Szeptember 7-én járt le volna a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet előző hosszabbítása, az Orbán-kabinet azonban tett róla, hogy a krízis ne érjen véget, legalábbis jogi értelemben.
A vasárnapi Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kormány szeptember 6-i hatállyal, egészen 2021. március 21-ig meghosszabbítja a válsághelyzetet.
Eközben újabb belföldi szigorításokról nincs szó a járványhelyzet kapcsán, pedig vasárnap 292, hétfőn 178 új koronavírus-fertőzöttet találtak, és egyértelműen eljött a járvány második hulláma.
Épp csak az okok hiányoznak
Mivel menekültek áradatával utoljára 2015 nyarán találkoztunk, ez nem szolgáltatna okot a döntésre. A hosszabbítás ráadásul a válságra vonatkozó jogi kritériumoknak sem felel meg – mutat rá a határozatot szemléző 444.hu. A portál emlékeztet rá, hogy válsághelyzetet elvileg csak akkor lehetne elrendelni, ha a menedékkéről száma
egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy
két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy
egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja;
ha a tranzitzónákban tartózkodók száma
egy hónap átlagában a napi 1000 főt, vagy
két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt, vagy
egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja;
bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása (pl. zavargás, erőszakos cselekmények), amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.
Tranzitzónák ugyanakkor már június óta nincsenek, hiszen a kormány az EU bíróságának kelletlenül engedve, befogadó központokba helyezte el a zónák korábbi mintegy 300 lakóját. A KSH adatai szerint 2020 januárja és márciusa között 73-an, április és június között pedig csak 22-en kértek menedéket Magyarországon – így ez sem lehet magyarázat a döntésre; ráadásul a kormányzat arról is tett, hogy az újabb menedékkérelmeket csak Magyarország uniós képviseletein kívül lehessen leadni.
Erőszakos cselekményekről szintén nincs hír, ha csak a törvényhozók nem arra az ötven határsértőre gondolhattak, akiket január végén két fegyveres biztonsági őr kergetett vissza a röszkei kerítés szerb oldalára.
Jól jön a válsághelyzet akkor is, ha nincs
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ugyanakkor számos olyan rendkívüli felhatalmazást ad Orbán kabinetjének és a hatóságonak, amire más esetben nem lenne módjuk.
Iyenkor a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit, építési tilalom alatt területen is folytathatnak nemzetbiztonsági célú beruházásokat, vagy éppen beépítésre nem szánt területen is felhúzhatnak ingatlanokat. Emellett állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat és igénybe vehetnek legfeljebb féléves időtartamra. A rendőrség magánlakásokba léphet be, utakat, területeket zárhat le, nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja – mindezt a csak papíron létező tömeges bevándorlásra hivatkozva.
