Előfizetés

Újabb ellenség a láthatáron – Takaró Mihály szerint Esterházy kultúraromboló

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2019.07.16. 14:55

Fotó: Népszava
Megosztotta pedagógiai hitvallását a közönséggel: csak azt hajlandó tanítani, ami építi a diákjait.
„Esterházy kultúraromboló, tehát nem kell tanítani” – jelentette ki Takaró Mihály a 28. Jókai Mór Nyári Egyetemen Komáromban múlt héten, számolt be róla az Új Szó. Magyar kultúra tegnap, ma, holnap címmel tartott plenáris előadást a Horthy-rajongó, az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és Tormay Cécile-t zseninek, a Nyugatot viszont „kis zsidó lapocskának” tartó irodalomtörténész, aki provokatív kijelentéseivel rendszeresen kelt felháborodást. Míg korábban Kertész Imre magyarságát kérdőjelezte meg, vagy úgy fogalmazott Spiró György embernek nehezen nevezhető, most a három évvel ezelőtt, július 14-én elhunyt Esterházy Pétert támadta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett rendezvényen. Megosztotta pedagógiai hitvallását a közönséggel: csak azt hajlandó tanítani, ami építi a diákjait, ami rombolja, azt nem. A rombolásra példaként Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat című szövegéből idézett, mint arról az Új Szó beszámolt, önkényesen kitépve az írásból olyan szöveghelyeket, amelyekre szüksége volt az ideológia aládúcolásához és következtetéséhez. A lovagkereszttel kitüntetett, zsidózó irodalomtörténész előadásában kifejtette azt is, a magyar nem arctalan tömeg, hanem mindenki önálló identitás, mivel magyarul úgy mondjuk, egy ember, két ember, száz ember stb.: egyes számot használunk, míg más nyelvek ebben az esetben többes számot. Már-már irracionális, hogy ilyen kis lélekszámú nép fönnmaradt, már rég el kellett volna tűnnie – hangsúlyozta, hozzátéve, a megmaradás titka az, hogy a magyarság számára a kultúra volt a legfontosabb kérdés. Fontosnak tartotta kiemelni továbbá az óvónők és pedagógusok felelősségét, akik jó példával nevelik magyarrá a gyereket. Véleménye szerint a magyarság sorsvállalás és tudatos kultúravállalás. Nem genetikai kérdés, mert ez a Kárpát-medencében lehetetlen vállalkozássá tenné a „ki a magyar?” meghatározását. Akinek szlovák, román, zsidó, német stb. felmenői vannak (Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós stb.), azért akar a magyar kultúrához tartozni, mert „a magyar kultúra olyat tud, amilyet semelyik más” – nyilatkozta. Elmondta azt is, hogy a Kárpát-medencei magyarok közül a felvidéki magyarok vannak a legrosszabb állapotban, mivel legkönnyebben adják fel magyarságukat. A beszámoló szerint a hallgatóságból senki sem tiltakozott, még akkor sem, amikor Takaró Mihály arra buzdított, mindenki tegye fel a kérdést magának, ő mit tett a magyarság megmaradásáért; hány gyereket szült, kivándoroltak-e a gyerekei, mert ha igen, akkor valamit elrontott.
Takaró kijelentéseire reagált Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője: „mi csak annyit tehetünk, hogy újra kifejezzük abbéli sajnálatunkat, hogy a magyar jobboldalnak továbbra sincs egyetlen írója sem, akit csak egy lapon lehetne említeni Esterházyval. Értjük a frusztrációt, szomorú dolog ez, sajnáljuk, bocsánat! De Esterházy Péter biztosan nem tehet róla, hogy a bal kislábujjába is több kultúra, világszemlélet és tehetség szorult, mint az állítólag elnyomott, kortárs hazafias jobboldali írókba (és tényleg írnék ide egy konkrét nevet is példának, ha lenne kit említeni).” Gréczy hozzátette, „a Demokratikus Koalíció azon is polemizálhatna, hogy miféle hitvány gazember vágja a magyar családok arcába, hogy ők a hibásak azért, amiért szétszakadtak és a gyerekeik jobban érzik magukat külföldön, mint Orbán Magyarországán, de ezúttal inkább megfogadjuk Esterházy tanácsát és egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá.” Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a hvg.hu információ szerint Takaró Mihály felelhet azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv humán műveltségterületeket érintő részeiben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet. Bár a cikk megjelenését követően az EMMI sajtóosztálya cáfolta, hogy az irodalomtörténésznek lenne jelenleg hatályos szerződése a minisztériummal, arra viszont nem tértek ki, hogy nem vállal szerepet a folyamatban. A hvg.hu szerint Takarót valószínűleg nem közvetlenül az EMMI, hanem egy másik állami szerv bízta meg a feladattal. A jelenleg hatályos, 2013-ban életbe lépett nemzeti alaptantervbe egyébként Takaró nyomására került be Wass Albert, Nyírő József, Szabó Dezső, és Sinka István is.

Sok hűhó mindenért - forró és erotikus Shakespeare

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2019.07.16. 10:30

Fotó: Kiss Zoltán
A drámaíró vidám oldalát mutatta az idei Shakespeare Fesztivál Gyulán, és például a grúz vendégelőadás bőven meg is felelt ennek a tematikának.
Már az elején szinte minden eldől, amikor csoportosan bejönnek a színészek a színpadra a grúz vendégelőadáson. A Nodar Dumbadze Professional State Youth Theatre tagjai többségében fiatalok. Úgy érkeznek, mint egy hatalmas buliba szokás. Üvölt a zene, mindenki hamar a csúcsra ér, és semmi sem számít. Csak a jelen, csak az élvezetek. A boldogságot keresik, jól akarják magukat érezni. Színház a színházban szituációban osztják ki a szerepeket és mint egy utazó társulat játsszák el, hogy vándorolnak a darabbal. Shakespeare vígjátéka a Sok hűhó semmiért abszolút alkalmas arra, hogy a grúz csapat sok mindent megmutasson magából. Az egyik színházi ember fogalmazott úgy a szünetben, hogy ezek a színészek önazonosak, a férfiak férfiak és a nők nők. Lehet, hogy ez a legvonzóbb bennük. Vállalják magukat a vágyaikat, a szenvedélyüket, az esendőségüket, a félreéréseiket. Meghatározó a zene, leginkább fülbemászó olasz slágerek. Forróak és erotikusak. De emellett lazák és játékosak. Szinte minden jelenetben van egy bejövő és kimenő zene, remek koreográfiával. Előfordul aztán, hogy az egyik zene megcserélődik vagy újra indul. Minden belefér. A díszlet szinte üres tér, csupán két létra van végig jelen a színpadon. Ezekkel akad is bőven játék, rengeteg ötlettel. Érezhető, hogy a próbák alatt sokat improvizáltak a színészek és ezek egy része be is épült az előadásba. Minden úgy vidám, hogy nem evidens, illetve minden meg is történik. Nincs mímelés, belemenés van. De az aztán ezer fokon. Nagyon jó látni egy ilyen impulzív, egymásra figyelő csapatot. Képesek úgy kiegészíteni egymást, hogy közben jelentős egyéni teljesítményt is beletesznek a monológokba, vagy a dialógusokba. Az is örömteli, hogy a generációs különbség szinte teljesen eltűnik. A néhány idősebb színész, teljesen felveszi a pörgést, miközben a bölcsességet, a rálátást sem hagyják a színpadon kívül. A rendező Dimitri Khvtisiashvili jól keveri az arányokat. Mindent meghagy Shakespeare-ből, amit meg kell hagynia, de mégis sikerül egy mai verziót létrehozni az alaptörténetből, amelynek főleg a részletei, különböző leágazásai abszolút vonzóak és megérintik a nézőt. A grúz társulat 2016 óta játssza az előadást nagy sikerrel, sokat utaznak vele. A játék úgy válik összművészetivé, a táncot, a zenét, a díszletet mind egyenrangú eszközként megjelenítve, hogy egy cseppnyi erőlködés, vagy mesterkéltség sincs az egészbe. A játszók, profik és emellett hisznek magukban és egymásban. És ezt a hitet pillanatok alatt átsugározzák a nézőtérre. Innen kezdve már nem mondhatjuk, hogy a semmiért megy a sok hűhó. Igenis van valódi tétje, a játék közös öröme. És ez közhelynek is mondható lenne, de a grúz Sok hűhó semmiért esetében nagyon is nem az. Ellenkezőleg valódi értelmet nyer és ebben a játékban Shakespeare csak a kiindulópont. Mondjuk, ha már egy róla elnevezett fesztiválon vagyunk, ezt se becsüljük le.

Shakespeare-rel mindent lehet

  Konferenciát is tartották a Vidám Shakespeare tematikát még jobban érzékelendő Gyulán. Fábián Annamária egyetemi adjunktus arról beszélt, hogy miként változott az elmúlt évszázadokban Shakespeare kultusza. sokan zseninek, utánozhatatlan csillagnak tartották, de voltak olyan provokatív vélemények is, mint hogy a drámaíró egy „feltörekvő varjú”. Ezt persze inkább a rivalizálási vágy ihlette minden bizonnyal és nem a tények elfogadása. Ma már a BBC is több sorozatot szentel Shakespeare-nek, bebizonyítva, hogy vele már mindent meglehet tenni. Akár egy humoros fikciós sorozat főszereplője is lehet. Nádasdy Ádám író, költő, műfordító azzal nevettette meg leginkább az diskurzus közönségét, amikor hosszasan beavatta a nagyérdeműt abba, miként fordította le a Rómeó és Júlia egyik jelenetét, majd megjegyezte, ezt az epizódot eddig szinte az összes rendező kihúzta az előadásból.  

Harc az emlékezetért - hogy a gyűjtemény kitörhessen a zsinagóga pincéjéből

Kardos Orsolya írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.07.15. 21:15

Fotó: Molnár Ádám
Az Elfeledett szomszédaink című kiállításért indított petíciót eddig 274-en írták alá.
Korábban mi is beszámoltunk arról, a pápai zsinagóga mélyén összetekercselve heverő gyűjteményről, melyet az EMMI-től elnyert 18 millió forint értékű közpénzből finanszírozott a pápai önkormányzat, s amely bár immár negyedik éve a város rendelkezésére áll, a mai napig nem került fel az imaház omladozó falaira. Sőt, annak ellenére, hogy a minisztérium a támogatási szerződésben kikötötte: a város a befejezéstől számított öt évig fenntartja majd a kiállítást, jelenleg egy Kertész Imre gyerekkorát felidéző tárlat látható a templomban, a szóban forgó gyűjtemény ügyében pedig immár másod fokon zajlik a bírósági tárgyalás, melyet késedelmi ködbér megfizetését követelve indított az önkormányzat. A 2019. március végi eredmény, a felperes követelését teljes egészében megítélő, első fokú bírósági döntés. A pereskedés áldozatául esett kiállítás bemutatásáért július 11-én indított petíció aláírói „nem kívánnak a perben, illetve annak indokoltságát illetően állást foglalni”, azonban végre nyíltan és határozottan megkérdőjelezik a halogatás mögött nyilvánvalóan jelenlévő érdekeket, szolidaritást vállalnak az anyag összegyűjtőjével és egyben a kiállítás megálmodójával, Gyekiczki Andrással, és követelik az eredetileg felemelő, „mára kétségekkel, irracionális feltevésekkel, ideológiától és politikától sem mentes gyanakvással borított vállalkozás” teljesítését.  Az aláírók között szerepel többek közt: Heller Ágnes filozófus, Bán Zsófia író, egyetemi oktató, Lőrinc László történelemtanár, valamint Závada Pál író neve is.  https://www.peticiok.com/az_elfeledett_szomszedaink_allando_kiallitas_megnyitasaert