Előfizetés

A rémhírterjesztéses ügyek 0,7 százaléka jutott el a bíróságig

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.15. 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az esetek többségét maga a rendőrség zárta le, az ügyek elenyésző töredéke éri el a bírói szintet.
Rémhírek helyett rémképekre vetődött a rendőrség, 61 lezárt eljárásból május 15-ig csak kettőben tettek vádemelési javaslatot, abból pedig egy az ügyészség visszautasításán bukott el – írtuk meg korábban. Az Index most tovább ment, arra voltak kíváncsiak, hogy a június 4-ig indított 131 rémhíres büntető-eljárásból hány jutott el a bíróságok szintjéig. Az Országos Bírósági Hivatal válaszolt is a lapnak: 
mint jelezték, a veszélyhelyzet kihirdetése óta eddig 11 ügy indult a bíróságokon közveszéllyel fenyegetés és csak egy ügy rémhírterjesztés bűntette miatt.

Ezek közül hatot zártak le. Az OBH adatai szerint egy esetben állapították meg a vádlott bűnösségét, öt esetet viszont az „egyéb” kategóriába soroltak. Vagyis, a rémhír miatti nyomozások 0,7 százaléka jutott el a bírósági szakaszban. A hírportál szerint a rémhíres ügyek közül 46 eset Budapesten, 17 Pest megyéhez köthető; közveszéllyel fenyegetés miatt azonban lényegesen kevesebb, csupán 37 eljárást indított június 4-ig a rendőrség
Az ORFK korábban egymás után kapta el és állította elő a feltételezett rémhírterjesztőket, sokszor kamerák előtt. Az országos botrányt az a két eset váltotta ki, amikor a rendőrök a járvánnyal kapcsolatos véleményközlés miatt vitték el kihallgatásra a Momentum gyulai, mozgássérült tagját és egy 64 éves szerencsi férfit.  A szerencsi gyanúsított „bűne” az volt, a kijárási korlátozások feloldása miatt üzent a „Drága vezetőnek”, a gyulai momentumos pedig arról írt, hogy hány ágyat szabadítottak fel a helyi kórházban – őt egyébként a város fideszes vezetője jelentette fel. Mindkét esetben megszüntették az eljárást, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig azzal védte a rendőröket, hogy „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”. 

Végkielégítés nélkül maradhatnak azok a szakképzésben dolgozók, akik nemet mondanak új bérajánlataikra

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.06.15. 13:55

Fotó: Népszava
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez jogszabályellenes.
Nem akarják kifizetni június 30-ai hatállyal a végkielégítését azoknak a szakképzésben dolgozó oktatóknak, akik úgy döntöttek, nem fogadják el új bérajánlataikat és munkaszerződésüket – hangzott el a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétfői online sajtótájékoztatóján. A szakképzési centrumok csak azoknak fizetnének végkielégítést, akik jogviszonyuk megszűnése után 60 napig nem tudnak elhelyezkedni, és erről nyilatkozatot is tesznek. Vagyis a dolgozók csak 60 nap után juthatnak hozzá a végkielégítésükhöz, de csak akkor, ha igazolják, hogy addig nem találtak máshol állást. Gosztonyi Gábor, a PSZ szakképzésért felelős alelnöke szerint ez jogszabályellenes, hiszen a közalkalmazotti törvény kötelezi a munkáltatót a végkielégítés kifizetésére – és arról szerinte szó sem lehet, hogy erre csak 60 nap múlva kerüljön sor. Az új szerződésekre azért van szükség, mert a szakképzési rendszer átalakításának részeként megszűnik a szakképző intézményekben dolgozók közalkalmazotti jogviszonya, foglalkoztatásuk július 1-től a Munka törvénykönyve alá kerül. Az új munkaszerződéseket – és a bérajánlatokat – május végéig mindenki megkapta, és június 15-ig volt idejük arra, hogy nyilatkozzanak annak elfogadásáról. Bár a PSZ-hez beérkezett információk alapján a többség aláírta, a szakszervezet felmérésében résztvevők mintegy 17 százaléka az ajánlat elutasítása mellett döntött. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) átlagosan 30 százalékos béremelést ígért, de Gosztonyi szerint az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet mondani, átlag 20-25 százalékkal emelkedtek a megajánlott bérek. A vezetők között pedig vannak, akik jóval szerényebb emelést kaptak. A nem tanári végzettségű iskolai dolgozóknak 4 százalékkal ajánlottak többet korábbi bérüknél, ami a PSZ szerint méltatlan és megalázó. Gosztonyi arra is emlékeztetett, az ITM nem tudott megfelelni annak a jogszabályi kötelezettségének sem, hogy időben (március 31-ig) elkészüljenek a képzési és kimeneti követelmények, iskolai programtervek. – Erre felhívtuk a minisztérium figyelmét, mire egy ellentmondásos levélben egyszerre hivatkoztak a járványügyi veszélyhelyzetre, mint hátráltató tényezőre, valamint olyan „jelentéktelenségre”, ami nem gátolhatja az új szakképzési rendszer szeptember elsejei bevezetését – fogalmazott. És ez még nem minden: a PSZ alelnöke szerint újabb bizonyíték a fejetlenségre az agrárszakképzési intézmények átszervezése. A hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium például néhány hét alatt három levelet is kapott arról, melyik újonnan létrejövő agrárszakképzési centrumhoz fognak tartozni – mindegyik levélben más centrum volt megjelölve. – „Romlott hab” a tortán, hogy a hajdúböszörményi intézmény néhány dolgozója olyan levelet kapott, amelyben a munkavégzés helyeként a 132,5 kilométerrel távolabb lévő putnoki Serényi Béla Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola van megjelölve. A kollégák azóta is várják az illetékesektől a választ. Egyelőre úgy tűnik, az egyéni élethelyzeteket nem veszik figyelembe – mondta Gosztonyi. 

„A tanároknak és a szülőknek köszönhető, hogy a rendszer nem omlott össze”

A tantermen kívüli digitális oktatással is sikerült lezárni a tanévet, de ez nem az oktatási kormányzaton múlt – erről Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke beszélt. Szerinte egyértelműen a tanárok és a szülők erőfeszítéseinek köszönhető, hogy „a rendszer nem omlott össze”. Hét pontban javaslatokat is megfogalmaztak arról, hogyan kellene felkészíteni az iskolákat egy hasonló helyzetre: ezek közé tartozik Észtország mintájára az ingyenes internet-hozzáférés az ország egész területén, a Nemzeti alaptanterv újragondolása, valódi digitális tartalommal megtöltött tananyagok kidolgozása, egységes iskolai felületek kiakalítása, távoktatási szakemberek alkalmazása, pedagógusok továbbképzése. A szeptembertől megjelenő iskolaőrséggel kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlannak tarják, hogy kényszerítő eszközöket – mint gumibot, gázspray, bilincs – alkalmazzanak tizenéves gyerekekkel szemben. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke pedig beszámolt arról, hogy a PSZ kezdeményezésére már júniusban összeülhet a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács, illetve a sztrájkbizottsági tárgyalásokat is folytatják, ha a járvány megengedi. Követeléseik továbbra is érvényesek: a pedagógusbérek vetítési alapja a minimálbér összege legyen, a heti óraszámokat egységesen 22 órában határozzák meg, csökkentsék a munkaterheket, a pályakezdőket kiemelten támogassák. A kormány által megígért 10 százalékos pótlékemelést nem tartják elegendőnek – de még ennek a fedezete sem látszik a költségvetésben. 

Pesten is szabad a lakodalom, szerdán dől el, mikor nyitnak a színházak és mozik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.15. 12:24
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kormány az idősek vásárlási idősávjáról is dönteni fog, a könyvtárak azonban már hétfőtől látogathatóak.
Hétfőtől szabad lakodalmat és temetést is rendezni Budapesten, ám figyelnünk kell arra, hogy a rendezvény 200 fő alatt maradjon, és hogy mindenki tartsa be a védőtávolságokat – hangzott el az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján. Kiss Róbert rendőr alezredes egyúttal arról is beszámolt, hogy hétfőtől nyitnak a nyilvános könyvtárak – a mozik, kőszínházak látogatási tilalmát pedig a héten, szerdán oldhatja fel vagy hosszabbíthatja meg a kormány.  Szintén szerdán döntenek a nyugdíjasok vásárlási idősávjának módosításáról vagy megszüntetéséről – mondta el Müller Cecília, aki türelmet kért minden érintettől: mint hangsúlyozta, ez a vásárlási korlátozás szükséges volt, és hatékonyan szolgálta az idősek védelmét az elmúlt hónapokban.
Müller hozzátette, hogy június 15-étől részlegesen feloldják a fekvőbeteg intézmények látogatási tilalmát.

A látogatóknak azonban továbbra is be kell tartaniuk azokat a biztonsági előírásokat, amiket az intézmény helyi vezetősége ír elő – így előírás az is, hogy csak egészségesen és maszkban lehet látogatni a hozzátartozókat. Arra is emlékeztetett, hogy a járvány miatt lefoglalt (hivatalos szóhasználatban felszabadított) kórházi ágyállomány 80 százaléka újra használható, és csak 20 százalékot tartják meg biztonsági tartalékként. Újra látogathatóak a háziorvosok és a szakorvosok is, ám csakis előzetes telefonos bejelentkezéssel – hangsúlyozta Müller.
Az országos tiszti főorvos felidézte a friss járványügyi adatokat: szerinte a koronavírus-járvány a korábbi helyzethez viszonyítva kedvezően alakul – a gyógyultak száma (2485) már a két és félszerese az aktív fertőzöttekének (1028) a vírus azonban továbbra is közöttünk van, napi 10 körüli új regisztrált fertőzéses esettel, így szükséges az óvatosság. Kórházban jelenleg 275 főt ápolnak, közülük 19-en vannak lélegeztetőgépen.   Müller új részleteket adatokat is közölt: mint mondta, az összes ismert esetből 57 százalék volt nő és 43 százalék férfi, megoszlásuk pedig korcsoport szerint a következőképpen alakult: 
  • 65-79 évesek: 25 százalék
  • 80 év és afelett: 20 százalék
  • 50-59 év: 15 százalék
  • 40-49 év: 14 százalék
A külön nem említett többi korosztálynál 14 évig 10-10 százalékos volt a megoszlás, a gyerekek között viszont elenyésző, 0,1-0,6 százalékos volt a fertőzési arány. Müller Cecília kérdésre válaszolva azt is megjegyezte, hogy a gyerek körében általában enyhe lefolyású volt a betegség, 30 év alatti halottja pedig nem volt itthon még a járványnak.  Azt is elmondta, hogy 100 ezer esetre vetítve országszerte átlagosan 41 koronavírus-pozitív eset és 5,8 halálos áldozat jutott. Budapesten azonban százezer főre 110, Komárom-Esztergom megyében 100, Zala megyében 97, Fejér megyében 90, Pest megyében pedig 46 fertőzött jutott.  Müller Cecília hosszasan mondott köszönetet a véradó civileknek ,az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársainak és a Magyar Vöröskereszt aktivistáinak, emlékeztetve rá, hogy vasárnap volt a véradók világnapja. Kiss Róbert a sajtótájékoztatón ismertette a rendészeti adatokat is: beszámolója szerint egy napon belül 428 esetben rendeltek el új hatósági házi karantént, és összesen 7707-en töltik most két hetes otthoni izolációjukat. A járványhelyzettel kapcsolatban pedig 439 esetben indult büntetőeljárás – ebből 126-ban rémhírterjesztés gyanújával nyomoznak (hogy milyen eredményekkel, arról itt írtunk bővebben) 29 esetben közveszéllyel fenyegetés miatt indult eljárás. Lapérdeklődésre – egyre nő az új megbetegedések száma Romániában és Ukrajnában – az alezredes hangsúlyozta, hogy mindkét országgal közös határszakaszunk schengeni külső határövezetnek számít, vagyis ott most is folyamatos az ellenőrzés. Ukrán és román állampolgár csak agrármunkák miatt vagy külön miniszteri engedéllyel jöhet Magyarországra, esetleg átutazóként – tette hozzá Kiss.