Állami Számvevőszék;állami vezetők;Domokos László;

Az ÁSZ-elnök tényleg szépen félretesz. Ja, több mint bruttó 450 ezer forinttal nőtt a havi fizetése

Domokos László sem vonhatta ki magát az állami vezetőknek járó béremelés alól.

A vaskos-milliós állami fizetést húzó ÁSZ-elnök szerint a családoknak meg kellene tanulniuk spórolni a járvány idején – írta a Népszava, annak apropóján, hogy Domokos László háztartási kisokosban magyarázta el a családoknak, hogyan tegyék félre a pénzt. 

Csakhogy hiteltelen  kioktatás ez olyan ember szájából, akinek állami fizetése nem egészen két év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt. Domokos László 2018-ban még „csupán” bruttó 2,6 millió forintot keresett havonta, egy törvénymódosításnak köszönhetően viszont tavaly májusban már 3,98 millió forintot.

És az ÁSZ-elnök fizetését a hazai bruttó átlagkeresetek növekedése is pörgeti.

A bruttó átlagbér a 2018. decemberében 329900 forint volt, ám tavaly év végére 367800 forintra emelkedett, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal szerint (a KSH számítási metódusa egyébként kimondottan hasznos, ha valaki állami funkciót lát el, lásd: keretes írásunkat). És mivel törvény szerint az Állami Számvevőszék elnökének alapilletménye a bruttó átlagbér 12-szeresét teszi ki, 

idén március 1-től Domokos László fizetése is arányosan nőtt: a korábbi, törvényerővel meghatározott bruttó 3,95 millióról 4,41 millió forintra emelkedett.

Ez pedig bruttó 455 ezer forintos emelkedést (nettóban pedig 295 ezer forintos növekményt) jelent. (Megjegyzendő: a hatályos szabályok a képviselők és kormánytagok fizetését is a bruttó alapbérhez kötik, erről itt olvashat bővebben.)

Ráadásul, az ÁSZ-elnök nyugodtan félretehet jelenlegi (nettó 2,86 millió forintos) havi béréből is, hiszen állami vezetőként egy sor, munkájához kötődő szolgáltatást ingyen használhat. A vonatkozó kormányrendelet számos, az állami vezetőket megillető juttatást sorol fel, íme néhány példa_

  • hivatali lakás használata,

  • ca) személyes gépjárműhasználat,

  • egyfajta költségátalány és üzemanyagkártya

  • d) utazással kapcsolatos juttatások,

Maga Domokos egyébként példamutatóan takarékoskodott, igaz volt miből: a parlament honlapján elérhető, 2019-es vagyonnyilatkozata szerint a Budapesten, Békéscsabán és Újkígyóson is ingatlanokkal (lakásokkal, szántóval) rendelkező vezetőnek

  • 51,38 millió forintos befektetése van Prémium Magyar Államkötvényben

  • 12 millió forintért vásárolt Magyar Állampapír Plusz papírokat

  • takarékbetétben közel 27 millió forintot tart,

  • ingatlan bérbeadásból havi 200 ezer forintot keres, a már említett bruttó fizetés felett

  • és 2,5 millió forintnyi készpénze is volt – a mindenkori tisztviselői illetmény hathavi összegén felül

  • Ezzel szemben csak valamivel több mint 4 millió forintos banki tartozással kell elszámolnia.

Az ÁSZ válaszolt, de...

Persze, fennáll a lehetősége annak, hogy Domokos László nem teszi el a március elsejével kapott fizetésemelést, hanem jótékony célra fordítja - például egy járványügyi vagy szociális alapítványnak, szervezetnek utalja. Ahogy az is megtörténhet, hogy az állami vezetőknek biztosított, kiemelt szolgáltatások közül sem veszi igénybe mindegyiket. Ezzel kapcsolatban levélben fordultunk az Állami Számvevőszék sajtóosztályához. A kommunikációs vezető, Horváth Bálint reagált is, bár inkább azt részletezte, hogy az ÁSZ, mint szervezet mennyire gazdaságosan és hatékonyan dolgozik:

"(...) az ÁSZ 2019-ben – a megelőző évhez képest – több mint 60 százalékkal, közel 1350-re növelte az ellenőrzött szervezetek számát. (....) 2019-ben az ÁSZ összesen 414.381.554 Ft-ot takarított meg, amelyet 2020. április 2-án visszautalt a központi költségvetésnek. Mindez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék az egészségügyi veszélyhelyzet időszakában több mint 414 millió forinttal járult hozzá a felmerülő állami kiadásokhoz, így a koronavírus elleni védekezéshez" - írta Horváth. Eredeti kérdéseinkre nem kaptunk választ.

A számítási különbség, ami bruttó 47 ezret tüntet el az átlagbérbőlMint írtuk, a képviselők és állami vezetők fizetése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított nemzetgazdasági havi átlagos bruttó bér függvényében növekedik. Ha azonban valódi fizetések nagyságára vagyunk kíváncsiak, akkor a  KSH kimutatása félrevezető lehet: ők ugyanis átlagbérrel számolnak, és nem mediánbérrel: összeadják a dolgozók fizetését, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb fizetés így jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit. Ennél hitelesebb adatokat kaphatunk a mediánbér-számítással: itt ugyanis a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Mint arról lapunk is beszámolt, a Policy Agenda, ami a cégek tavaly februári járulékbevallásait vizsgálta mediánérték alapján, és - a KSH-tól eltérően - az öt fősnél kisebb cégeket is figyelembe vette, tavaly februárra bruttó 298299 forintos átlagbért számolt ki, a részmunkaidős béreket is beleértve. Ugyanekkor a KSH bruttó 345 900 forintról jelentett.