Különleges, 12. századi kősziréneket tártak fel Arad környékén

Publikálás dátuma
2019.12.13. 10:14

Fotó: h_laca - CC BY 3.0 / Wikipedia
A borosjenői vár falaiból előkerült, Árpád-kori faragott kőanyag arra utal, hogy a monostor rendkívül igényes és drága épület lehetett.
Az Aradhoz közeli Borosjenőn (Ineu) lévő várkastélyban előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában találták meg az egykor a településhez közel állt monostor, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban. A leletegyüttest egy szakmai szimpóziumon mutatták be a Batthyány Lajos Alapítvány fővárosi székházában szerdán – közölte a Teleki László Alapítvány.
A dénesmonostorai kolostorból eddig egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak az épület 1870-es években zajlott felújításakor. A szirén Budapestre került, ma is látható a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán. A közlemény szerint az, hogy most meglelték a szirén „társait”, komoly eredmény, mivel a hajdani Maros-völgyi kolostorláncból alig maradt ránk tárgyi emlék, ahogyan az Árpád-kor dél-magyarországi, alföldi építészetéről is alig rendelkezünk kézzelfogható emlékkel.
A Maros völgyében az 11-12. században alakult ki egy sűrű, elsősorban bencés monostorokból álló hálózat. A monostorok közül több az erdélyi hegyek felől az alföld felé irányuló sószállításba is bekapcsolódott, fontos kereskedelmi hely volt, így komoly gazdagságra tett szert. Közéjük tartozhatott a Borosjenő határában valaha állt Dénesmonostora is. A monostort feltehetően nem a bencések, hanem a Magyarországon kevésbé ismert ágostonrendi kanonokok alapíthatták.
A mostani lelet bizonyítja a feltevést, amely szerint Dénesmonostora is szedhetett sóvámot. A faragott kőanyag ugyanis arra utal, hogy a monostor rendkívül igényes és drága épület lehetett, amelynek művészeti megoldásait a korban csak a legelőkelőbb egyházi-gazdasági központokban – például Egerben, Székesfehérváron – alkalmazták.
A Szentháromságnak ajánlott Dénesmonostorát a források először 1199-ben említik; a monostor a 16. századra néptelenedett el. A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában, és rajzi vázlatokat is készítettek róla. Kolozsvári régészek idén újra megkezdték feltárását, egyelőre pontos helyének meghatározását végzik, az ásátások várhatóan jövőre kezdődnek.
A monostor építőanyaga a környező területek épületeibe kerülhetett, köztük a borosjenői várba, amelyet a kisváros önkormányzata nemrég kezdett felújítani. Már a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy a vár 1530-40-es évekbeli bővítésekor korai, román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült faragványokat használtak fel építőanyagként.
2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, köztük számos elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Ezek mellett előkerült egy másik palmettás díszű és két kocka-oszlopfejezet, egy sarokleveles lábazat meg néhány oszloptörzs-töredék, némelyiküket fehér travertinből faragták. 2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a lelet-együttes, köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantuszkompozíció díszíti, a másik egy kockafejezet. Felbukkant egy indadíszes faloszloplábazat is. Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló kő, eredeti festéssel. Előkerült több összeillő párkányelem, valamint talán a kolostor egy nagyobb kapujának egy íves töredéke, és egy kisebb kapu szárának a részlete.
Több olyan értékes faragványt is azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két, korabeli festést hordozó kőlapot. A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. A kutatás résztvevői szeretnének a restaurált faragványokból egy több helyszínen bemutatható kamarakiállítást szervezni. A leletanyag végső kiállítási helye a tervek szerint a helyreállított borosjenői vár lehet – olvasható a közleményben.
Szerző
Témák
lelet Románia Arad

Kilencéves kisfiú tett egyetemi matematikavizsgát Japánban

Publikálás dátuma
2019.12.12. 12:32

Fotó: Youtube
A negyedikes Ando Sogo két évig készült a vizsgára, a tudását a klímaváltozás elleni küzdelemben, a társadalom javára szeretné használni.
Egy kilencéves japán fiú sikeresen tette le az egyetemi szintű matematikavizsgát – közölte a vizsgát szervező japán Matematikai Minősítő Intézet. Ando Sogo hétéves korától két éven át készült a vizsgára. Mint elmondta: tudását a klímaváltozás elleni küzdelemben, a társadalom javára szeretné használni.
A japán nyugati részén, Hiogo prefektúrában élő Ando negyedik osztályba jár. A Matematikai Minősítő Intézet legnehezebb, 1. számú kju-tesztjét októberben teljesítette. Ezzel ő vette át a legfiatalabb sikeres vizsgázó helyét Takahasi Hirotótól, aki tavaly, 11 évesen ment át a legnehezebb vizsgán.
A kju-tesztet 14 szinten lehet teljesíteni az óvodai szinttől az egyetemi szintig. Évente több mint 350 ezren vizsgáznak az intézet honlapja szerint. A legnehezebb kju-teszt a változó függvényektől a metrikus és lineáris terekig rengeteg témát érint. A legutóbbi 1-es számú kju-vizsgát a jelentkezők 14,4 százaléka tudta teljesíteni.
A versenyközpontú japán iskolarendszerben nagyon fontosak a tesztek és a teljesítmény. Ám a legújabb PISA-felmérés szerint a matematikatudásukat tekintve a japán diákok az eddigi ötödik helyről a hatodikra csúsztak vissza a felmérésben részt vevő országok között.
Szerző
Témák
japán matematika

A dinoszauruszokat is kínozták a tetvek

Publikálás dátuma
2019.12.12. 10:57

Százmillió éves őshüllők tollaiban megtapadt, fosszilizálódott, apró parazitákat találtak paleontológusok. Ez az eddigieknél 55 millió évvel korábbra tolja a tetvek megjelenését.
Két burmai borostyánkőben a tudósok tíz rovart találtak a megkövesedett tollakon, amelyeket a paraziták láthatóan megrongáltak, úgy tűnt, mintha megették volna. A borostyán kitűnően megőrizte az egykor benne ragadt élőlényeket, „annyira jól, hogy szinte olyan, mintha ma élnének” – közölte Chungkun Shih paleontológus, a tanulmány társszerzője, a pekingi Capital Normal Egyetem és a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója.
A kutatók korábban már találtak rá bizonyítékot, hogy a dinoszauruszokat vérszívó kullancsok, bolhák és más élősködők gyötörték, ám a mostani felfedezés, amelyet a Nature Communications e heti számában publikáltak, 55 millió évvel korábbra tolja vissza a tetvek legkorábbi megjelenését. Shih és kollégái a tetűre hasonlító parazitáknak a Mesophthirus engeli nevet adták. Mint mondták, meglepte őket, hogy a megkövesedett maradványokban talált paraziták sokkal kisebbek voltak, mint mai rokonaik. „A megkövesedett bolhákkal kapcsolatos tanulmányaink alapján arra gondoltunk, hogy ha tetveket keresünk, azoknak nagyobbnak kell lenniük a ma ismert tetveknél, de kiderült, hogy éppenséggel nagyon aprók. Ez megmagyarázza, hogy a kompressziós kőzetekben miért nem találtunk egyetlen tetűt sem” – fejtette ki a tudós, hozzátéve, hogy apró mivoltuk miatt tartott olyan sokáig, amíg felfedezték őket.
A tudósok szerint a parazitának a krétakor közepéről származó fosszíliában való megjelenésére van magyarázat. Éppen ebben az időszakban kezdődött el ugyanis a madarak és a tollas dinoszauruszok gyors diverzifikációja. Az ősi élősködők és gazdaállataik kapcsolatának tanulmányozásával arról is többet lehet megtudni, hogyan fejlődtek ki a mai kártevők. „Az emberiség történelméből ismerjük, hogy a bolha okozta a fekete halált, a pestist, és egészen napjainkig gyötörnek bennünket a vérszívó vagy csípős élősködők” – mutatott rá Shih.
Szerző