Döntés előtt a dühös orvosok

Publikálás dátuma
2019.09.30. 06:45

Fotó: Népszava
Ma döntenek felmondásukról a baleseti intézetben azok a traumatológusok, akik tavasz óta tiltakoznak a tarthatatlan állapatok miatt. Sorra vettük, mi vezetett idáig.
Egy hónap haladékot adott a Magyar Traumatológusok Társasága (MTT) a pénteki rendkívüli közgyűlésén a kormánynak arra, hogy ígéretének megfelelően rendezze az ágazat finanszírozását. Kevésbé tűnik megengedőnek és türelmesnek a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet 68 traumatológusa, akik azért kezdtek segélykiáltással felérő akcióba, mert szerintük az elégtelen finanszírozás miatt ma már olyan kritikus a szakember- és eszközhiány, hogy az veszélyezteti a betegek ellátását. Emiatt – ahogy arról lapunk elsőként beszámolt – főorvosok, rezidensek, szakorvos jelöltek, szakorvosok és még osztályvezetők is felmondási szándéknyilatkozatot írtak alá: október elsején felmondanak, ha nem rendezik a finanszírozást. Az orvosok ma döntenek felmondásukról. Lapunk több érintett orvossal is beszélt, ez alapján vettük sorra, hogy mi vezetett példátlan akciójukhoz.

Egy eset, több orvos, sokféle bér

Tavasszal súlyos bérfeszültség alakult ki az Országos Traumatológiai Intézetben, amely azóta sem sikerült feloldani. Áprilisban bértárgyalásokat kezdeményeztek az intézet baleseti sebészei, mert legalább annyi óradíjat szerettek volna maguknak, mint amennyit az aneszteziológusok kapnak. Elfogadhatatlannak ítélték, hogy miközben ugyanazokat a betegeket látják el, a zömében vállalkozóként dolgozó aneszteziológusok bére jelentősen magasabb. A jelenséget az egyik névtelenséget kérő doktor úgy magyarázta: az intézmény számos orvosi és szakdolgozói állás betöltéséhez külső vállalkozókat alkalmaz, akik jóval nagyobb juttatást kapnak mint az ugyanazon a munkahelyen dolgozó állami alkalmazottak. Hozzátette: a közhiedelemmel ellentétben nem igaz az, hogy a traumatológusok hálapénzben megkeresik a különbözetet. Számos orvos ugyanis egyáltalán nem fogad el paraszolvenciát, és jelentős részük teljesen lemondana róla. Súlyos feszültségeket szít az is, hogy a krónikus emberhiány miatt számos kórház már szakvizsgával nem rendelkező orvosokat is alkalmaz baleseti sebésznek. Így papíron ugyan megvan a szükséges emberszám, de valójában korántsem biztos, hogy éppen olyan képzett szakemberek dolgoznak ott, mint amilyenekre szükség lenne.

Lepasszolt sérültek

Egy szakorvos arról beszélt: nem ritka, hogy egy-egy kórházban – szakember vagy eszközhiány miatt – már azokat az egyszerűbb végtagsérüléseket sem tudják ellátni, amelyekre hivatalosan lenne kompetenciája az intézménynek. Ilyenkor pedig a sérültet elutaztatják a baleseti intézetbe. És bár ott csak a legsúlyosabb és a legspecifikusabb tudást igénylő eseteket kellene ellátni, onnan senkit nem küldenek tovább. „Mindezek következménye a teljesen átláthatatlan, drágán és rosszul működő rendszer, ami ellen most a szakma tiltakozik” – vont mérleget forrásunk. Mindez ráadásul egy már eleve kifeszítetten működő rendszert terhel. Ahogy az egyik orvos emlékeztetett, a nyáron a kórházban dolgozó egyetlen, folyamatos készenlétben dolgozó érsebész halála okozott súlyos fennakadást, az érsebészt igénylő esetek biztonságos ellátásában. Hozzátette: az érsebészeti készenlét biztosítása még most sem teljesen megoldott.
A baleseti intézet dolgozóit terheli az is, hogy sokszor az egyszerűbb, bárhol ellátható eseteket is ide küldik
Fotó: Népszava

Elavult védőfelszerelés

Az orvosok közben nem csak a betegek, hanem saját biztonságuk miatt is aggódnak. A nyár elején a kórház dolgozóinak kezdeményezésére az Atomenergia Hivatal tartott egy vizsgálatot, és számos hiányosságot tárt fel. Ehhez képest a lapunknak nyilatkozó orvosok úgy látják: a hiányosságok pótlása még most, több hónappal a vizsgálat után sem fejeződött be, sugárzásmérő készüléket (dozimétert) is csak 2-3 hete kaptak az orvosok, a sugárvédelmi felszerelést, például pajzsmirigyvédőket csak korlátozott számban szereztek be. Arra is felhívták a figyelmet: noha a jogszabályok alapján a sugárvédelmi problémák megoldásáig le kellett volna állítani a sugárforrást igénylő műtéteket, az orvosok az elmúlt hónapokban a hiányos védőfelszerelésben, egészségüket kockáztatva dolgoztak. Az Atomenergia Hivatal hiányosságok sorát feltáró jelentés azért is figyelemreméltó, mert nem sokkal a vizsgálat előtt még maga a kormányszóvivő jelentette ki – a sugárvédelmi felszerelésre utalva – , hogy „nincs baj a Péterfy Kórház kötényeivel”. Pedig az Atomenergia Hivatal vizsgálati jegyzőkönyve szerint a korábban használt védőfelszerelés több, mint 20 százalékát találta kifogásolhatónak. A lapunknak névtelenül nyilatkozó baleseti sebészek szerint voltak olyan kollégáik, akik a nem tisztázott sugárveszély miatt egyszerűen felmondtak – állítják.

Infarktus után is műtenek

„ A napi munkát nem segíti, hogy maga az intézet épülete sincs jó állapotban. A műtőkben vagy nincs klíma, vagy ha van, elégtelenül működik. Így nyáron a negyvenfokos helyiségekben, a még ólomöltözéket is viselő sebészek elképesztő fizikai terhelésnek vannak kitéve miközben nagy koncentrációt igénylő sürgős műtéteket végeznek. Az orvosi helyiségek rendkívül elavultak, a műszerpark jelentős része cserére, leselejtezésre szorul.” – fogalmazott egy orvos. Hozzátette: jellemző, hogy a negyvenöt év feletti orvosok jelentős része szív eredetű megbetegedéssel küzd, számos sebész már több infarktuson is túl van. A legtöbb orvos másod- harmadállásban is dolgozik. A kórház heti hét nap 24 órában lát el teljes körű baleseti ügyeletet. Bár papíron az ÁNTSZ minimum feltételei adottak, az óriási betegforgalom mellett a feszített tempójú ügyeletben nemegyszer szakorvosi kontroll nélkül kénytelenek a fiatal orvosok műtéti és egyéb, kompetenciájukat meghaladó orvosi tevékenységet végezni. Felvetésünkre, hogy ha ez veszélyezteti a betegellátást, akkor miért mennek be a műtőbe a fiatal szakorvosjelöltek – egyikük rávágta: „Mit kéne tenni? Hagyjuk ellátatlanul a beteget? Próbálunk a lehető legkörültekintőbben dolgozni, de nyilván nagyobb a rizikója egy ilyen műtétnek, mintha több szakorvos lenne jelen az ellátásnál.”

Hittek a kormánynak

Egy másik orvos azt idézte fel: a szakdolgozói hiányra jellemző, hogy nemegyszer nővér, illetve adminisztrátorok nélkül kell a munkájukat elvégezni. Tavasszal emiatt az orvosok felmondták az önként vállalt túlmunkát, illetve a szabályok betartását követelték. „Sajnos két hónap alatt kiderült, hogy az intézmény teljesen működésképtelenné válik, ha valamennyi jogszabályt be kívánják tartani a kollégák. Ekkor egyeztünk meg az intézmény vezetésével arról, hogy a nyári fokozott terhelés miatt nem állunk le, a problémákra rendszerszintű megoldást keresünk, ezután kezdődtek meg a tárgyalások az Emberi Erőforrások Minisztériumával.” „Az ígéretre, hogy lesz gyors megoldás, az önként vállalható túlmunkát nyáron visszavették azok, akik korábban felmondták. A baleseti ellátás így maradt zavartalan a fővárosban. A minisztériummal való szakmai megállapodást követően ugyanakkor szeptember közepéig nem történt érdemi előrelépés az ügyben ” – mondta egy fiatal szakorvos. Miután a traumatológusok, és a humántárca által megbeszélt szeptemberi határidő lejárt, a baleseti sebészek írásban többször is érdeklődtek a tárgyalások eredményének véglegesítéséről, elfogadásának idejéről. Érdemi választ nem kaptak, ezért fogalmazták meg azonnali hatályú felmondási szándékukat – ahogy a levelükben fogalmaztak – „végső kétségbeesésükben”. Arra a kérdésre, hogy valóban beadják-e rendkívüli felmondásukat október elején: azt felelték, erről hétfőn, azaz ma közösen döntenek.

Semmi sem sürgős

Lapunk a traumatológusok által elmondottakkal kapcsolatban kereste az Országos Baleseti Intézetben menedzsmentjét. Választ az Állami Egészségügyi Ellátóközponttól (ÁEEK) kommunikációs osztályától kaptunk. Mint írták, kérdéseinkre, a rendelkezésünkre álló legfrissebb információk összegyűjtése után elkészítik a választ, és a jövő héten küldik.

Megkötött kezű igazgatók

Információink szerint a nyár elején a kórházon belül született egy bérrendezési javaslat, amely részben teljesítette volna a traumatológusok fizetési követeléseit azonban az intézmény költségvetési felügyelője nem adta hozzájárulását a többlet kifizetésére. A Péterfy az egyik legeladósodottabb kórház, gazdálkodását jó ideje költségvetési felügyelő kontrollálja, az ő ellenjegyzése nélkül egyetlen számlát sem fizethetnek ki. Ha a főigazgató azonnal teljesítené a traumatológusok követelését, akkor havonta 16, évente 200 millióval ugrana meg az intézmény adóssága. A költségvetési felügyelő viszont nem szereplője ennek a béralkunak. A helyzet abszurd: a főigazgató csak az eladósodás növekedése mellett fizethetne több bért, miközben börtönbüntetéssel fenyegetik, ha fedezetlen kiadást vállal.

Szerző

A fiatalok egyre inkább tudják, mire számíthatnak az államtól nyugdíjügyben

Publikálás dátuma
2019.09.30. 06:27

Fotó: Varga György / MTI
A magyar dolgozók negyede takarít meg rendszeresen a nyugdíjas éveire.
A magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét (54 százalékát) még mindig az államtól várják, de a fiatalok egyre inkább tisztában vannak az állami ellátás határaival - derült ki az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) kutatásából. A kutatás adatai alapján a baby boom (a 1970-es évek) idején születettek a nyugdíjjövedelem tervezésénél az állam 70 százalékos hozzájárulására számítanak, az ezredforduló idején született generáció már csak 42 százalékosra, a fiatalabb korosztály egyre inkább tisztában van az állami ellátás határaival. Öt megkérdezettből kettő úgy vélte: a növekvő élettartam és a fogyó népesség következtében emelkedő társadalombiztosítási kiadásokat az adók emeléséből kell finanszírozni. Csak minden tizedik magyar - kevesebben, mint a világátlag - gondolta úgy, hogy az államnak csökkentenie kellene a társadalombiztosítás kiadásait. A magyar dolgozók alig több mint negyede (27 százalékuk) takarít meg rendszeresen, ami messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem 30 százalékuk tervez nyugdíjcélú megtakarítást, ami jócskán meghaladja a 18 százalékos világátlagot. A nyugdíj-felkészültséget mutató ARRI pontszám (5,3) alapján Magyarország idén a tavalyi 13. helyről a 14 -re került, amiben annak is szerepe lehet, hogy a magyarok pénzügyi jártassága - amely feltétele a megvalósítható nyugdíjtervezésnek - a világátlag alatt van. A kamatokat, a kockázatokat és az inflációt érintő pénzügyi kérdésekre csak a magyarok egynegyede tudott helyesen válaszolni. A nyugdíjas kor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az is világossá vált, hogy a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak. Mindösszesen csupán 22 százalékuk bizakodó, szemben a 29 százalékos világátlaggal. A nők jobban aggódnak a férfiaknál, előbbiek 40 százaléka, utóbbiak 30 százaléka érez emiatt szorongást. A nyugdíjrendszerben alapvető paradigmaváltást szorgalmaz az Aegon Center for Longevity and Retirement. A nyugdíjrendszerek újratervezésének az ajánlás szerint része kell, hogy legyen az állam és a munkaadók együttműködése, az egyén takarékoskodása és felelőssége, valamint a közösségek szerepe. A nyugdíjrendszerek esetében a kormányzatok, a munkaadók és az egyének közötti együttműködés a világon mindenhol központi szerephez jut - világított rá a jelentés.
Szerző
Témák
nyugdíj

Tarlós Istvánra hivatkozott egy autós a bíróságon, elbukta a pert

Publikálás dátuma
2019.09.29. 21:56

Fotó: Népszava
Nem sokat ér, ha valaki a főpolgármester iránymutatását követve megy neki az önkormányzatok közterület-felügyeleteinek.
Nem érdemes Tarlós István főpolgármester biztatására hallgatnia az autósoknak, mert a végén nagyon pórul járnak – írja a 24.hu. A portál egy, a birtokában került bírósági ítélet alapján kiemeli: Tarlós szava nem jogforrás, így az igazságszolgáltatás fórumain nem sokat ér, ha bárki az ő iránymutatását követve megy neki az önkormányzatok közterület-felügyeleteinek. Tarlós még 2017 tavaszán buzdította az autósokat arra, hogy ne fizessék be az önkormányzatok kamerafelvételei alapján kiszabott büntetéseket. A főpolgármester azt követően hirdetett engedetlenségi mozgalmat, hogy az óbudai Szépvölgyi út kereszteződésében elhelyezett kamera felvételei alapján sok száz autóshoz hasonlóan a feleségét is 50 ezer forintra büntették. A büntetést ugyan befizették, de a III. kerületi önkormányzat Tarlós hadjárata miatt eltávolította az ominózus útkereszteződésből a kamerát. Pintér Sándor belügyminiszter is a főpolgármester pártjára állt, és egy körlevélben arra figyelmeztetett, hogy a közterület-felügyeletek kamerák alapján nem róhatnak ki büntetéseket. Pintér ajánlása szerint a közterület-felügyeleteknek a képfelvételekkel a rendőrségnél kell eljárást kezdeményezniük. A 24.hu hangsúlyozza: a főpolgármester által indított sajtóháború ténylegesen azzal a következménnyel járt, hogy a közterület-felügyeleteknél jelentősen megszaporodott a bírságmegtagadások száma. A Szentendrén történt esetben bírósági ítélet is született az ügyben, amely azonban azt mondta ki, hogy
Tarlós István vagy Pintér Sándor sajtónyilatkozataira jogot vagy kötelezettséget alapítani nem lehet.

Sőt, a Szentendrei Járásbíróság azt is kimondta, hogy
a két politikus nem adhat mindenkire kötelező jogértelmezést.

A döntés indoklása szerint az autós, aki egy behajtani tilos táblát hagyott figyelmen kívül, és a manőverről kamerafelvétel is készült, Tarlós nyilatkozata alapján vitatta a kiszabott 30 forintos büntetés jogosságát. A bíróság szerint azonban a közterület-felügyeleteknek a törvény biztosítja az ellenőrzési és bírságolási jogkört, és kifejezetten lehetővé teszi, hogy az elkövető távollétében helyszíni bírságot szabjon ki. Az elvesztett per az autós számára további 10 ezer forintos kiadást okozott.
Szerző