700 milliárd forintot, önálló egészségügyi tárcát követel és az ÁNTSZ újraszervezését sürgeti az MSZP

Publikálás dátuma
2020.05.22. 17:52

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Bangóné Borbély Ildikó szerint többen halhatnak meg a járvány kormányzati félrekezelése miatt, mint magában a koronavírusban.
Legalább 700 milliárd forinttal többet kell biztosítani az állami költségvetésben az egészségügy finanszírozására – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint ugyanis mindenek előtt pénzt kell a kormánynak tennie az egészségügy működésébe. Mint mondta intő példa az a május elejei tragédia, amikor egy 33 éves esztergomi édesanya vesztette életét, két kiskorú gyermekét árván hagyva. A Népszava is beszámolt arról, hogy a fiatal nő a család és Bangóné szerint is azért halt meg, mert a koronavírus-járványra hivatkozva nem láttak el időben a tatabányai kórházban. – A szakma, a Magyar Orvosi Kamara szerint is azért kell sok százmilliárd forint, mert tisztességes fizetést kell biztosítani az orvosoknak, az ápolóknak. Ne legyen hiány orvosokból, egészségügy dolgozókból, sem a szakellátásban és a kórházakban – sorolta az ellenzéki politikus. Pártja javaslata szerint az ÁNTSZ-t, vagyis az egykori Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (jelenleg Nemzeti Népegészségügyi Központ) újra kell szervezni.
A szocialisták szerint társadalmi, vagyoni helyzettől függetlenül mindenkinek meg kell adni a gyógyulás esélyét: a jó minőségű házi- és szakorvosi-, kórházi ellátást, szűrést, diagnosztikát, felvilágosítást, megelőzést.

Ezért az MSZP önálló egészségügyi minisztérium felállítását, egyben azt követeli, hogy a tárcának olyan kompetens vezetője legyen, aki nem ad ellentétes utasításokat az ágazatban. – Szakértők szerint ma többen veszítik el életüket, vagy vesztették már el életüket, azért mert a járványra hivatkozva nem kapták meg a megfelelő egészségügyi ellátást. Csaknem 36 ezren kerültek ki úgy a kórházból, hogy a saját beteg családtagjaiknak kellene biztosítani kórházi körülményeket. Többen halhatnak meg a járvány kormányzati félrekezelése miatt, mint magában a koronavírusban – fogalmazott a szocialista politikus. A képviselő azt állítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a magyar embereket már nem győzheti meg azzal, ahogy péntek reggeli rádióinterjújában tette, amikor Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének „történelmi érdemeket” tulajdonított. – A kinyilatkoztatás az elszámolást és a felelősségvállalást nem helyettesíti. A fideszes képviselők ellehetetlenítették a parlament Népjóléti bizottságának a kormányzati intézkedések tisztázására összehívott ülését is.
„A kormányfőnek is látnia kell, hogy az egészségügyért felelős minisztere emberileg is alkalmatlanná vált, amikor mindenki másra hárítja a saját felelősségét”

– fűzte hozzá Bangóné Borbély Ildikó.

Szerző
Frissítve: 2020.05.22. 18:52

Nincs kormányzati szándék a NAT elhalasztására

Publikálás dátuma
2020.05.22. 17:30

Fotó: Népszava
A szakmai véleményekről készült összegzés, elemzés, de ezek még nem nyilvánosak.
Nincs kormányzati szándék az új Nemzeti alaptanterv (NAT) idén szeptemberi bevezetésének elhalasztására – szögezte le Hajnal Gabriella, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke és a NAT megújításáért felelős miniszteri biztos egy péntek délutáni online konferencián. A halasztás annak kapcsán merült fel szakmai körökben, hogy a március 16-tól érvényes digitális munkarend tapasztalatai is beépülhessenek az alaptantervbe. Hajnal Gabriella szerint erre a kerettantervekben, helyi tantervekben lesz lehetőség, amelyeknek nyár végéig kell elkészülniük. A konferencia több résztvevője – mint Nahalka István oktatáskutató vagy Miklósi László, a Történelemtanárok Egyesületének elnöke – a széleskörű szakmai és a társadalmi egyeztetéseket is hiányolta. Ádám Péter oktatási szakértő, aki maga is részt vett a NAT kidolgozásában, azt mondta: az elkészült alaptantervről tartottak konferenciákat és minden véleményt figyelembe vettek. Nahalka hangsúlyozta: a véleményezés nem társadalmi egyeztetés. Ádám Péter azt mondta, a szakmai véleményekről készült összegzés, elemzés, de ezek még nem nyilvánosak. Kiderült az is, hogy készültek alternatív NAT-verziók is – például olyan, amely szerint kerettantervek sem kellenének – de ezek sem elérhetőek a nyilvánosság számára. Arra a kérdésre, miért nem ismert a NAT-ot készítő valamennyi szakember neve, Ádám Péter úgy válaszolt: azért, hogy nyugodtan tudjanak dolgozni. 
Szerző

A kormány szándéka ellenére is közalkalmazotti jogokat kapnak a fővárosi kulturális dolgozók

Publikálás dátuma
2020.05.22. 16:04

Fotó: Shutterstock
Kollektív szerződéssel és Budapest életpálya modellel nyílik a kiskapu több mint 800 önkormányzati munkavállaló számára.
Annak ellenére, hogy a közalkalmazotti törvény friss módosítása megfosztotta a közművelődési és közgyűjteményi intézmények dolgozóit eddigi státuszuktól, a fővárosi intézményekben továbbra is biztosítottak lesznek a közalkalmazottival azonos jogok – írta közleményében a Főpolgármesteri Hivatal. Kiemelték, hogy az önkormányzathoz tartozó kulturális intézmények 879 munkavállalójának korábbi jogait kollektív szerződéssel „építik vissza”, továbbá a kulturális szférában dolgozók számára létrehozzák a Budapest életpálya modellt. Minderről pénteken állapodott meg Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes a fővárosi intézmények vezetőivel és a Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével (KKDSZ).  Amint arról a Népszava is beszámolt, a parlament keddi döntésével munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház, s a változtatás értelmében az érintettek elvileg nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe. Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint azonban a státuszukat veszítők jóval kiszolgáltatottabbak lesznek a szabad piacon, s akár utcára is kerülhetnek. A státusz megvonása országosan csaknem 19 ezer embert érint: Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit is.
Szerző
Frissítve: 2020.05.22. 17:48