A lemondott LMP társelnök szerint velük „egyenesbe állt a párt”

Publikálás dátuma
2019.05.28. 15:14
Keresztes László Lóránt
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Keresztes Lóránt alapvetően jónak tartja eddig végzett munkáját, a hangulatuk pedig annak ellenére sem gyászos, hogy az EP-választáson óriásit buktak.
Megtartaná frakcióvezetői-posztját Keresztes László Lóránt az LMP-ben – jelentette be a Népszavának, az ellenzéki pártot eddig Demeter Mártával társelnökként vezető politikus. Keresztes leszögezte, erre a pozícióra összpontosítaná minden energiáját, hiszen a párt következő tisztújításán sem a társelnökségért, sem más elnökségi tagságért nem indul újra.
Sokkoló volt a vasárnapi eredmény. Főképp azért, mert az elmúlt hónapban is olyan belső, illetve külső méréseket láttunk, amelyek nagyjából 5-6 százalékra lőtték be az LMP-t – fogalmazott Keresztes. A politikus felidézte, hogy viharos időszakban választották társelnökké, azonban értékelés szerint ő és Demeter Márta vezetésével visszakanyarodtak a gyalázatos nyári, és őszi támogatottságukból. A mostani, alig több mint két százalékos eredményt Keresztes úgy magyarázta, hogy akár taktikai szavazás is állhat a háttérben. Emellett ő is egyetért több párttársa véleményével, miszerint közrejátszhatott az is: a választók megbüntették őket az etikai bizottság ténykedése miatt. Illetve a mozgósítás sem sikerült jól.
Sok a kérdőjel, de összességében már nem gyászos a tagságunk hangulata. Sok vihart megéltünk már, az elveinkhez hűek vagyunk, addig pedig legyőzhetetlen a közösségünk – vélekedett.

Keresztest megkérdeztük arról is, hogy mennyire elégedett a társelnöki tevékenységével. Miután megválasztottak hamar egyedül maradtam és válságmenedzselésbe kezdtem. Októberben, amikor Demeter Márta lett a vezetőtársam, nemcsak a külső problémáink szűntek meg, hanem elértük a belső stabilitást is – hangsúlyozta. Szerinte velük egyenesbe állt az LMP. Megtettük Mártával, amit megkövetelt tőlünk a párt, a kampányban hiába nem voltam a fő arc, de rengeteget dolgoztam. A politikai munkák mellett sajtótájékoztatókat is tartottam, sőt, ha kellett reklámtáblákat is összeszereltem – magyarázta Keresztes László Lóránt. Arról is érdeklődtünk, hogy nem tartja elhibázott stratégiának azt, hogy megjelenésekor a Jobbikkal való összekapaszkodást tartotta a legfontosabb feladatának. Úgy láttam, hogy amit mi képviselünk összeegyeztethető a középre húzódó Jobbikkal. Az új politikai pólus felépítése volt a célunk, de a kormány leváltása érdekében nyitottak voltunk más ellenzéki szervezetekkel is a koordinációra – mondta Keresztes, hozzátéve: büszke erre a törekvésére, mert 2011 óta végre mert stratégiai döntéseket hozni az LMP. Egyébként – tette hozzá – a jövőben is azért fog dolgozni, hogy a kongresszus pár hónappal ezelőtti döntése megvalósuljon. Keresztes több személyt is lát, aki vállalná az LMP vezetését, és már vannak is, akiket támogatni tudna. Neveket nem árult el, de azt hangsúlyozta, hogy az LMP szempontjából alapfeltételnek látja, hogy a működést hatékonyabbá tegyék. Ez jelenheti azt is, hogy felülvizsgáljuk a társelnöki rendszert – mondta.  

Kinyílnak a megállapodások, de felfordulás nem lesz

Az LMP szervezetileg mindig gyenge volt, de most már a teljes megsemmisülés is fenyegeti a pártot – fogalmazott lapunknak László Róbert. László Róbert úgy vélte, az ellenzéki térfél szavazóinak ilyen mértékű átrendeződése után természetes, hogy kinyílhatnak lezártnak vélt megállapodások, azonban szerinte teljes felfordulás aligha lesz. (Lapunk is beszámolt arról, hogy a Momentum a jó szereplést követően újranyitná az ellenzék őszi választásra szóló tárgyalásait, és erről beszélt kedden Fekete-Győr András pártelnök is.) – Nem azért, mert a pártok megváltozott pozíciói ne szülnének újabb ambíciókat, sokkal inkább a „káderhiány” miatt. A fővárosi kerületekben talán még lehetnek mozgások a következő hetekben, de vidéken valószínűtlen, hogy tömegével bukkannának fel olyan új polgármester-jelöltek (és képviselő-jelöltek), akik mögé jó szívvel be is állnak a pártok – fogalmazott a szakértő. A Momentum esetében például eddig sem azért nem szálltak be a főpolgármesteri-jelöltségért folyó küzdelembe, mert nem akarták a pozíciót, hanem azért, mert nem találtak győzelemre esélyes jelöltet – magyarázta László Róbert, hozzátéve: a jó EP-eredmény azonban új helyzetet teremthet. 

Szerző
Frissítve: 2019.05.28. 18:20

Gyanúsítottként hallgathatták ki az ötödik leggazdagabb magyart

Publikálás dátuma
2019.05.28. 14:59
Bige László
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Lapértesülés szerint a nyíregyházi kapitányságon kérdezték Bige Lászlót. A nagyvállalkozó már régóta a kormányközeli körök bögyében van.
A 24.hu több forrásból származó információi szerint hétfőn a nyíregyházi rendőrkapitányságon gyanúsítottként hallgatták ki Bige Lászlót, az ország egyik leggazdagabb vállalkozóját. A Bige Holding nyíregyházi központjának ügyvezetői titkárságán kérdésünkre azt mondták, sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják az értesülést. Az ORFK egyelőre nem válaszolt a kihallgatást és okait firtató kérdésre – írja a lap. A magyar műtrágyakirály vállalkozása körül tavaly kezdtek el csapkodni a villámok. A rendőrség és a katasztrófavédelem 2018 novemberében szokatlanul nagy erők bevonásával hajtott végre rajtaütést a Bige Holding szolnoki gyárában. Egy 300 fős egység majdnem egy teljes napon át kutatott a cég irodáiban.
A hatóságok akkor azt állították, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és egyéb bűncselekmények okán indult az akció. Az ügyet jól ismerő másik forrás arról számolt be az újság kérdésére, hogy a rajtaütéssel nem értek véget a hatósági akciók, november óta rendszeresen megjelennek a NAV emberei a szolnoki üzemben. Tavaly novemberben a Napi.hu azt írta, hogy a Nyíregyháza sóstói részén található Bige-villát több tucat rendőr vette körbe. A műtrágyakirály akkor úgy nyilatkozott, nincs rendőri jelenlét a házánál, de szívesen várja őket. Bige László neve hosszú ideje szerepel az leggazdagabb magyarok listájának elején. A legfrissebb névsor 170 milliárdosra becsülte Bige vagyonát, amivel jelenleg az 5. helyet tölti be. A hírportál korábban már írt arról, hogy az elmúlt időszakban több „érdeklődő” is szemet vethetett a Bige-birodalomra.
Beszédes, hogy csak a Bige-érdekeltségeket érintette hátrányosan az a márciusi „általános törvénymódosítás”, ami után a vegyipari cégek - így a Bige László érdekkörébe tartozó Nitrogénművek, az ország legnagyobb ipari gázfelhasználója  - már nem igényelhették vissza a felhasznált gázmennyiség utáni tárolási díjat; mint a Népszava megtudta, ez a módosítás több milliárd forinttal csökkenthette a vállalat nyereségét. 
Szerző

Több magyar nem tudott szavazni a belga és a német külképviseleteken

Publikálás dátuma
2019.05.28. 12:09

Fotó: Máté Róbert
Pedig kérésük jóváhagyásáról még értesítést is kaptak a választási irodáktól.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Választási Jogi Programjának forródrótja az európai parlamenti választás napján több hívást is kapott arról, hogy Belgiumban és Németországban élő vagy ezekben az országokban lakóingatlannal rendelkező választópolgárok nem tudták leadni a szavazataikat – közölte a TASZ. Mint írják, mindez annak ellenére történt: az érintettek határidőben kérték, hogy a külképviseleten szavazhassanak és a kérésük jóváhagyásáról értesítést is kaptak a magyar választási irodáktól. Azaz számukra úgy tűnt, hogy minden rendben lesz a külképviseleti szavazóhelyiségben. Azonban 
a választás napján kiderült, hogy az érintett választópolgárok mégsem szerepelnek a magyar névjegyzékben, így nem élhettek választójogukkal.

Magyarok szavaznak a berlini követségen
Fotó: Máté Róbert
A TASZ azt sejti, ez azért történhetett meg, mert a vonatkozó belga és német szabályozás alapján az ezekben az országokban bejelentett lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárokat úgy veszik névjegyzékbe az ottani európai parlamenti választáson, hogy ezt nekik külön nem kell kérniük. A kifejezett kérés hiányában pedig nem garantálható, hogy a választópolgárok tudjanak arról, hogy ők nem a magyar listákra fognak szavazni a magyar külképviseleten, hanem a belga vagy német lakcímük szerint a belga vagy német európai parlamenti listákra. A magyar szabályozás szerint az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokat a Nemzeti Választási Iroda törli a magyar szavazóköri névjegyzékből. A TASZ azt gondolja, hogy
„a külképviseleti névjegyzékbe vétel után érkezett be a belga és német választási szervektől ez az információ a magyar választási irodákba és ez alapján – a választópolgárok tájékoztatása nélkül – az érintett választópolgárokat törölték a magyar névjegyzékből.”

Feltételezik, hogy az utolsó pillanatban kapta meg a magyar választási iroda az információt a társszervektől, és emiatt már nem volt lehetősége az érintett választópolgárokat értesíteni, illetve velük tisztázni a helyzetet.
„Ha ez történt, akkor szükséges lenne megfelelő európai szintű szabályozásra a nemzeti választási szervek kommunikációjára vonatkozóan. Természetesen az is lehetséges, hogy az információ időben a magyar választási irodák rendelkezésére állt, csak ők nem vették fel a kapcsolatot az érintett választópolgárokkal”

– olvasható a TASZ közleményében.

A jogvédő szervezet közzétette azt a panasz-mintát, amelynek segítségével az érintett választópolgárok tisztázhatják, hogy mi történt pontosan. A TASZ munkatársai bíznak abban, hogy ha rendszerszintű hiba van, akkor azt a választási szervek e panaszok eredményeként orvosolják, hiszen ez a technikai hiba párthovatartozástól függetlenül fosztotta meg a választópolgárokat a választójoguktól. Ez az egyetlen módja, hogy a jövőben ilyesmi ne ismétlődhessen meg – teszi hozzá a TASZ.
Szerző