Trianon-bemutatót tervez a Nemzeti Színház

Publikálás dátuma
2019.05.14. 20:18

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján állítja színpadra az előadást Vidnyánszky Attila.
Luchinio Visconti híres filmjének forgatókönyve alapján készül a Nemzeti Színházban a Rocco és fivérei Vidnyánszky Attila rendezésében, amely a Nemzeti Színházban szeptemberben nyitja majd a következő évadot. A produkciót elviszik majd a Szentpétervári Színházi Olimpiára is. Újra rendez majd a következő szezonban Szász János, a Örkény Macskajátékát viszi színre Udvaros Dorottyával és Bánsági Ildikóval a főszerepben.  Eirik Stubo jegyzi majd rendezőként Euripidész Médeia című drámáját mások mellett Szűcs Nellivel és Trill Zsolttal. Októberre tervezik a Tartuffe premierjét David Doiasvili interpretációjában. Andrzej Bubieri rendezi A vihart. Szilágyi Andor Leánder és lenszirom című mesejátékát is bemutatják Márkó Eszter színrevitelében. Vecsei H. Miklós lesz a szerzője a Kodály-módszer című darabnak, melynek rendezője Ifj. Vidnyánszky Attila. Berettyán Nándor, Vidnyánszky Attila két évvel ezelőtt végzett növendéke is lehetőséget kap a rendezői bemutatkozásra a Nemzetiben: először az általa írt A súgó című darab kerül be a repertoárba, majd Marquez Egy előre bejelentett gyilkosság története című művének színpadi adaptációját viszi színre. A Trianon emlékévre időzítik a Tizenhárom almafa című előadást, amelynek az alcíme: Trianoni utótörténet Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján, rendezője Vidnyánszky Attila.  A főigazgató lapunknak elmondta, hogy az alaptörténet szerzője Wass Albert, eszerint székely embereket besoroznak katonának, miközben keresztülvágtat rajtuk a történelem. „Engem ebben elsősorban az alaphelyzet izgatott, vagyis, hogy élnek egyszerű emberek, mint például az a kárpátaljai bácsi, aki elmesélte, hogy soha nem hagyta el a faluját, miközben öt ország állampolgára lett. Vannak akiket időről időre rángatnak, miközben ők semmi mást nem szeretnének,  mint élni. Közben fölöttük átszáguld a történelem, de az összes kataklizma után képesek lábra állni. Lesz benne tehát egy erős élet igenlő gesztus és reményeim szerint sok humor.”  A Nemzeti Színház felújítása kapcsán Vidnyánszky Attila kérdésünkre közölte, hogy két évre kaptak erre a célra két milliárd forintot. Nyáron a tervek szerint megújul a színpadok padlója, a teátrum hang, fény és színpadtechnikája, illetve a szellőztető rendszer.      
Szerző

Orbán fejében kigyulladt a vörös fény

Publikálás dátuma
2019.05.14. 19:17
ORBÁN Viktor; BAÁN László
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A világ veszélyes hely, de a Fidesz biztos pont – a kormánypárt fő üzenetét variálta miniszterelnök az OMRRK avatóján is.
Washingtoni villámlátogatása után a budapesti Szabolcs utcába ment Orbán Viktor, hogy átadja az ott megépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot. A miniszterelnök a sajtónak Donald Trumppal való húszperces találkozójáról elmondta: „Mint látják, épségben hazatértünk. A hányattatott magyar történelmünk fényében ez nem kis teljesítmény. Másfelől sikerült megerősítenünk az Egyesült Államok és Magyarország stratégiai szövetségét.” Orbánt az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalás megerősítette abbéli meggyőződésében, hogy „a világ nagy változások előtt áll, és ennek a szelét hamarosan érezni is fogjuk.” Hallgatóságának a német költő, Herder XVIII. századi víziója is eszébe juthatott a magyar kultúra haláláról. Az európai uniós választásokról szólva a miniszterelnök ugyanis úgy fogalmazott: „kultúránk megmaradása és megőrzése a tét.” Ám „ma Európát olyan emberek vezetik, akik hívei a kulturális önfeladásnak, legalábbis nem bánják, ha a kontinensünk kulturálisan feladja magát.”

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Liget Projekt részeként épült meg. Ezt Orbán Viktor az 1896-os városligeti beruházásokkal párhuzamba állította, és arra is célzott, a fideszes európai parlamenti képviselők nem feltétlenül az Európai Néppárt keretén belül fogják folytatni pályafutásukat. „Az őseink sem akartak mást száz évvel ezelőtt, mint megmutatni, miben is áll a magyar géniusz, és hogyan lehet azt kifejezni és átmenteni a jövőnek. Mindig is az volt a fölfogásunk, hogy csak rajtunk múlik, száz év múlva is így legyen ez. Ezért olyan képviselőket akarunk küldeni az Európai Parlamentbe, akik nem pártérdekeket, egyik vagy másik pártcsaládot képviselik, hanem Magyarország nemzeti érdekeit” – mondta. 
Orbán a lehetséges nemzethalál egyik okaként más nemzetek gyarapodását nevezte meg. „Amikor úgy érezzük, ezt a kultúrát veszély fenyegeti, akkor azonnal kigyullad egy vörös fény a fejünkben, és azonnal akcióba is lépnünk. Az, hogy a magyar kultúra száz vagy ezer év múlva is létezni fog, az egyáltalán nem természetes és garantált. A magyarok a világ népességének 0,2 százalékát adják. Hogyha nem figyelünk, akkor ennyien, amennyien vagyunk, ilyen kevesen, könnyen eltűnhetünk a történelem színpadáról. Különösen akkor, ha mások pedig folyamatosan gyarapodnak, és számban, életminőségben növekednek” – fogalmazta újra Herder jóslatát. Múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok, kutatószobák: a 37 ezer négyzetméteren megvalósult OMRRK a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum mintegy háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez, tudományos feldolgozásához biztosít hátteret. Az OMRRK keretén belül a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet mintegy másfél millió művészeti dokumentum felett fog rendelkezni. „Egymillió kulturális emlék szinte felfoghatatlan mennyiség egy ember számára. Fontos azonban, hogy mit látunk ebben az egymillió tárgyban. Ha ilyen európai értelmiségi megközelítésből írjuk le a dolgot, akkor mondhatjuk azt, hogy láthatjuk benne a halott fehér kultúra porosodó tárgyait. Ez ilyen baloldali, progresszív megközelítésből fest ilyen benyomást” – jutott erről Orbán eszébe. 
A 2015-ben indult beruházás költségét eredetileg 14 milliárd forintra tervezték, az OMRRK végül 20 milliárd forintból valósult meg. „Én is a szívemhez kaptam, amikor a Liget Program előterjesztésének keretében azt mondta Baán László, hogy kell építeni raktárat 20 milliárd forintért. És arra gondoltam, hogy vajon akkor ezt hogyan fogjuk majd a Tiszántúl valamelyik falvában elmagyarázni, hogy miközben örülünk, hogy éppen túl vagyunk a gazdasági válságon, és éppen kezdjük magunkat összeszedni, valami raktárra fogunk elkölteni 20 milliárd forintot” – mondta. (Megközelítőleg ugyanennyibe került a Fradi, illetve a Vidi futballstadionjának a felépítése, egyenként – a szerk.) A miniszterelnök kitért arra, hogy színvonalában, felszereltségében a londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs restaurátor műhelyeihez, raktárbázisához hasonlítható az OMRRK – ami egyelőre üresen áll –, ám nem veszett el a szakmai részletekben, inkább a kormányzati sikerpropagandára szánt néhány mondatot. „Tíz éve Magyarország egy tönkrement ország volt, ahol napi küzdelmet kellett folytatnunk a túlélésért, gondolni sem lehetett arra, hogy nagy kulturális vállalkozásokba vágjuk a fejszénket. Ez így volt 2010-ben, de 2011-re megjött a bátorságunk, és miután úgy láttuk, hogy a tönkrement országot sikerül visszarántani a szakadék széléről, arra jöttünk rá, hogy hosszú távú nagy kulturális vállalkozások nélkül a gazdaság rendbetétele is sokkal kevesebbet ér” – osztotta meg felismerését. Miután köszönetet mondott Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosának, a Merjünk nagyot álmodni! szlogent idézte meg. „Nagyság nélkül nem érdemes élni. Nagyság nélkül nem érdemes országot építeni. A nagyság érzése nélkül nem érdemes naponta fölkelnünk és hozzákezdenünk a munkánkhoz. Akkor érdemes igazából mindezt megtenni, ha az ember érzi, hogy nálánál, önmagánál valami sokkal fontosabb, nagyobb dolgot épít. A nagyság számunkra azt jelenti, hogyha valami tágasabb világot akarunk, akkor fölfelé, az ég felé kell építkeznünk” – jelölte ki az irányt. Az esemény zárásaként a Szépművészeti Múzeumnak átadta Pierre-Auguste Renoir egyik kései remekművét. A Fekvő női akt című festményt a kormány 12,3 millió dollárért – mintegy 3,5 milliárd forintért – vásárolta meg. Május 24-én egy kamaratárlat keretében fogják bemutatni a Szépművészeti Múzeumban.

Évekig tart a beköltözés

A Liget-projekt miniszeri biztosa, Baán László szerint több évtizedes hiányt pótol be az OMRRK.

Eredetileg 2018 tavaszára ígérték az OMRKK átadását. Mi a csúszás oka?

A mai magyar építőipari boomban csoda, hogy ilyen színvonalon mostanra elkészült az épület. Én ezt nem nevezném igazi csúszásnak. De ebből is látszik, hogy nincsenek politikai határidők: 2018 tavaszán országgyűlési választások voltak.

Most európai parlamenti választás lesz, ősszel önkormányzati.

De valljuk be, ha meghallja valaki azt a nevet, hogy Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, kevéssé sem választási kampányfogást fog sejteni az intézmény mögött, nincs is erről szó. Az, hogy múzeumokat kell létrehozni, fenntartani, benne van a politikai köztudatban. De az, hogy restaurálási bázist, múzeumi raktárakat kellene létrehozni, ha lehet, ilyen világszínvonalon, minőségben és kapacitásban, idehaza sosem került a politika érdeklődési terébe. Erre is jó a Liget-projekt: olyan ügyeket is meg tudott oldani, ami évtizedek óta mindig hátrébb sorolódott. Most egyszerre három nemzeti közgyűjtemény komplett műtárgyanyagát sikerült olyan körülmények közé helyezni, ami párját ritkítja.

Akár öt évig is eltarthat a műtárgyak beköltöztetése.
Ami év végén, jövő év elején kezdődhet el, még egy fél év a ház felszerelése. A műtárgyak beköltöztetése nem olyan, hogy feltesszük egy teherautó platójára, aztán hajrá: mindegyiket külön-külön meg kell fogni, fel kell mérni az állapotát, el kell látni QR-kóddal, be kell csomagolni. Ez a költözés évek, évtizedek restaurátor programját fogja meghatározni. De a műtárgyak állapotromlása is meg fog állni attól, hogy a pára, a klíma tekintetében is kedvező körülmények közé kerülnek.

Lesznek itt látványraktárak. A nagyközönség ide mikor teheti be a lábát?
Időnként szervezett módon a restaurátor műhelyek is látogathatók lesznek. Legkorábban jövő tavasszal, nyáron fog az intézmény látogatókat fogadni.

Egy elejtett megjegyzésből kiderült: mégis az alkalmatlan laktanyába költöztetik az Országos Széchényi Könyvtárt

Publikálás dátuma
2019.05.14. 18:47

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egy sajtótájékoztatón Tüske László főigazgató mintegy mellékesen megjegyezte, tényleg a Kilián-laktanyába megy az Országos Széchényi Könyvtár.
A Budavári Palota F épületéből az Üllői úti Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán – jelentette be a közintézmények adatbázisait összekötő névtér rendszerről szóló sajtótájékoztatón az intézmény főigazgatója, Tüske László az MTI tudósítása szerint.

Lapunk úgy tudja: a könyvtár vezetése korábban alkalmatlannak tartotta a Kilián-laktanyát a nemzeti könyvtár otthonának. Évekkel korábban az Iparművészeti Múzeum bővítését is ennek az épületnek a bevonásával kívánták megoldani, de az Iparművészeti vezetése nem támogatta az elképzelést. Az OSZK dolgozóit hivatalosan nem tájékoztatták a költözésről, egyébként terv szerint a könyvtár nyolcadik emeletén most nyáron építenének ki egy új digitalizáló központot.

Úgy tudjuk, az intézmény költöztetésére kormány-előterjesztés készült az Emberi Erőforrások Minisztériumánál.
Szerző
Témák
OSZK