Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni a multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján. "Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik" - mondta az igazságügyi miniszter az EU és a Facebook társadalom - kihívások és megoldások című előadásában. Varga Judit a jelenlegi helyzetet elsősorban azért tartja aggályosnak, mert - mint fogalmazott - ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban. "Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra. Például a Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket" - jelentette ki. A tárcavezető szerint alapvető fontosságú, miként tud az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseiket. Mint megjegyezte, Magyarországon jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot, tehát az itt élők aktívan vannak jelen a digitalizációs térben. "Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket" - jegyezte meg. Megfogalmazása szerint az EU is próbálja lekövetni, hogy a személyes alapjogok mellett a véleménynyilvánítási szabadság ne sérüljön, de ennek nehéz a jogi eszközét megtalálni a virtuális térben. "Érdemes lenne ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula van der Leyen is a fair share szükségességét említette. Ahogy a techóriások saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez" - mondta Varga Judit. Hozzátette: a digitális szolgáltatások adózására vonatkozó kezdeményezés egyelőre megfeneklett a tanácsban, de a téma folyamatosan jelen van, az OECD-n belül is zajlik a vizsgálódás.

– Teljes apátiába süllyedt ez az ország! Egy ekkora botrány után, miért csak ennyien vagyunk itt? – kesergett egy középkorú asszony a fővárosi Clark Ádám téren vasárnap délután, pedig szó sem volt arról, hogy érdektelenségbe fulladt volna a tüntetés. A kánikula ellenére is több mint négyszázan érezték úgy, hogy ott a helyük a „szolidaritási sétán”, amivel megmutathatják: nem kérnek a homofóbiából, a kirekesztésből, a megkülönböztetésből. Másfelől viszont a tüntetők közül többen is úgy gondolkodtak: a múlt heti botrány „új mélypontot” jelent, így abban bíztak, hogy most már „tényleg sokan” mozdulnak majd.

Valóban heves vitákat szított a múlt héten az, hogy – mint arról többször beszámoltuk – Boldog István, fideszes parlamenti képviselő a Coca-Cola bojkottjára szólított fel, amiért az óriáscég meleg párokkal reklámozta üdítőjét plakátokon. A kormányközeli PestiSrácok.hu egy szerzője pedig arról írt: miként melegeket, úgy „tolószékes embereket” sem látnak szívesen hirdetéseken. „Egy ideális világban nem tűnne fel, ha egy plakáton mi innánk az üdítőt, ennénk a hamburgert, örülnénk a nyugdíjbiztosításunknak vagy egy utazásnak. Egy ideális világban nem egy üdítővel próbálnának minket eladni. Egy ideális világban azért szerepelnénk a plakátokon, mert mi is ugyanígy itt vagyunk, eszünk, iszunk, öltözködünk, közlekedünk, mint bárki más” – jelezték a vasárnapi tüntetés szervezői, hogy nem csupán a homofób fideszes képviselőnek és az írásáért utóbb bocsánatot kérő kormánypárti újságírónak üzennének. 

A tüntetés szervezője, Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnöke beszédében az alapvető az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta. Dés László, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész arról beszélt, hogy egyedül a hatalomnak jó a gyűlöletkeltés: addig sem a saját életükkel, országukkal foglalkoznak az emberek, amíg Sorost, Brüsszelt, a melegeket, a szomszédjukat gyűlölik. „Nő vagyok, anya, keresztény és fogyatékkal élő.” – kezdte beszédét Nagyné Rucz Éva, a Rehab Critical Mass és a Rett Szindróma Alapítvány önkéntese, aki praktikus szempontok alapján hívta fel a figyelmet a szolidaritás, elfogadás hiányára. Mint mondta, a kerekesszékesek számára nincs elég megfelelő rámpa és működő lift, segítség nélkül, egyedül pedig jelenleg az ország mindössze 34 településére tudnak eljutni vonattal. A beszédek végén a megmozdulás résztvevői – köztük kerekesszékesek, szivárványszínű pólót viselők – „szolidaritási sétára” indultak a Lánchídon át a Szent István térre.

Hétfőn jobbára derült, napos idő lesz csapadék nélkül, napközben 33-38 fokig melegszik a levegő - a meleg miatt idén először a legmagasabb fokozatú piros riasztást léptették érvénybe. Kedden napközben északnyugat felől időnként erősebben megnövekszik a felhőzet és főként északon, északnyugaton alakul ki szórványosan zápor, zivatar, majd estétől megvastagszik a felhőzet és sokfelé várható csapadék. A szél eleinte a Dunántúlon, majd másutt is többfelé megerősödik, a Dunántúlon és zivatarok környezetében helyenként viharossá fokozódik. A legalacsonyabb hőmérséklet 18-24, a legmagasabb hőmérséklet 25-35 fok között alakul, nyugaton lesz napközben a hűvösebb, a Tiszántúlon a legmelegebb. Szerdára virradó éjszaka sokfelé várható kiadós eső, zápor, zivatar, délelőtt inkább már csak keleten eshet, majd az összefüggő csapadék délutánra elvonul. Mögötte néhol alakulhat ki zápor, zivatar. A minimumhőmérséklet 15-20, a maximumhőmérséklet 21-27 fok között valószínű. Csütörtökön eleinte többnyire derült, napos időre lehet számítani, majd nyugat felől megnövekszik a fátyolfelhőzet. Csapadék nem valószínű. A leghidegebb órákban 11-17 fok lesz, napközben 24-29 fokig melegszik a levegő. A több-kevesebb napsütés mellett pénteken főként a Dunántúlon és északon alakulhat ki szórványosan zápor, néhol zivatar, szombaton helyenként lehet zápor. A legalacsonyabb hőmérséklet mindkét nap 12-18 fok között alakul. A legmagasabb hőmérséklet pénteken 25-28, szombaton 23-28 fok között valószínű. Vasárnap napos idő várható, csapadék nem lesz. A minimumhőmérséklet 10-16, a maximumhőmérséklet 25-30 fok között alakul - olvasható az előrejelzésben.