Előfizetés

Orosz tartályhajót kutatott át az ukrán titkosszolgálat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.25. 15:12

Fotó: muksun7 / fleetmon.com
Az ukrán hatóságok szerint a most Nika Spirit néven közlekedő hajó korábban részt vett a Kercsi-szoros lezárásában.
Feltartóztatta és átkutatta a Neyma orosz tartályhajót az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a katonai ügyészség, arra hivatkozva, hogy a novemberi tengeri incidens idején akadályozta az ukrán hadihajók áthaladását a Kercsi-szoroson - jelentette be az SZBU sajtószolgálata. Az SZBU bírósági felhatalmazást kért a hajó tárgyi bizonyítékként való lefoglalására. A szolgálat és a katonai ügyészség nyomozói bírósági engedéllyel dokumentumokat, az incidens alatt készült rádiókommunikációs felvételeket és hajónaplókat foglaltak le, és a legénységet is kihallgatták.  
A kommüniké szerint Izmail ukrán kikötőbe szerdán érkezett a Nika Spirit nevű, orosz zászló alatt haladó hajó, amelyet az EQUASIS  nemzetközi informatikai rendszerben az IMO-8895528 szám alapján a Neymaként azonosítottak, s amelyet az orosz hatóságok a Kercsi-szoros elzárására használtak - írja az MTI.  A szoros lezárása miatt még tavaly novemberben robbant ki újabb ukrán-orosz konfliktus: az orosz FSZB hadihajói előbb csak leszorítósdit „játszottak” a Mariupol kikötőjébe tartó ukrán járatokkal, majd tankerekkel zárták le az tengeri átkelőt, és naszádjaik tüzet is nyitottak az ukrán haditengerészet három, átkelésre várakozó hajójára. Az incidens során több ukrán katonát elfogtak, és azóta is fogságban tartanak – a helyzet kezdetben háborúval fenyegetett, Petro Porosenko korábbi ukrán elnök hadiállapotot rendelt el a történtek miatt.
Moszkva fogadkozik, hogy a szerdai a lépést sem hagyja válasz nélkül, az orosz külügy egyenesen a legénység túszul ejtéséről beszél. Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke "állami kalózkodásnak" és a kercsi incidens ügyében folytatott vizsgálatra való nyomásgyakorlási kísérletnek minősítette a történteket az MTI tájékoztatása szerint. Konsztantyin Koszacsov, a felsőházi külügyi bizottság vezetője az ügyben hivatalos állásfoglalást sürgetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részéről.
Elengedték az ukrán hatóságok az Izmail kikötőjében feltartóztatott orosz tartályhajó legénységét - közölte orosz hírügynökségekkel csütörtökön a kijevi orosz nagykövetség. "Sikerült megerősítést kapni arra az információra, miszerint a legénység a hajó tulajdonosának döntése alapján hazautazik, maga a hajó azonban Izmailban marad" - jelentette ki Gyenyisz Golenko kijevi orosz sajtóattasé a TASZSZ-nak. Korábban a Strana.ua hírporták az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) nyilatkozó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz tankeren őrizetbe vett matrózokat szabadon engedték, miután előzetesen arra kötelezték őket, hogy ha beidézik őket, jelenjenek meg a nyomozással kapcsolatos kihallgatásokon.
Anatolij Matiosz ukrán katonai főügyész Facebook-oldalán csütörtökön az tanker-incidenssel kapcsolatban hét orosz útlevél fotóját tette közzé. Az a TASZSZ szerint azt jelenti, hogy a tartályhajónak legkevesebb hétfőnyi személyzete volt. A tengerész-szakszakszervezet szerint a gelendzsiki Altomar Shipping tulajdonában lévő, a taganrogi kikötőben bejegyzett hajó személyzete 10-12 fős lehetett.

Meghalt a tunéziai elnök

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.25. 15:01
Bédzsi Káid esz-Szebszi
Fotó: Amine Landoulsi / AFP
Meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök - jelentette be az észak-afrikai ország elnöki hivatala csütörtökön.
Tunézia első demokratikusan választott államfőjét szerda este szállították be egy tuniszi katonai kórházba, ahol az intenzív osztályon ápolták. A 92 éves Szebszi csütörtök reggel halt meg. A 2014 óta hivatalban levő államfő már június végén is töltött néhány napot kórházban súlyos betegség miatt, azóta ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Halála előtt nem sokkal bejelentette, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, és aláírta azt az államfői rendeletet, amellyel elindították az előkészületeket az év második felére tervezett parlamenti és elnökválasztásra. A tunéziai alkotmány értelmében a parlament elnöke tölti be ideiglenesen az államfői tisztséget legfeljebb 90 napig, amíg az új választásokat előkészítik. Az elnökválasztást a tervek szerint novemberben, a parlamenti választásokat pedig októberben tartják. Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es "arab tavasznak", amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak. Az arab tavasznak köszönhető politikai előrelépéseket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években egyre nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban. A munkanélküliségi ráta mára 15 százalékra emelkedett a 2010-es 12 százalékról a gyenge növekedés és a befektetések alacsony szintje miatt. Bédzsi Káid esz-Szebszi már a 2011 előtti időszakban is meghatározó politikai vezető volt Tunéziában: külügyminiszter volt Habib Burgiba, az első tunéziai köztársasági elnök idejében, ben Ali uralma alatt pedig parlamenti elnök is volt. Miniszterelnökként állt az ország élén 2011-ben a ben Ali elmozdítása utáni átmeneti időszakban, majd 2014-ben választották elnökké. Bár az alkotmány értelmében csak korlátozott - elsősorban a kül- és védelmi politikára kiterjedő - hatalma volt, várhatóan mégis meghatározó stabilizáló erőként fognak rá emlékezni halála után. Örökségének egyik legfontosabb eleme várhatóan az lehet, hogy felkarolta a nők jogainak kiszélesítését. Szebszi javaslatára törölték el például 2017-ben azt a több évtizedes korlátozást, amely szerint muszlim nők nem köthettek házasságot nem muszlim férfiakkal. Egy évvel később pedig olyan jogszabályt terjesztett elő, amelynek értelmében nők és férfiak egyenlő arányban örökölhetnek.
Kordon a kórház körül
Fotó: Yassine Gaidi / AFP

Szlovákiában is megjelent a sertéspestis, éppen a magyar határ mellett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.25. 14:58
Képünk illusztráció
Fotó: DAMIEN MEYER / AFP
Először regisztrálták a járványt az országban, nagyjából 500 állat lehet érintett.
Szlovákiában is megjelent az afrikai sertéspestis, írja a földművelésügyi tárca bejelentése nyomán a Paraméter.sk. A Tőketerebesi (Trebišov) járásban, a magyar határ mellett fekvő Őrös (Strážne) községben regisztrálták az első esetet. A Regionális Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet a fertőzött állatok elpusztítását rendelte el.
„A betegség felbukkanását a biológiai minták megvizsgálása után a hivatalos laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették”

- jelentette ki Daniel Hrežík, a minisztérium sajtóosztályának munkatársa. Az esetről Szlovákia már értesítette az Európai Bizottságot és a párizsi globális állategészségügyi információs rendszert (WAHIS). A tőketerebesi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-ipari Felügyelet elrendelte az ilyenkor szükséges intézkedéseket: 3 kilométeres védelmi övezetet, valamint 10 kilométeres felügyeleti övezetet alakított ki attól számítva, ahol a betegséget észlelték. A Markíza információi szerint az inkriminált körzetben jelenleg megközelítőleg ötszáz sertés található.