Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően a nemzetközi trendeknek megfelelően körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség – derült ki a Semmelweis Egyetem közleményéből. Szorongásos rohamot szinte minden ember átél vagy átélt már élete során; ilyenkor a rohamszerűen érkező rosszullét kiváltó oka könnyen beazonosítható: egy félelemkeltő közlekedési szituáció, egy váratlan telefonhívás, esetleg vizsgahelyzet is lehet - mondta Dr. Purebl György. A Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese hozzátette, más a helyzet „klasszikus” pánikroham esetén, amikor a kiváltó ok nem egyértelmű, derült égből villámcsapásként, megmagyarázhatatlanul jelentkeznek az ijesztő tünetek, amelyek így további szorongásokhoz vezetnek.
A roham során érzékelhetünk szapora szívverést, izzadást, remegést, zsibbadást, légszomjat, mellkasi fájdalmat, hideg- vagy meleghullámokat, hányingert vagy hasi tüneteket, jelentkezhet szédülés, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, de rosszabb esetben a páciens átélhet az önkontroll elvesztésétől való vagy akár halálfélelmet is. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőpontot, majd a roham 20-30 perc alatt fokozatosan magától megszűnik.
Egy roham még nem jelent betegséghez - mondta Dr. Purebl György. A pszichológia ma már úgy vélekedik, hogy a pánikbetegség kialakulásában nem a rohamok gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat. Pánikrohamot átélni ijesztő, hiszen a tünetek például szívinfarktust idéznek, ezért gyakori, hogy a páciens retteg egy újabb rosszulléttől. Ha úgynevezett anticipátoros (előrevetítő) szorongás jelentkezik, és megjelenik a beteg gondolkodásában a “biztosan megint rosszul leszek” gondolat, akkor viszont pánikbetegséggel állunk szemben – magyarázta az egyetemi docens.
A betegség kiváltó okai ismeretlenek, de rossz megküzdési technika, egy szorongásos kulcsélmény is állhat a háttérben, illetve nagy szerepet tulajdonítanak a szülők “túlféltő” magatartásának is. Annyi bizonyos, hogy a pánikbetegeknél fokozott szorongásérzékenység tapasztalható: ebből ered a testérzékelésre fordított nagyobb figyelem, az állapot félreértelmezése, „túlreagálása”. Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek első fokú rokonai között átlagosan négyszer gyakoribb a betegség megjelenési valószínűsége.
A pánikbetegséghez más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak. A klinikai depressziót is gyakran hozzák összefüggésbe vele, de az esetek 80 százalékában a pánikbetegség kísérője az úgynevezett agorafóbia, vagyis szorongás az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan nehéz menekülni, vagy ahol nem lehet segítségre számítani pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelem leggyakrabban egyedüllét esetén, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik.
Jó hír, hogy a betegséget ma már gyorsabban fel lehet ismerni, ami egyrészt az ismertségének köszönhető, másrészt annak, hogy mivel más mentális zavarokkal szemben a pánikbetegség kevésbé stigmatizáló, az emberek könnyebben beszélnek róla. Dr. Purebl György elmondta, bár korábban gyakran előfordult, hogy a tünetek miatt más súlyos betegségekre: szívinfarktusra, refluxra vagy gyomorfekélyre gyanakodtak a szakemberek, ma már a háziorvosok is gondolnak a pánikbetegség lehetőségére. Nagyon fontos, hogy még a betegség súlyosbodása előtt – gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás - kezelést kapjon a páciens. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer; az esetek 90 százalékában teljes, hosszútávú gyógyulást lehet elérni.
Mivel a pánikbetegség „divatos” betegséggé vált, van, aki először pszichiáterhez fordul a panaszaival, de a mellkasi panaszok minden esetben kivizsgálást igényelnek: fontos a szív- és érrendszeri betegségek kizárása – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Utána azonban minél korábban érdemes elkezdeni a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai kezelést. Ingyenes pszichoterápiás ülésekre az egyetemi központokban lehet jelentkezni, a többi között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciáján, a Magatartástudományi Intézet rendelőjében, illetve az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszékén.
