Akár heteken belül gyógyítható a több százezer embert érintő betegség

Publikálás dátuma
2019.02.28. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Húsz évvel ezelőtt akár hónapok is eltelhettek a pánikbetegség diagnózisáig, mára, a betegség ismertsége miatt jelentősen rövidült a folyamat, így a gyógyulás is gyorsabb lehet.
Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően a nemzetközi trendeknek megfelelően körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség – derült ki a Semmelweis Egyetem közleményéből. Szorongásos rohamot szinte minden ember átél vagy átélt már élete során; ilyenkor a rohamszerűen érkező rosszullét kiváltó oka könnyen beazonosítható: egy félelemkeltő közlekedési szituáció, egy váratlan telefonhívás, esetleg vizsgahelyzet is lehet - mondta Dr. Purebl György. A Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese hozzátette, más a helyzet „klasszikus” pánikroham esetén, amikor a kiváltó ok nem egyértelmű, derült égből villámcsapásként, megmagyarázhatatlanul jelentkeznek az ijesztő tünetek, amelyek így további szorongásokhoz vezetnek.
A roham során érzékelhetünk szapora szívverést, izzadást, remegést, zsibbadást, légszomjat, mellkasi fájdalmat, hideg- vagy meleghullámokat, hányingert vagy hasi tüneteket, jelentkezhet szédülés, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, de rosszabb esetben a páciens átélhet az önkontroll elvesztésétől való vagy akár halálfélelmet is. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőpontot, majd a roham 20-30 perc alatt fokozatosan magától megszűnik.
Egy roham még nem jelent betegséghez - mondta Dr. Purebl György. A pszichológia ma már úgy vélekedik, hogy a pánikbetegség kialakulásában nem a rohamok gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat. Pánikrohamot átélni ijesztő, hiszen a tünetek például szívinfarktust idéznek, ezért gyakori, hogy a páciens retteg egy újabb rosszulléttől. Ha úgynevezett anticipátoros (előrevetítő) szorongás jelentkezik, és megjelenik a beteg gondolkodásában a “biztosan megint rosszul leszek” gondolat, akkor viszont pánikbetegséggel állunk szemben – magyarázta az egyetemi docens. 
A betegség kiváltó okai ismeretlenek, de rossz megküzdési technika, egy szorongásos kulcsélmény is állhat a háttérben, illetve nagy szerepet tulajdonítanak a szülők “túlféltő” magatartásának is. Annyi bizonyos, hogy a pánikbetegeknél fokozott szorongásérzékenység tapasztalható: ebből ered a testérzékelésre fordított nagyobb figyelem, az állapot félreértelmezése, „túlreagálása”. Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek első fokú rokonai között átlagosan négyszer gyakoribb a betegség megjelenési valószínűsége.
A pánikbetegséghez más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak. A klinikai depressziót is gyakran hozzák összefüggésbe vele, de az esetek 80 százalékában a pánikbetegség kísérője az úgynevezett agorafóbia, vagyis szorongás az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan nehéz menekülni, vagy ahol nem lehet segítségre számítani pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelem leggyakrabban egyedüllét esetén, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik.
Jó hír, hogy a betegséget ma már gyorsabban fel lehet ismerni, ami egyrészt az ismertségének köszönhető, másrészt annak, hogy mivel más mentális zavarokkal szemben a pánikbetegség kevésbé stigmatizáló, az emberek könnyebben beszélnek róla. Dr. Purebl György elmondta, bár korábban gyakran előfordult, hogy a tünetek miatt más súlyos betegségekre: szívinfarktusra, refluxra vagy gyomorfekélyre gyanakodtak a szakemberek, ma már a háziorvosok is gondolnak a pánikbetegség lehetőségére. Nagyon fontos, hogy még a betegség súlyosbodása előtt – gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás - kezelést kapjon a páciens. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer; az esetek 90 százalékában teljes, hosszútávú gyógyulást lehet elérni.

Terápia: mint egy nyelvtanfolyam

Magyarországon először a kognitív viselkedésterápiát oxfordi mintára a Semmelweis Egyetemen Dr. Kopp Mária munkacsoportja adaptálta a kilencvenes években. A terápia lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, amelyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek. Ezzel párhuzamosan megtanulja a reális helyzetértékelés kialakítását, az aktuális stresszhelyzet kezelését és az elkerülő viselkedések leépítését is. Az eredeti terápia tizenkét alkalmas, általában már rövidebb idő alatt is jelentősen javulhat a betegek állapota. A terápia nem könnyű, olyan, mint egy intenzív nyelvtanfolyam, a gyógyuláshoz a páciens aktív közreműködése szükséges.

Mivel a pánikbetegség „divatos” betegséggé vált, van, aki először pszichiáterhez fordul a panaszaival, de a mellkasi panaszok minden esetben kivizsgálást igényelnek: fontos a szív- és érrendszeri betegségek kizárása – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Utána azonban minél korábban érdemes elkezdeni a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai kezelést. Ingyenes pszichoterápiás ülésekre az egyetemi központokban lehet jelentkezni, a többi között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciáján, a Magatartástudományi Intézet rendelőjében, illetve az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszékén.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 17:20

Mitől véd a kullancs elleni védőoltás?

Publikálás dátuma
2019.02.27. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Hamarosan lehet már a szabadban sütkérezni, nagyokat sétálni, erre azonban nem árt időben felkészülni, például kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni, több elemből álló védőoltással.
Míg a kullancs által terjesztett – elhúzódó, ideg-, izom- és ízületi károsodásokkal is járó – Lyme-kór nem védőoltással nem előzhető meg, a vírusos agyvelőgyulladás ellen biztonságos és hatékony védekezési mód – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus, a Budai Egészségközpont munkatársa.
A teljes védettséghez több oltásra van szükség. Az elsőt érdemes tél végén, kora tavasszal beadatni, amit egy hónap múlva követhet a második, majd 9-12 hónappal később a harmadik. Így már a szezon kezdetén kialakul a védettség, de a védelem akkor teljes, ha betartjuk az oltási rendet és az emlékeztető oltásokról sem feledkezünk meg – hangsúlyozta a szakorvos. 
„A kullancscsípést elkerülhetjük megfelelő ruházat viselésével és kullancsriasztó használatával. Ha mégis találunk magunkban, minél előbb távolítsuk el.”

A csípés önmagában nem okoz bajt, a problémát a vérszívás során szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok okozhatják. Egy szabadban töltött nap után alaposan nézzük át magunkat és gyermekünket. A kullancsok nyála érzéstelenítőt tartalmaz, ezért sokszor észre sem vesszük a csípést, vagy csak akkor, amikor már teleszívták magukat és az eredetileg néhány milliméteres méretük a többszörösére nőtt.

Hogyan távolítsuk el?

Speciális, de akár sima csipesszel is egyszerűen kiszedhetjük, viszont soha ne csavargassuk – hangsúlyozta az infektológus. Kerüljünk minden olyan megoldást, ami a kullancs fulladozásával, öklendezésével vagy összenyomásával jár, ne krémezzük vagy olajozzuk. Ilyenkor ugyanis megnöveljük a fertőzés kockázatát. Ha a bőrünkben maradt a kullancs szájszerve (nem a feje), ne piszkáljuk. Szervezetünk rövid időn belül kilöki magából. A csípés felületét fertőtlenítsük, főleg, ha vérző vagy hámhiányos a csípés helye, ám ez a kullancs által terjesztett fertőzések megakadályozására hatástalan.
Szerző

Ezek a világ legegészségesebb országai - Magyarország nincs az élmezőnyben

Publikálás dátuma
2019.02.26. 14:08
A mediterrán konyha lehet az oka
Fotó: Shutetrstock
Idén Spanyolország lett a legegészségesebb ország, a top 10-ben öt európai nemzet is szerepel - derült ki a Bloomberg friss felméréséből. Magyarország, bár négy helyett javított, a 48. lett.
A világ legegészségesebb országa a legutóbbi, 2017-es felméréshez képest öt helyet javító Spanyolország lett. A Bloomberg 169 nemzet egészségre ható tényezőit vizsgáló, Egészséges Országok rangsorának elkészítésekor a szakemberek olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a várható élettartam, a tiszta vízhez való hozzájutás lehetősége, a közegészségügy állapota, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás.
A top 10-ben további öt európai nemzet szerepel: a korábbi győztes Olaszország a második, Izland a harmadik, Svájc az ötödik, Svédország a hatodik, Norvégia pedig a kilencedik helyen végzett. A legjobb tíz között van még Japán, Ausztrália, Szingapúr és Izrael is.
Magyarország, bár 2017-hez képest négy helyet javított, a 48. helyen végzett. Hazánkat a szomszédos országok mind megelőzték: Ausztria a 13., Szlovákia a 45., Szlovénia pedig a 24. lett. A térségbeli országok közül csak Szerbia és Macedónia végzett mögöttünk, előttünk van Észtország és Horvátország, Lengyelország, Montenegró, de Albánia, Bosznia-Hercegovina is. Az Egyesült Államok a világranglista 35. helyén áll.
A kutatók szerint az eredmények igazolják a mediterrán étrend egészségre gyakorolt jótékony hatását. A Washingoni Egyetem egészségméréssel foglalkozó intézete szerint 2040-re a spanyolok várható élettartama 86 év lesz.
Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 14:09