Vizsgálatot indított az alapvető jogok biztosa a Mátrai Erőmű környékén történtek miatt

Publikálás dátuma
2019.12.08. 16:07

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kozma Ákos levélben kér tájékoztatást az érintett hatóságoktól az ügyben.
A Greenpeace november végén közölte, hogy szennyvíz folyik a Mátrai Erőmű körüli vizekben. Az ott dolgozók rosszullétre, hányásra és fémtárgyaik elszíneződésére panaszkodtak. Csípős bűz terjengett Visontán, sőt Detken is az erőmű területén lévő víztározóból felszabaduló, kén és foszfortartalmú gázok miatt – a detkiek szerint volt, hogy az iskolából sem engedték ki a gyerekeket, vagy éppen maszkot ajánlottak nekik a fojtogató, csípős szag miatt, a Bene patak vize pedig elszíneződött.
Ehhez képest megdöbbentő, hogy a Heves megyei katasztrófavédelem szerint a gázkoncentráció nem volt egészségre veszélyes mértékű, a terjengő gázok pedig ártalmatlanok; sőt nem találtak szennyeződést az erőmű mögötti patakból elvezetett, kékesszürke színű, szúrós szagú vízben sem.
Szél Bernadett Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok biztosához fordult a hatósági nyilatkozatok miatt. „Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a katasztrófavédelem közleményei nem nyújtanak korrekt és alapos tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy az erőmű területén tartózkodó személyek esetében mértek-e az egészségre veszélyes határértéket a katasztrófavédelem szakemberei” – írta levelében a képviselő, aki szerint sem katasztrófavédelem, sem a Mátrai Erőmű nem adott teljes körű tájékoztatást a dolgozóknak, vagy a környék lakosainak.
Kozma válaszából kiderült, hogy az alapjogi biztos figyelmét is felkeltették a történtek: tekintettel az ellentmondásos hírekre  
az ombudsman „jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesével” együtt vizsgálatot indít, és kérdéseket küld az érintett hatóságoknak.

A kapott tájékoztatás alapján aztán Kozma eldönti, hogy szükség van-e további intézkedésekre (a levelezésről a Mérce is beszámolt). Az ügyben egyébként nem csak a két ombudsman, hanem a rendőrség is vizsgálódik.
A szennyezés kapcsán felmerült a Mátrai Erőműhöz hasonlóan Mészáros-érdekeltségnek számító Viresol Kft. felelőssége is, bár ezt máig sem bizonyították. A szúrós szagú, egészségre is káros gázok az Őzse-völgyi víztározóból származhatnak, ahova februártól a Viresol önti elvileg tisztított szennyvizét – és ahonnan a hőerőmű vételez vizet a működéshez. A Viresol ugyanakkor elutasítja felelősségét az ügyben, és több tucatnyi lapot perelt be, amiért szerintük rossz hírüket keltették.
Szerző
Frissítve: 2019.12.08. 16:22

Tüttő: 11 millióért írat 30 oldalas tanulmányt az FKF

Publikálás dátuma
2019.12.08. 15:17

Fotó: FKF/Facebook
Ennek a szakmai teljesítését a PR és kommunikációs osztály vezetője igazolja le.
Megakadt Tüttő Kata szeme egy szerződésen, amit az FKF kötött novemberben (abban az időszakban, amikor Karácsony Gergely utasította a cégvezetőket, hogy ne nagyon kössenek szerződéseket) – ezt a főpolgármester-helyettes a Facebook-oldalán közölte. Mint írta, „az FKF Nonprofit Zrt. részére hulladékgazdálkodási tevékenységéhez kapcsolódó indonéziai exportstratégia kidolgozásáról” szóló szerződésből az derül ki, hogy az FKF megbízott egy céget 11 millió forint plusz ÁFA-ért, hogy 30 nap alatt írjon egy 30 oldalas tanulmányt, aminek a szakmai teljesítését a PR és kommunikációs osztály vezetője igazolja le. „Gondolom valami know-how export lehet, például »hogyan vegyük meg egy évben kétszer ugyanazokat az úttisztító gépeket, második alkalommal drágábban« tudás nagyon értékes lehet máshol is. (Budapest- Jakarta távolság légvonalban: 10 351 km, röpke nettó 13 órás repüléssel ott van az ember) Na nem akarom előre temetni, tényleg nagyon kíváncsi vagyok mi várhat az FKF-re Indonéziában. Már csak néhányat kell aludni” – fogalmazott.
Szerző
Témák
Tüttő Kata FKF

Több mint harminc javaslatról döntenek – Háromnapos üléssel zárja az idei évet az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2019.12.08. 14:55
Illusztráció
Fotó: Népszava
Nyolcadszor is módosíthatják az Alaptörvényt, valamint megváltoztatják az országgyűlési törvényt és a házszabályt.
Az Országgyűlés háromnapos üléssel zárja ez évi munkáját. A képviselők kedden és szerdán összesen több mint harminc javaslat elfogadásáról dönthetnek, emellett megválaszthatják az Országos Bírósági Hivatal (OBH) új elnökét és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa tagjait is. A házelnök – parlamenti honlapon elérhető – napirendi javaslata alapján az ülés a szokásosnál korábban, hétfőn 10 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal. Szintén eltér a megszokottól, hogy az első napon kizárólag szavazásra váró előterjesztések módosító javaslatairól tárgyalnak. Kedden ugyancsak napirend előtti felszólalásokkal indul az ülésnap, majd tizenkilenc indítványról tartanak szavazást. Ekkor várható döntés az Alaptörvény nyolcadik módosításáról, amellyel a közigazgatási bíróságok felállításának lehetőségét szüntethetik meg ellenzéki kezdeményezésre. Emellett bevezethetik a nagyszülői gyermekgondozási díjat, valamint módosíthatják az országgyűlési törvényt és a házszabályt, továbbá jogszabályokat változtathatnak a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében is. A képviselők megválaszthatják az NMHH Médiatanácsa négy új tagját, akik kilenc évig tölthetik be tisztségüket. Ezt követően titkos szavazással határoznak arról, hogy a – köztársasági elnök javaslata alapján – Senyei György Barna bíró kerüljön-e az OBH élére. A testület új elnökének megválasztásához a képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Az interpellációk a szavazásokat követő órában hangozhatnak el, majd a kérdések és azonnali kérdések következnek. Szerdán további tizenkét előterjesztésről határoznak, köztük a társadalombiztosítási ellátás feltételeinek módosításáról, a tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók visszaszorításáról, védelmi és biztonsági célú beszerzésekről, a temesvári népfelkelésről szóló megemlékezésről, valamint 2020 Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánításáról. Az Országgyűlés idei utolsó napirendi pontjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt évi üzleti jelentéséről és beszámolójáról tárgyal.