Ki takarta ezt?

Azt harsogja a Közmédia Választási Iroda (hogy ez mi a bánat, arról később) és a teljes lánctalpas kormányzati propaganda-masina, hogy ismét hazudnak a fake news-oldalak. Nincs sok kedvünk a nevetésre, de azt azért jegyezzük meg, hogy a közmédiában a választási iroda olyan, mint fideszes alapszervezeti elnökben az önálló gondolat: alaptalan és értelmetlen, már-már kizáró ok.
Azért akadt ki a Kunigunda utcai közbotrányt magyarázó iroda szervezetileg, mert szerintük számos médium azzal vádolta őket, hogy kitakarták a fideszes oligarchák arcát a Momentum politikai reklámfilmjében. A legjobb részről van szó egyébként, miszerint a napi 2 milliárd forintnyi uniós pénzt nem az ország javára, hanem fideszes zsebek kitömésére fordították. A kikockázott figurákban Tiborcz István, Garancsi István és a gazdagodófenomén, Mészáros Lőrinc fizimiskáját lehet felfedezni.
Van tehát egy állítás: kitakarva jelentek meg az említett urak, és az iroda a kitakarást magára vette. Nem mennénk vissza Lomnici Zoltán híradós esetéig, maradnánk a jelenben. Amikor is nem találtunk arra utaló jelet, hogy bárki azt állította volna: a közmédia változtatott a felvételeken. Határozatlan alany jelenik meg néhol, miszerint „az eredetivel ellentétben kitakarták". Hadházy Ákos független képviselőé volt az eredeti videó, ami látható az interneten ma is. A hazugsággal vádolt médiumok legtöbbje megemlítette: a Momentum ügyes csellel juttatta a közmédia képernyőjére Hadházy független ügyészségért indított kampányát. 
Aligha valószínű, hogy a 90 milliárd forintból működtetett nagyipari füllentészet megannyi munkása ne olvasta volna ezeket a híreket. Pláne azok után, hogy Hadházyék hónapokig követelték, a közmédia adjon hírt a már több százezer magyar által aláírt petíciójukról. Az MTVA ijedtében azt mondta, nem hagynak beleszólást a szerkesztői függetlenségbe. A kabaréműfajnak annyi.
Hazudik a Közmédia Választási Iroda? Pártközpont írja a közleményeiket vagy egyszerűen tehetségtelenek? Maradjon a levegőben a költői kérdés. Annyit azért hozzátennénk, hogy a kormánymédia tavaly 109 helyreigazítási pert vesztett, kettő jutott a közmédiának is. A Nemzeti Választási Bizottság pedig a fenti közlemény előtti napon bírságolta meg őket, mert a legendásan elfogult egyperces hírblokkjukba Fidesz-kampányanyagot biggyesztettek. Szegény elszabotált szerkesztői függetlenség.
Miközben az iroda (ami helyett elég volna betartani a jogszabályokat, de akkor ki jegyezné a közleményeket?) a független médiának csörtetett, addig a Fidesz-KDNP hazánk szövetségesét, Brüsszelt birizgálta tovább. Nem adjuk a Babaváró programot, tolta ki kicsi színes talicskáján az aznapi pempőt Hollik István. Brüsszel mindjárt migránskártyázó migránsoknak migrálja a magyar családok minden megtakarítását, talán még a kivándorlási rátánk, a hitelcsapda-hányadosunk és a kilakoltatási együtthatónk sem szent nekik. Brüsszel szegény, néz mint egyszeri cégtulajdonos az aktatáskás kormányemberre.
Tetszett volna fülkeforradalmat nem hagyni csinálni.
Szerző
Balassa Tamás
Frissítve: 2019.05.14. 10:36

Gyári defektek

Múzeumba kerülhet a BMW új, debreceni gyárának alapköve. Ez persze csak vészmadárkodás, de akár így is végződhet a tavaly bejelentett debreceni BMW beruházás. A kecskeméti Mercedes gyár bővítésének kezdete már szinte biztosan csúszik egy évet. Vagy többet. Hogy mi lesz majd a tervezett 1200 új munkahellyel és az évi 150 ezer luxusautóval, egyelőre senki nem tudja megmondani.
A Portfolio közölte a tekintélyes német gazdasági lap, a Handelsblatt cikkét, amelyből kiderült: viharfelhők gyülekeznek a német autóipar egén is. A vártnál gyengébb eladások, pénzügyi gondok kínozzák a két luxusmárka gyártóját. A bajor gyár ráadásul az arany időkben a tönk szélén álló brit autógyárakat vásárolt, ami mostanság, a Brexit árnyékában nem számít a legjobb befektetésnek. Azt pedig ma még megjósolni is nehéz, hogy milyen közvetett hatással jár majd a kínai-amerikai vámháború újabb fejezete a világgazdaságra. Trump amerikai elnök 10-ről 25 százalékra emelte újabb 200 milliárd dollár értékű kínai áru vámját, s ne legyenek kétségeink, Peking válasza nem késik sokáig. 
Márpedig a globális gazdaság egyik indikátora az autóipar. Ha visszaesik, vagy csak stagnál a növekedés, az az autó eladásokban jelenik meg szinte azonnal. Közgazdászok mantraként emlegetik évek óta, hogy visszaüthet a kis túlzással monokulturális gazdaságpolitika, az autóipar túlsúlya a feldolgozóiparban, illetve az exportban. Az autógyártás mellett például sokkal nagyobb erőfeszítéseket kellett volna tenni az informatikai, a digitalizációs, a robotika-fejlesztő vállalkozások támogatására. 
Egyelőre nincs ok a pánikra. Megépülhet a BMW debreceni gyára, és talán lesz Kecskeméten a Mercedesnek is egy második üzemcsarnoka. De a miniszterelnöknek, az egyszemélyi döntéshozónak óriási a felelőssége, hogy akkor kezdjen el „B” tervet kidolgozni, amikor az autógyárak még csak csökkentik a beruházási sebességet. Nem kellene megvárni, amíg a fékre lépnek. Mert a magyarok többségének nincs biztonsági öve, ami egy ilyen defektnél megmenthetné őket.
Szerző
Bihari Tamás
Frissítve: 2019.05.14. 10:35

Megvilágosodás

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke hirtelen rájött, hogy sok a gond a magyar futballban. Magyarország leggazdagabb embere 2010 óta vezeti az MLSZ-t, ám eddig sosem beszélt arról, hogy a klubok gyalázatosan gazdálkodnak (gazdálkodásról nem is lehet beszélni, két kézzel szórják ki az ablakon az államtól kapott milliárdokat), és alig valami működik jól az általa vezetett sportágban.
Pedig sokan hívták fel erre a figyelmet, immár évek óta. Muszbek Mihály sportközgazdász évente elkészíti a Sportgazdasági Nagyító című kiadványt, amelyből napnál világosabban látszik, hogy a klubok bevételei és kiadásai köszönő viszonyban sincsenek egymással. Az MLSZ elnöke eddig nem foglalkozott ezzel, az épülő stadionokkal válaszolt a szövetséget ért kritikákra. Úgy gondolta, ha minden klub új vagy felújított arénát kap közpénzből, ezzel minden rendben is van. 
Pénteken az MLSZ éves közgyűlésén aztán Csányi azt mondta, „mintha ostobák lennének a klubtulajdonosok”. Kifogásolta a túl sok külföldi alkalmazását, hogy a csapatok 26-28 tagú keretekkel dolgoznak, a játékosok többsége ezért egyetlen percet sem játszik, ehhez képest indokolatlanul sokat keres. Ezek nem újdonságok, évek óta ez a helyzet abban a sportágban, amelynek Csányi Sándornak hívják az elnökét. Eddig ezek az információk nem jutottak el hozzá. Vagy nem volt rájuk kíváncsi. 
Persze az is lehet, hogy most már annyira futballellenes a közhangulat, hogy a kormány attól tart, a Fidesz választói közül is egyre többeket zavarnak a labdarúgásra értelmetlenül elszórt állami milliárdok. Piaci viszonyok nyomokban sincsenek nálunk, miközben külföldön a futball az egyik legjobb üzlet. Az MLSZ elnöke szerencsére megvilágosodott, új szabályokat ígért, melyek véget vetnek az eszetlen költekezéseknek. Ígéret szép szó...
Frissítve: 2019.05.14. 10:35