Nyakunkon a klímakatasztrófa: nem volt ilyen meleg öt év, mióta létezik hőmérő

Publikálás dátuma
2019.09.22. 20:48
Illusztráció - hőhullám söpört végig Európán a nyáron, Franciaországban 45,9 fokot is mértek.
Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
Már nem 1,5 vagy 2, hanem legalább három Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésről beszél a WMO; sürgősen szükség van a párizsi klímacélok újragondolására.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes adatai szerint a 2015 és 2019 közötti időszak a legmelegebb egymást követő öt év volt az időjárási feljegyzések 150 évvel ezelőtti kezdete óta,
az átlaghőmérséklet ebben az időszakban világszerte 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850-1900 közötti időszakban.

Az előző ötéves periódussal összehasonlítva a hőmérsékletnövekedés 0,2 Celsius-fokos volt - derült ki a világszervezet új klímajelentéséből, amelyet az ENSZ hétfőn kezdődő New York-i klímacsúcsához időzítve vasárnap tettek közzé.
A legfrissebb adatok megerősítik az elmúlt évek folyamatait, ugyanis az elmúlt négy év volt a legmelegebb 1850 óta. Arról is tanúskodnak, hogy 2019 júliusa, amelyet különösen Európában számos kánikula jellemzett, megdöntötte az abszolút hőmérsékleti rekordokat. A számos tudományos intézettel együttműködve készült jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy
ha betartanák a 2015-ös párizsi klímaegyezmény minden vállalását a gázkibocsátás csökkentésére, még akkor is 2,9-3,4 Celsius-fokkal lenne magasabb a hőmérséklet a Földön az évszázad végére.

"Ha a párizsi klímaegyezményben megjelölt 1,5 Celsius-fokban akarjuk korlátozni a hőmérsékletnövekedést, akkor az országoknak meg kellene ötszörözniük erőfeszítéseiket a szénkibocsátást illetően, vagy legalábbis háromszorosára növelni, ha 2 Celsius-fok alatt akarjuk tartania az átlaghőmérséklet növekedését 2100-ig" - vélik a jelentés készítői.
"A klímaváltozás minden jele és következménye - a tengerszint-növekedés, a tengeri jég elvesztése, a szélsőséges időjárási viszonyok - erőteljesebben érezhetővé váltak"

- olvasható a jelentésben. Az antarktiszi és a grönlandi jégtakaró gyors olvadása még inkább felgyorsítja a folyamatokat - mondta Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója. Sürgősen szükség van arra, hogy ambiciózus klímacélokat határozzunk meg, hangsúlyozták.

ENSZ: jön a klíma-apartheid

Emlékeztetőül: az ENSZ idén kiadott egy jelentést, amiből kiderül: már az 1,5 fokos hőmérséklet-növekedés hatásai is katasztrofálisak lennének - a változás a klímarendszer felborulását, szélsőséges időjárási jelenségeket és tömeges kipusztulási hullámot okoz. Ami a 2 fokot illeti, úgy pedig már milliárdok maradnak ivóvíz nélkül - és ezt még optimista becslésnek nevezték.

A kutatást vezető különmegbízott "klíma-apartheidnek" nevezte a következő évtizedeket, minthogy a gazdag országok - azokon belül is a leggazdagabb rétegek - számára dolgozó ipar az emberiség legszegényebb részének teszi tönkre az életét. Az adatok azt mutatják, hogy a klímaváltozás következményeinek háromnegyede a fejlődő országokat sújtja, miközben az ott élők egészen minimális szerepet játszanak a légkör felmelegedéséért leginkább felelős szén-dioxid-kibocsátásban.

Mindezek ellenére, még a jelenlegi karbonemissziós célokat sem sikerül tartani, és a kormányok minden évben újabb 5,2 billió dollárt öntenek a fosszilis tüzelőanyagok iparágába.

Frissítve: 2019.09.22. 20:51

Irán újabb támadásra készülhet, a külügy szerint nem biztos, hogy a háború elkerülhető

Publikálás dátuma
2019.09.22. 18:33

Fotó: FAYEZ NURELDINE / AFP
És ha háború lesz, az "nem lesz korlátozott" Irán külügyminisztere szerint.
A jemeni húszik újabb Szaúd-Arábia elleni iráni támadásra figyelmeztetnek - írta vasárnapi számában a Wall Street Journal című amerikai lap. A lap bejrúti diplomáciai forrásokra hivatkozva úgy fogalmazott: húszi milicisták vezetői
azért jelezték a várható új támadásokat, mert Teherán nyomást gyakorolt rájuk annak érdekében, hogy vegyenek részt az akcióban.

A lap azonban megjegyezte, nem tudni, mennyire vehető komolyan a húszik bejelentése, de állítólag Szaúd-Arábiát és az Egyesült Államokat szintén informálták az újabb támadások veszélyéről. Mohamed Abdesz-Szalám húszi szóvivő minden esetre cáfolta, hogy a húszik bármiről is értesítették volna nyugati diplomatákat, Irán ENSZ-képviselete New Yorkban pedig nem kívánta kommentálni az értesüléseket.
Nézetkülönbségek vannak a húszi csoportok között az Iránhoz fűződő kapcsolatokat illetően, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok pedig megpróbált egyes húszi vezetőkkel tárgyalni, hogy rávegye őket a távolodásra Irántól. Egyes húszi csoportok úgy vélik, hogy Irán támogatása az egyedüli reményük a győzelemre a Szaúd-Arábia vezette koalíció elleni háborúban. A 2014 óta tartó polgárháború eddig csaknem 100 ezer halálos áldozatot követelt. A jemeni húszik különben péntek éjjel bejelentették, hogy leállítják a drón- és rakétatámadásaikat Szaúd-Arábia ellen.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap New Yorkban tárgyalásokat folytatott Barham Salih iraki elnökkel és Tamím bin Hamád Al Táni sejkkel, Katar emírjével, sajtóértesülések szerint a többi között Iránról is. Szerdán az ENSZ-közgyűlés ülésszakának alkalmával az Egységesen a Nukleáris Irán ellen nevű laza szervezet tart Iránról tanácskozást, amelyen beszédet mond az amerikai diplomácia irányítója is.

Háborúról beszél az iráni külügyminiszter

Nem biztos, hogy elkerülhető a háború a térségben - jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az amerikai CBS televíziónak adott interjújában vasárnap. Az iráni diplomácia vezetője úgy fogalmazott: "nem bizakodom". Ugyanakkor leszögezte:
hazája nem kezdeményez háborút, de bárki is kezdeményezze azt, "biztosan nem ő fejezi be".

Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ezen mit ért, Zaríf azt felelte: "ez azt jelenti, hogy a háború nem lesz korlátozott". Rossz döntésnek, "helytelen iránynak" nevezte az amerikai kormányzat pénteki bejelentését, amely szerint Washington katonákat és fegyvereket küld Szaúd-Arábiába. "Szerintem a jemeni háború befejezése segít" - fogalmazott ellenben.
Az iráni külügyminiszter megismételte a tények alapján jelenleg erősen vitatható állítást is, hogy a szaúdi olajlétesítmények ellen a múlt héten elkövetett dróntámadásban Teheránnak "nem volt szerepe". Mohamed Dzsavád Zaríf múlt csütörtökön is háborúval fenyegetett arra az esetre, ha Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Államok támadást intézne hazája ellen. A külügyminiszter akkor a jemeni húszikat okolta a szaúdi támadásért.
Frissítve: 2019.09.22. 19:52

Jön a klímacsúcs, és már az óriásvállalatok is klímavédelemmel kampányolnak

Publikálás dátuma
2019.09.22. 11:42

Fotó: Shutterstock
Több mint 20 billió dollárnyi az együttes tőkéje a We Mean Business-hez csatlakozó cégeknek. Az energiaszektorból feltűnően kevés az érdeklődő.
Az ENSZ klímacsúcs közeledtével több multinacionális vállalat is bejelentette, visszavágják kibocsátásukat az üvegházhatású gázok terén, és csatlakoznak egy klímavédő kezdeményezéshez, írja a Reuters. A We Mean Business egy júniusban, 28 óriásvállalat által indított kezdeményezés. A résztvevők különböző szinten elkötelezettek a klímavédelem felé, közülük 87 nagyvállalat - együttesen 2,3 billió dollárnyi piaci tőkével - a karbonsemlegességet, illetve a globális felmelegedés 1,5 fok alatt tartását vállalta a hírügynökség szerint.
A csatlakozó vállalatok közül a szén-dioxid kibocsátásuk 2050-ra való lenullázását tűzte ki célul többek közt a svájci Nestle vagy a francia L'Oreal. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény, és az abban meghatározott legfeljebb 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés szem előtt tartását vállalta például a finn Nokia és a francia Danone.
Még többen vannak azok a vállalatok, melyek a felmelegedés 2 fokban való maximalizálását vállalták, illetve az erre való törekvést: a We Mean Business honlapja szerint 997 ilyen vállalat van, 20,1 billió dollárnyi tőkével.
Az persze az ENSZ egy korábbi jelentéséből már tudható, hogy a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására nincs különösebben esély, de ha sikerülne is, az sem mentené meg emberek százmillióit az ivóvízhiánytól, milliárdokat pedig az extrém hőhullámoktól. Két fokos felmelegedés esetén már 1-2 milliárd embert is érintene a vízhiány - és jelenleg ez is optimista becslésnek tekinthető. A csatlakozó cégek között feltűnően kevesen vannak azok is, melyek az energiaszektorban érdekeltek - annak ellenére, hogy ezek közül kerül ki az a maroknyi, 90-nél is kevesebb óriásvállalat, mely az üvegházhatású gázok kibocsátásának kétharmadáért felelős. A 30 évre előre vállalt kötelességek így ha a klímakatasztrófa lassítására csak alig alkalmasak is, minden esetre segítenek a We Mean Business-hez csatlakozó cégeknek visszaszerezni a részvényesek és befektetők bizalmát.
Szerző
Frissítve: 2019.09.22. 20:43