Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból az is kiderült, hogy kizárnák a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét azoknál, akik másnak az életére törtek. A politikus a győri gyermekgyilkosságokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy mindkét fokon hibázott a bíróság, amikor a büntetés végrehajtási intézet és az ügyészség javaslata ellenére is az elkövető feltételes szabadlábra helyezéséről döntött. Szerinte elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy a bírók nem tartják a törvénybe foglalt középmértékes ítélkezést. – Ha nem bocsátják szabadlábra a férfit, a gyerekek még ma is életben lennének – mondta.
Kérdésre válaszolva, hogy ad-e további támogatást a kormány a Biodóm befejezésre, azt mondta: ez egy fővárosi beruházás, 18,5 milliárdot már adott a kormány, így most remélik, hogy a beruházó szeretné befejezni az építkezést. Várjuk, hogy meghívják a kormányt a megnyitóra, és megköszönjék a támogatást – mondta, azt is megjegyezve, hogy szerinte ezzel nincs több teendője a a kormánynak.
Bejelentette: 79,4 milliárdot szán a kormány a kórházi adósságokra, ám a teljes összeg nem jut el az intézményekhez. Ebből az összegből 15,7 milliárdot a szakrendelők kapnak finanszírozásuk javítására, 17,7 milliárdot pedig a kórházak azokra az ellátásokra, amelyekért nem kaptak pénzt az egészségbiztosítótól. (Ez az úgynevezett volumenkorlát bizonyos kompenzációja, ugyanis egy meghatározott ellátásszám felett nem jár térítés a gyógyításért a biztosítótól.) Mintegy 42,8 milliárd forintot szánna adósságrendezésre, ám ebből kihagyják a kórházakat, a kormány maga tárgyalna és közvetlenül fizetne a hitelezőknek. Gulyás Gergely azt mondta: megvizsgálják a számlákat, és csak a jogos követeléseket egyenlítenék ki. Arra a kérdésre, hogy ez a folyamat mikor kezdődhet, azt válaszolta, hogy a napokban utalják a közvetlenül az intézményeknek szánt több mint harmincmilliárd forintot, de elképzelhető, hogy a jövő év elején ér oda. A beszállítókkal való egyeztetések is megkezdődnek még az idén, ezeket a Pénzügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselői vezetik. Bejelentette azt is, hogy 13 kórházhoz költségvetési felügyelőt neveztek ki. Lapunk kérdésére, hogy kíséri-e szerkezetátalakítás a kórházak adósságrendezését, a miniszter azt felelte: ágyakat nem szüntetnek meg, de átalakíthatnak krónikus ágyakká, mert azokból kevés van.
Gulyás a Népszava a tb-törvényhez kapcsolódó érdeklődésére azt nem tudta megmondani, hogy milyen hatékonyan hajtja be az adóhatóság a krónikus nem fizetőktől a járulékot. Ő mindössze néhány tízezerre becsülte azok számát, akiket érinthet a szigorítás, miszerint, ha valaki 3 hónapig elmaradnak az egyéni járulékfizetéssel elvesztik a térítésmentes ellátás lehetőségét.
Megkérdeztük azt is, hogy kívánja-e kormány rendezni a rendvédelmi szerveknél dolgozók, illetve a tűzoltók bérét – Gulyás Gergely azt válaszolta, erről a következő kormányülésen születhet döntés. Amikor arra emlékeztettük, hogy korábban ő maga mondta, hogy az orvosok bérének rendezése még az idén megtörténhet, ám erre nem került sor, azt válaszolta: ez is a következő kormányülésre vár, de az biztos, hogy január elsejétől – ha szükséges visszamenőleg – lesz érvényes az orvosokra vonatkozó béremelés.
Tiltakoznak abeszállítókAz Orvostechnikai Szövetség (OSZ) közölte: megdöbbenéssel értesült arról és a magyarországi betegellátás valamint az állammal szerződő gazdasági szereplők jövőbeli kilátásai szempontjából rendkívül veszélyes üzenetnek tartja, hogy a kormány az egészségügyi intézmények által felhalmozott lejárt adósságállomány csupán alig több mint felét kívánja kifizetni. Az OSZ különösen problémásnak tartja, hogy a kifizetés időbeli elhúzása érdekében egy életszerűtlen indokot hozott fel a kormány – tették hozzá.
„A kórházak mára több mint 70 milliárd forintra duzzadt lejárt tartozásállománya mögött hosszú idővel ezelőtt leszállított termékek és teljesített szolgáltatások állnak. Azért is furcsának találjuk, hogy a kormány ellenőrizni kívánja a lejárt fizetési határidejű számlák jogosságát, mert a termékek és a szolgáltatások nagy része közbeszerzési eljárás végén született szerződés alapján került leszállításra illetve elvégzésre. Az ezekről szóló számlák elleni kifogás-emelésre az intézményeknek megvolt a jogszabályi lehetőségük. Különösen érthetetlen a kormány szándéka, ha figyelembe vesszük, hogy a fizetési határidő óta eltelt idő mára átlagosan több mint 300 nap, és az éven túli számlák volumene bőven meghaladja a 10 milliárd forintot. Az sem világos, hogy a kormány hogyan kíván erőforrásokat biztosítani a több száz beszállítóval több tízezer számláról folytatandó egyeztetésekhez” – fogalmaztak.
Mint írták, a 2011. évi adósságrendezés 2012. évi végrehajtása során a beszállítók szervezetei és a kormány részletesen egyeztették az adósságrendezés során felmerülő kérdéseket, és megvitatták a kifizetést késleltető „technikák” hátrányait. Akkor a kormány deklarálta, hogy „a lejárt tartozások teljes tőkeösszegét elismeri”. „Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a jogos tartozások el nem ismerése valamint a tartozások ki nem egyenlítése felveti az adós fizetésképtelenségének lehetőségét” – fogalmaztak.
„Az adósságot finanszírozó cégek jogszabály által biztosított joga, hogy a követeléseik után késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt számítsanak fel. Ezek a tételek nyilvánvalóan növelik az adósság volumenét és drágítják annak finanszírozását. A cégek végső esetben jogi úton is behajthatják követeléseiket. Ha a beszállítók kellően nagy számban alkalmaznák ezt a megoldást, az a szükséges költségvetési források azonnali biztosítása nélkül gyakorlatilag ellehetetlenítené a magyarországi betegellátást” – olvasható a közleményben. Az OSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány mostani intézkedése rombolja a közbizalmat.
„Elsősorban annak révén, hogy az állammal illetve az állami fenntartású intézményekkel szerződésben álló személyek és gazdasági szereplők a jövőben nem lehetnek biztosan abban, hogy hozzájutnak a szerződésben szereplő, őket megillető összegekhez. Mindezeket figyelembe véve az OSZ határozottan arra kéri a kormányt, hogy biztosítsa a teljes kórházi adósságrendezés költségvetési forrásait, és mihamarabb intézkedjék a beszállítók nyilvánvalóan jogos és rég lejárt követeléseinek rendezéséről” – írta az OSZ.
Nem lesz új Nemzeti alaptantervMégsem vezetnek be jövőre új Nemzeti alaptantervet (Nat) – ez ugyancsak a Kormányinfón derült ki. Gulyás Gergely azt mondta, az oktatási rendszerben nem történt annyi változás, ami ezt indokolná, ezért legfeljebb csak a jelenlegi, 2012-ben bevezetett Natot módosítják majd. Az új alaptanterven 2017-ben kezdett dolgozni egy szakértői csapat, a projektet 2,4 milliárd forintos uniós forrásból finanszírozták. J. D.
Másfél millió a fogorvosoknakCsütörtök délelőtt valamennyi alapellátó fogorvos megkapta azt a másfél millió forintot, amit még az ősszel ígért a szakállamtitkárság az egyhetes demonstrációjuk után. Dúl Zoltán szombathelyi alapellátó fogorvos elmondta, minden előzmény, értesítés nélkül, egyszer csak ott volt a számlájukon a pénz. Ennek azért is örülnek, mert sokáig úgy tudták a pénzügyi tárca nem akar a célra külön forrást biztosítani. Az Emmi saját forrásainak átcsoportosításával biztosította az összeget.
