Előfizetés

Egy félmondattal elismerte az innovációs tárca: Vidnyánszkyra bízták a Színművészeti Egyetemet

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.31. 17:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az egyetemi modellváltásról szóló közleményükből derült ki, hogy kit választottak meg az egyetem kuratóriumi elnökének.
Hat egyetem vált működési modellt, vagyis kerül alapítvány vezetés alá augusztus elsejétől - jelentette be pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A közlemény elején fel is sorolják ezeket – vagyis az Állatorvostudományi Egyetemet, a Miskolci Egyetemet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemez (MOME), a Neumann János Egyetemet és a Soproni Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet – az viszont csak az utolsó bekezdésből, mintegy mellékesen derül ki, hogy  hetedikként eldőlt Színművészeti Egyetem sorsa is.
A Színművészeti szeptemberben kerül alapítványi fenntartásba, az ITM pedig felsorolja az alapítvány tagságát – és vezetőjét:
a kuratóriumi elnök Vidnyánszy Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyetemi tanár lesz,

akit már korábban „megszólítottak”, hogy vegyen részt az alapítványi munkában. A kuratórium tagjai Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező, és Világi Oszkár, a SLOVNAFT Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója. „A korszerű, magas szintű képzés sokkal jobb esélyeket teremt a hallgatók számára arra, hogy neves külföldi szakemberektől tanulva az országhatárokon túl is sikeressé váljanak a filmiparban, színházi világban” – fejtegeti a modellváltás hátterét az ITM. Ezzel épp csak a Színművészeti Parlament előtt tüntető hallgatói, valamint a legnépszerűbb magyar írók, költők, színművészek nem értettek egyet, akik petícióban kérték a kormányt, engedje el az egyetemet. Az aláírók arra is emlékeztettek,  a modellváltást előzetes hatástanulmány nélkül, erőltetett tempóban vitte át a kormány,  a szakmai közösség akarata ellenére.

Beszántották a porosz labirintust

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.31. 09:33

Fotó: Christoph Soeder / AFP / dpa Picture-Alliance
Felszámolták a Poroszország kulturális örökségével foglalkozó alapítványt. Arra azonban nincs garancia, hogy a lépés megoldja a berlini múzeumok gondjait.
„Ennyi volt, Poroszország” – írta nemrégiben a Die Zeit annak kapcsán, hogy jelenlegi formájában megszűnik a Porosz Kulturális Örökségvédelmi Alapítvány (SPK). A döntés nem okozott különösebb meglepetést: a szervezet túlságosan alulfinanszírozott volt ahhoz képest, mennyi német kulturális intézményt fogott össze. S ahogy egy túl nagyra nőtt szervezet esetében mondani szokták, már „nem felelt meg a mai kor követelményeinek”.
Az alapítvány évtizedeken keresztül Nyugat-Berlin kulturális ékköve volt, legfontosabb feladatának az egykori Poroszország kulturális kincsei feletti ellenőrzést tartották. 1961-től indult be az igazi munka, ekkortól kezdtek fontos kiállítási tárgyakat szállítani a berlini múzeumokba, több modernista épületet emeltek, ide költöztették a képtárat, az Új Nemzeti Galériát, illetve a Berlini Állami Könyvtárat. A két német állam egyesítése után még fontosabb lett az alapítvány szerepe, hiszen a kelet- és nyugat-németországi, a múzeumokban bemutatott, illetve egyéb kulturális javakat kellett egyesítenie.
Bő tíz éve még nemhogy nem gyülekeztek viharfelhők „Poroszország” egén, biztosnak látszott az alapítvány jövője. A fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen még úgy látszott: azon múzeumok helyzete igazán stabil, amelyek az SPK égisze alatt működnek. Az akkori kulturális államtitkár, Bernd Neumann meg is jegyezte, hogy az alapítvány felbecsülhetetlen értékű kincset őriz. Horst Köhler egykori köztársasági elnök pedig megjegyezte, az intézmény ékes példája annak, hogy Németország kultúrnemzet. Az SPK-t irányítani igazi rangnak számított, így érezte ezt az alapítvány elnöke 2007-ben kinevezett történész, Hermann Parzinger is, aki a berlini kulturális élet egyik legbefolyásosabb személyiségének számított.
Mi történt azóta? Ez azért is fontos kérdés, mert Németországban, ezen belül a német fővárosban valóban presztízsnek tartják a kulturális örökségek méltó kezelését, gondozását. Az SPK lassú halálát az okozta, hogy túlnőtt önmagán. Túlságosan átláthatatlanná vált, egyfajta kulturális labirintussá, amelyben múzeumok, könyvtárak, archívumok és egyéb intézmények sorakoztak fel. Az alapítványon belül ugyan csak öt intézmény működött, de ezek egy része szintén ernyőszervezet volt, így egy rendkívül bonyolult szerkezetű hálózat jött létre. Az alapítványt ért mind több bírálat miatt Monika Grütters kulturális államminiszter 2018-ban szakértői bizottságot kért fel arra, hogy dolgozzon ki tervet az SPK jövőjét illetően. A grémium arra jutott, hogy 2020-ban fel kell számolni azt, s helyette négy alapítványt kell létrehozni, saját menedzsmenttel. Ennek nyomán önállósulnak a berlini múzeumok (a legfontosabb berlini múzeumok közül öt a híres Múzeum-szigeten található), saját vezetése lesz az állami könyvtárnak, a titkosszolgálati archívumnak, és az Ibero-Amerikai Intézetnek, amely a világ egyik legfontosabb, a latin-amerikai térséggel foglalkozó kulturális bástyája.
Az alapítvány halálát az átláthatatlanság mellett a csekély érdeklődés okozta. A berlini múzeumokat tavaly összesen 4,2 millióan látogatták, mind Párizsban csak a Louvre-ot 9,6 millióan. Nehézséget jelentett az is, hogy igen lassan haladnak a Humboldt Múzeum és a Pergamon Múzeum felújítási munkálatai.
Az alapítvány feldarabolása nyomán a német kormány azt reméli, hogy az egyes, önállóvá váló kulturális intézmények jobban megállnak a lábukon. Arra azonban semmi garancia sincs, hogy ettől még többen váltanának jegyet a főváros kulturális intézményeibe.

Állva tilos, ülve szabad: számos fesztiválnak lőttek az idén

Csepregi Evelyn Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.07.30. 18:44

Fotó: Mónus Márton
Augusztus 15-e után sem lehet olyan zenés-táncos rendezvényeket megtartani, amelyeken ötszáz főnél nagyobb a közönség. Mégsem marad el minden zenés esemény.
Miközben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtökön bejelentette, hogy ötszáz főnél nagyobb közönség részére augusztus 15-e után sem lehet zenés-táncos rendezvényeket megtartani, a Balaton legnagyobb – mintegy tízezer négyzetméteres – szabadstrandján, Zamárdiban éppen kezdetét vette a második Gourmet & Sörfeszt, ami vasárnapig tart. „A hatályos rendeletek szerint a Gourmet nem zenés-táncos rendezvény. A fő tematikánk idén is a gasztronómia és a sör, persze az élet és a minőségi sörök mellé a minőségi zene sem marad el!” – írták arról, miért nem fújták le a rendezvényt. Zamárdiban eszerint a Mörk, a Mongooz And The Magnet, a For You Acapella, vagy Odett valójában nem (táncra is késztető) koncertet ad, hanem a minőségi gasztronómiai élmény mellé szolgáltat minőségi élőzenét. A rendezők a közönség megnyugtatására később közölték: a területet igyekeztek úgy kialakítani, hogy a biztonságos távolságtartás tartható legyen, a terület eszközeit folyamatos fertőtlenítik, a szájmaszk viselése viszont nem kötelező. A szintén Zamárdiba szervezett – lényegesen nagyobb múltú – Strand Fesztivál, valamint a B my Lake viszont elmarad. „Nekünk is nehezünkre esik megtenni, mégis kéréssel fordulunk hozzátok: legyetek, legyünk türelmesek a következő hónapokban” – írták közösségi oldalukon a szervezők. A Balaton északi partján, Paloznakon idén már egyszer lefújták a jazzpikniket, majd gondoltak egy merészet, és szerveztek augusztus 20-22-re egy rövidített fesztivált olyan sztárokkal, mint Randy Brecker, Candy Dulfer, vagy Mario Biondi. – A Paloznaki Jazzpiknik mégis elmarad, kilenc év után először, most éppen a szívmegszakadás pillanatát éljük át – mondta el a Népszavának Valde Orsolya, a fesztivál alapító-vezetője. – A magyarországi járványügyi adatok alapján reménykedtünk, hogy feloldják a korlátozásokat. A jó időre való tekintettel – ilyenkor mindig magas a helyszíni jegyértékesítés – három telt házas nappal terveztünk, a Nagyszínpad előtt mintegy hétezer ember fér el kényelmesen, szellősen. Jelenleg felmérjük a károkat – ebben benne van a marketingköltség az üzemeltetés, szervezés, zenekarok eddigi költsége –, közel 100 millió forint nagyságrendű lehet a veszteségünk. Augusztus 14-én a tervek szerint kezdetét veszi a Zempléni Fesztivál. – Bár sokféle, főleg nagy tömegeket vonzó fesztivált korlátoztak, ez nem vonatkozik az ültetett nézőteres programokra – adott magyarázatot a Népszava megkeresésére Turjányi Miklós fesztiváligazgató. A fesztivál tíz nap alatt hetven programot tart, de nemcsak kastélyokban, templomokban, művelődési házakban, olyan kisebb helyszíneken, ahol a közönség létszáma eleve korlátozott, hanem a 2500 főt befogadni képes Tokaji Fesztiválkatlanban is, ahol többek között az István, a király rockopera keresztmetszetét is bemutatják. – Az ottani előadásokra helyre szóló jegyek vannak, a kötelező távolságtartás betartható, a katlan pedig szabadtéri. Fekete Péter kulturális államtitkár rendszeresen tart tájékoztatókat a fesztiválszervezőknek is, korábban megerősítette, hogy az ültetett rendezvényeket nem érinti a szigorítás.
Ez lehet a magyarázata annak, hogy Szegeden van, ami megtartható, van, ami nem: a Szegedi Szabadtéri Játékok például ültetett rendezvényként zöld lámpát kapott, a Szegedi ifjúsági Napok pedig ötvenegy év után pirosat. Elmarad továbbá a Fezen, a Fishing On Orfű, a Kolorádó Fesztivál és a velencei-tavi EFOTT is. A Tankcsapdával sem strandolhatunk az Agárdi Popstrandon, ahol augusztus 21-én koncertezett volna a népszerű rockegyüttes. A popstranddal közösen úgy döntöttek, a koncert elmarad, amit 2021-ben mindenképp pótolnak – írta lapunk érdeklődésére a zenekar. A Tankcsapda augusztus 14-től 500 fős turnéra indul, ennek állomásait hamarosan közzéteszik. A Budapest Park is csalódottan vette tudomásul, hogy le kellett mondani a koncertjeiket. „Ebben a mindannyiunk számára kiszámíthatatlan időszakban rengeteg forgatókönyvvel készültünk, de egy ideje már ott lebegett előttünk a cél, az augusztus 15-i dátum, az utolsó szalmaszál, amibe kapaszkodni tudtunk. A hír, hogy augusztus 15. után sem tarthatóak tömegrendezvények, teljesen összetört nem csak minket, de talán mondhatjuk, hogy egész szakmánkat. Nekünk ez a fellélegzést és az újraindulást jelentette volna. Rengetegen dolgozunk a zeneiparban azért, hogy az élőzenével örömet és szórakozást csempésszünk az életetekbe. Mérhetetlenül dühösek és csalódottak vagyunk” – írták a közösségi oldalukon. A kisebb Kobuci Kert e tekintetben szerencsés: eddig is 450 főben limitálták a közönség számát. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón arról is beszélt, hogy a kormány 5,3 milliárd forint támogatást nyújt a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került zenészszakmának, ebből 800 milliót kapnak a cigányzenészek. A keretből egy „garázskoncert-sorozat” indul, amit a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) bonyolít le. Kérdeztük az MTÜ-t ennek részleteiről, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Egy héttel ezelőtt szintén 5 milliárdos tervezetet nyújtott be a kormánynak Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos (a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója), ez azonban nem megegyező ezzel az 5,3 milliárd forintos csomaggal. Gulyás Gergely a kormányinfón úgy fogalmazott: a kormány egyelőre nem tárgyalta Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjének a könnyűzenei ágazattal kapcsolatos hosszú távú programját, most az azonnali segítségnyújtásról döntött a kabinet. – A kormány döntött, és egy másik mentőcsomagot fogadott el. – válaszolta a Népszava megkeresésére Demeter Szilárd. – Ez a dolguk és a felelősségük, a magam részéről a döntést tudomásul veszem, és amennyiben a végrehajtó intézmények igényt tartanak a tudásomra, segítem őket. Miniszteri biztosként csak döntéselőkészítői kompetenciákkal bírok, kormánydöntést annak megszületése után nem tisztem véleményezni. A miniszteri biztos korábban lapunkkal ismertette az általa benyújtott könnyűzenei mentőcsomag alapgondolatát, amelyet az érintett zeneipari szereplőkkel lezajlott egyeztetéseket követően állított össze. – A mentőcsomag kiindulópontja az, hogy még ez a járvány sem múlt el, semmi sem garantálja, hogy nem tér vissza, és bármikor történhet valami, ami újra leállásra kényszeríti a könnyűzenei szcénát, ezért az aktuális válságra adott reakció mellett hosszabb távra is az eddiginél biztonságosabb helyzetet kell teremteni. A becsléseink szerint tizenötezer embert érintő 5 milliárdos keret irányszám, amelyet a német mentőcsomaggal arányosítva alakítottunk ki – részletezte, kiemelve, az ágazati szereplőkkel való egyeztetések alapján az igazi megoldásnak a fellépési lehetőségek támogatását tartja. Ezért az országos játszóhelyek számának bővítését tűzte ki célul, amivel a kezdőknek és a legnagyobb sztároknak is segítséget nyújtottak volna. A tervezetben négy kategóriát alakítottak ki a zenekarok és előadóművészek bevételei alapján – kezdő zenekarok, közepes együttesek, headliner közeliek és headlinerek – az ezek közötti pénzek elosztásáról az adott zeneipari részszcéna egészét ismerő kuratóriumok hoztak volna döntést.