Előfizetés

Különleges, 12. századi kősziréneket tártak fel Arad környékén

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.13. 10:14

Fotó: h_laca - CC BY 3.0 / Wikipedia
A borosjenői vár falaiból előkerült, Árpád-kori faragott kőanyag arra utal, hogy a monostor rendkívül igényes és drága épület lehetett.
Az Aradhoz közeli Borosjenőn (Ineu) lévő várkastélyban előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában találták meg az egykor a településhez közel állt monostor, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban. A leletegyüttest egy szakmai szimpóziumon mutatták be a Batthyány Lajos Alapítvány fővárosi székházában szerdán – közölte a Teleki László Alapítvány.
A dénesmonostorai kolostorból eddig egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak az épület 1870-es években zajlott felújításakor. A szirén Budapestre került, ma is látható a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán. A közlemény szerint az, hogy most meglelték a szirén „társait”, komoly eredmény, mivel a hajdani Maros-völgyi kolostorláncból alig maradt ránk tárgyi emlék, ahogyan az Árpád-kor dél-magyarországi, alföldi építészetéről is alig rendelkezünk kézzelfogható emlékkel.
A Maros völgyében az 11-12. században alakult ki egy sűrű, elsősorban bencés monostorokból álló hálózat. A monostorok közül több az erdélyi hegyek felől az alföld felé irányuló sószállításba is bekapcsolódott, fontos kereskedelmi hely volt, így komoly gazdagságra tett szert. Közéjük tartozhatott a Borosjenő határában valaha állt Dénesmonostora is. A monostort feltehetően nem a bencések, hanem a Magyarországon kevésbé ismert ágostonrendi kanonokok alapíthatták.
A mostani lelet bizonyítja a feltevést, amely szerint Dénesmonostora is szedhetett sóvámot. A faragott kőanyag ugyanis arra utal, hogy a monostor rendkívül igényes és drága épület lehetett, amelynek művészeti megoldásait a korban csak a legelőkelőbb egyházi-gazdasági központokban – például Egerben, Székesfehérváron – alkalmazták.
A Szentháromságnak ajánlott Dénesmonostorát a források először 1199-ben említik; a monostor a 16. századra néptelenedett el. A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában, és rajzi vázlatokat is készítettek róla. Kolozsvári régészek idén újra megkezdték feltárását, egyelőre pontos helyének meghatározását végzik, az ásátások várhatóan jövőre kezdődnek.
A monostor építőanyaga a környező területek épületeibe kerülhetett, köztük a borosjenői várba, amelyet a kisváros önkormányzata nemrég kezdett felújítani. Már a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy a vár 1530-40-es évekbeli bővítésekor korai, román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült faragványokat használtak fel építőanyagként.
2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, köztük számos elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Ezek mellett előkerült egy másik palmettás díszű és két kocka-oszlopfejezet, egy sarokleveles lábazat meg néhány oszloptörzs-töredék, némelyiküket fehér travertinből faragták. 2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a lelet-együttes, köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantuszkompozíció díszíti, a másik egy kockafejezet. Felbukkant egy indadíszes faloszloplábazat is. Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló kő, eredeti festéssel. Előkerült több összeillő párkányelem, valamint talán a kolostor egy nagyobb kapujának egy íves töredéke, és egy kisebb kapu szárának a részlete.
Több olyan értékes faragványt is azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két, korabeli festést hordozó kőlapot. A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. A kutatás résztvevői szeretnének a restaurált faragványokból egy több helyszínen bemutatható kamarakiállítást szervezni. A leletanyag végső kiállítási helye a tervek szerint a helyreállított borosjenői vár lehet – olvasható a közleményben.

A Wikipediától kapott kihívót a Facebook: versenybe száll a WT Social

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.12.12. 21:17

Jimmy Wales, a Wikipedia internetes lexikon társalapítója új közösségi portált indított. Reményei szerint legyőzi majd a szerinte kattintásvadász és félrevezető hírekkel megtűzdelt Facebookot.
Hosszú hónapok tervezgetése után Jimmy Wales, a Wikipédia internetes lexikon társalapítója megindította a Facebook és a Twitter riválisának szánt internetes közösségi portált. Az 53 éves internetes vállalkozó újságíróknak elmondta: a Facebook és a Twitter felületessége késztette egy új fórum beindítására, s azt reméli, hogy az új portál "legyőzi" majd a szerinte kattintásvadász és félrevezető hírekkel megtűzdelt Facebookot. Wales ennek ellensúlyozására októberben elindította a maga közösségi oldalát, a WT Socialt (WikiTribune), amelyen nincsenek hirdetések, és állítják, hogy nem adják tovább a felhasználók adatait, akik az első hónapban már 200 ezren voltak. Wales szerint a szociális hálóknak egyetlen céljuk van, minél több hirdetést mutatni az embereknek, amire a gépi tanulást és a mesterséges intelligenciát is nagy hatékonysággal használják, minél több olyan kattintásra késztetve a látogatókat, amelyek nem igazán esnek egybe azzal, amit akarnak, vagy amire szükségük van. Wales nem gondolja, hogy a mesterséges intelligencia önmagában rossz, de ha arra használják, hogy olyan sok hirdetéssel árasszák el az embereket, amennyivel csak lehet, akkor az nem kívánatos mellékhatás. Úgy fogalmazott: az emberek "torkig vannak az ócska hírekkel és az álhírekkel". Az új szolgáltatás lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy cikkekhez, elemzésekhez, információkhoz vezető linkeket osszanak meg, beszélgetéseket és vitákat nyissanak. Az a cél, hogy az emberek minőségi tartalmakat osszanak meg egymással, amelyek révén meg lehet változtatni a világ dinamikáját. Mindez hirdetések nélkül történik, de mivel annak sincs értelme, hogy mindenki előre fizessen, a Wikipédia modelljét alkalmazzák: nem kötelező, de lehet érte fizetni, mert megéri. Wales - bár nem lett milliárdos, de nem mondható szegénynek sem, hiszen működtet egy profitorientált oldalt, ahol fizetett anyagok jelennek meg játékokról, filmekről, videókról. Ez biztosítja számára a lehetőséget, hogy olyan internetes megoldásokat hozzon létre, amelyek megakadályozhatják például a politikusokat abban, hogy célzottan, mindenkinek a legjobban tetsző üzeneteiket küldjék a mesterséges intelligencia segítségével.  A WT Social oldalán a regisztráció után percek múlva megkapjuk a belépési lehetőséget, cikkek sora jelenik meg, rájuk kattintva az eredeti újság oldalára jutunk, például a BBC cikkeihez, amelyek a megbízhatóságukról híresek.   

A Wikipédia rövid története

Jimmy Wales, a Wikipédia 1998-ban Larry Sangerrel közösen létrehozta a Nupedia nevű enciklopédiát. Ide bárki írhatott cikkeket, de ez az ellenőrzési folyamat miatt lassan működött, ezért megszüntették. Ezután ismerte meg Wales a wikit – a hawaii nyelvben gyorsat jelenet -, amelyet Ward Cunnigham talált ki. 2001 elején indult útjára a Wikipédia, ahogy azt ma ismerjük. Jelenleg a látogatók többsége csak olvasni jár az oldalra, a legtöbb érdemi munkát önkéntesek végzik. A Wikipédia szervezeti felépítése lehetővé teszi, hogy lényegében bárki szerkeszthet és írhat cikkeket az oldalra, bár ez egyben a hátrányának is bizonyult az áltudományos cikkek megjelenésével. 2007 óta a tudományos fokozattal rendelkező felhasználóknak igazolniuk kell magukat, ugyanis egy két doktorátust magáénak valló adminisztrátorról kiderült, hogy az egyetemet sem fejezte be. Egy bizonyos rangsorolás szerint a Wikipédia havi 1,2 milliárd oldalmegtekintéssel a második leglátogatottabb internetes hely, csak a Youtube előzi meg.

A méltóság hangja

Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2019.12.12. 21:08

Fotó: Magyar Hospice Alapítvány
Elegendő állami támogatás hiányában idén is karitatív koncerttel igyekszik plusz forrásokhoz jutni a Magyar Hospice Alapítvány. A Művészetek Palotájában tartott koncert bevétele egy évre finanszírozhatja egy ágy éves költségeit.
„A korábbi évekhez hasonlóan idén is telt házas koncertre számítunk, hiszen eddig mindig sikerült megtölteni a Művészetek Palotáját” – mondja Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvosigazgatója. A gyógyíthatatlan betegek élet végi ellátásának támogatásáért január 6-án Radics Gigi, Szakcsi Lakatos Béla és a Budafoki Dohnányi Zenekar ad jótékonysági koncert. A bevétel, mely az 1200 eladott jegyből származhat egy egész évre biztosíthatná egy hospice ágy fenntartását, ami legalább négymillió forintot jelent. Ahogy közleményükben fogalmaztak: „A méltóság hangja koncert jó lehetőség arra, hogy a művészetek iránt fogékony emberek számára a páratlan élményt és a jótékonyság örömét egyszerre biztosítsa.” Nem véletlen, hogy így próbálnak támogatást gyűjteni. Muszbek Katalin két éve már megkongatta a vészharangot. Akkor a forráshiány miatt komoly veszélybe került az ország egyetlen, nem kórházi fenntartású hospice háza. A bezárás lehetősége körüli média visszhang megmentette az intézményt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma 40 millió forinttal támogatta az intézményt, azóta is abból próbálnak megélni. Egyszerre 80-100 beteghez járnak házhoz segíteni, és tíz ágyban gondoznak haldokló betegeket. Évente mintegy 600 embernek segítenek és támogatják a családokat is a veszteséggel való megbirkózásban. A betegek ellátását speciálisan felkészült szakemberekből álló csapat végzi, melyben hospice orvos, hospice nővér, fájdalomcsillapító szakorvos, pszichológus, lelkész, szociális munkás, gyógytornász és sok önkéntes segítő vesz részt. A feladat fontossága ellenére a társadalombiztosítástól érkező forrást leszámítva (ami messze nem elegendő a költségek fedezésére) 2017 óta nem kaptak támogatást az államtól, ezért is próbálják egyéb módokon megteremteni a fenntartás költségeit. „Akkor nagyon sok magánadományt is kaptunk, igyekszünk okosan gazdálkodni ezekkel, de hamarosan ismét szükség lesz a támogatásokra” – mondja Muszbek Katalin. Megtudjuk: a Magyar Hospice Alapítvány éves költségvetése egyébként 200-250 millió forint. Az intézményi hospice-ellátás céljára jelenleg körülbelül 300 ágy áll rendelkezésre az országban, pedig a WHO és az európai becslések alapján egymillió lakosra minimum ötven palliatív ággyal kellene számolni, ami tízmillió lakosra nézve ötszáz ágyat jelentene. Ettől azonban egyelőre messze vagyunk. Akkor is, ha évente több mint 30 ezer ember hal meg daganatos betegség következtében az országban. Közülük körülbelül 9000 ember kap szakszerű élet végi ellátást a hospice szervezeteknek és az önkénteseknek hála.  

Infó

A méltóság hangja jótékonysági koncertet 2020. január 6-án Budapesten a MÜPA-ban rendezik . Fellép Szakcsi Lakatos Béla és Radics Gigi