Előfizetés

Orbán egy mondattal szűkebbre vonta Európa határait

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.17. 14:22

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ha eddig nem tudtuk volna: mostantól a V4-ek jelentik az igazi, épülő Európát, kár is messzebbre nézni.
Európa ma Közép-Európában épül, a magyarok, a szlovákok, a csehek és a lengyelek építik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, az új komáromi Duna-híd (Monostori híd) átadásán, melyet az MTI is idézett. Orbán Igor Matovic szlovák miniszterelnök társaságában mondott beszédet az ünnepségen. Arra is kitért, hogy a második Duna-hidat adhatja most át, korábban Esztergomban adott át hidat. Szerinte hídépítés egyben a jövő építése is, és a járványtól függetlenül az országoknak működniük kell. Ez a mostani átadás bizonyítja, hogy a Duna nem elválasztja, hanem összeköti a magyar és a szlovák nemzetet – hangoztatta, hozzátéve: a történelem arra tanított minket, hogy egymással szemben nem, csak egymással szövetségben lehetünk sikeresek.

Olcsóbb is lehetett volna, de akkor nem Mészárosék nyernek

A szövetség a NER szerinti értelemben is fennáll, hiszen a 31 milliárd forintba kerülő hidat részben Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. építette, konzorciumban a Hídépítő Zrt.-vel. Az Átlátszó portál Dohoto című blogja szerint egy szlovák-olasz céges tandem ugyan ennél olcsóbban, 23 milliárd forintért vállalta volna a hídépítést még 2018-ban, de a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kirívóan alacsonynak találta ezt összeget,  és (egyéb okok mellett)  erre is hivatkozva kizárták Mészárosék versenytársát a tenderből.

Orbán Viktor ennél konkrétabban is hangsúlyozta az összefogás fontosságát. Mint mondta, mindkét ország fontos helyen fekszik, és ha ezt a térséget Németország és Oroszország között „mi magunk nem szervezzük meg”, idegenek fogják megszervezni; bár azt nem tette hozzá, a német vagy az orosz befolyástól tart-e inkább, esetleg más nagyhatalmakra gondol. Hozzátette: ezt a térséget önmagában egyik ország sem képes megszervezni, ehhez legalább négy ország kell: Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország.
A magyar minisztterelnök szerint EU versenyképességének feltétele az utak és vasutak hálózata, és „az EU itt egy fantasztikus beruházásban vett részt, történetének egyik legjobb befektetése ez a híd.” Ennyi azonban nem elég, hiszen Orbán szerint ami már megvan, az nem feladat a jövőre nézve, és 
a magyarokat csak az érdekli, ami még előttük van, ezért nem elégedettek sosem.

Most is jó, hogy ez a híd megvan, de van még két nagy terv, amelyet meg kell valósítani, az egyik egy autóút Lengyelországból Szlovákián és Magyarországon át Görögország felé, és ennek még nincs kész a teljes magyar szakasza – tette hozzá. A másik nagy közös terv pedig egy olyan vasúti hálózat megépítése, amely a visegrádi országok fővárosait köti össze.
Szerinte a magyar-szlovák gazdasági együttműködés soha nem látott jó formát mutat, Szlovákia a harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere Magyarországnak, és 840 szlovák vállalat működik Magyarországon, ezek több mint 4 ezer embernek adnak munkát.

Kocsis Máté: idén már nem lesz különleges jogrend

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.17. 14:13

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint a koronavírusról szóló nemzeti konzultáció világossá tette, hogy a magyarok nem akarnak iskolabezárásokat, kijárási korlátozásokat.
Azt szeretnék, hogy az ország működjön, a gazdaság a lehető legkisebb visszaeséssel ússza meg a krízist és a járvány második hullámában a védekezésben ezt tartja leginkább fontosnak a kormány és a Fidesz valamint a KDNP frakció is – hangzott el a két képviselőcsoport vezetőjének sajtótájékoztatóján. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint mindenben támogatják az Orbán Viktor által szerdán bejelentett intézkedéseket (a szórakozóhelyek csak 23.00-ig lehetnek nyitva, a maszk használata kötelező lesz kulturális és egészségügyi intézményekben, 19 500 forintban maximálják a PCR-tesztek árát), és készek továbbiak meghozatalára akár a járványügyi védekezésről, akár a gazdaságvédelemről legyen szó. Kocsis Máté szerint ugyanakkor az ellenzékre „nem lehet számítani”, mert tavasszal sem támogatták a kormányt. A Népszava kérdésére azt mondta, emiatt nem látja sok értelmét a hétpárti frakcióegyeztetéseknek sem ősszel, mert tavasszal hiába tartottak ilyeneket, azon az ellenzéki pártok „elárulták” a Fideszt. Az viszont kiderült, hogy nemrég azért tartottak egyet, ezen Simicskó István KDNP-frakcióvezető szerint abban meg tudtak egyezni, hogy – mint lapunk korábban megírta – a parlament ősszel is a tavaszi járványügyi rendszabályok szerint ülésezik majd, „erősen ajánlott” lesz a maszk viselése az épületen belül, miként a hőmérséklet mérése is. A Fidesz frakcióvezetője szerint ugyanakkor valószínűleg idén már nem kell különleges jogrendet bevezetni a járvány miatt. A Népszava kérdésére miszerint a kormánypártok támogatni tudják-e a Nemzeti Választási Iroda javaslatát két Pest megyei (a 2-es és az 5-ös) választóköret határainak módosítására (erre a lakosságarányok eltolódása miatt van szükség) Kocsis Máté és Simicskó István is úgy válaszolt, hogy „életszerűnek” tartják a tervezetet, egyben tagadták, hogy a 18 budapesti egyéni választókerületből egyet elcsatolni terveznének. A sajtótájékoztatón szóba került Gyurcsány Ferenc és az őszödi beszéd tizennegyedik évfordulója is, Kocsis Máté szerint bármilyen bűnöket is követett el Gyurcsány Ferenc, az „tagadhatatlan, hogy az ellenzék legtehetségesebb politikusáról van szó, aki előbb-utóbb visszakapaszkodik a hatalomba, a többiek az ellenzéki oldalon csak bábok”.

Deutsch Tamás a közrádióban dicsérte az Európai Bizottság elnökét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.17. 12:35

Fotó: Laurie DIEFFEMBACQ / Európai Parlament
A Fidesz EP-képviselője szerint Ursula von der Leyen „liberális mainstream mantra” helyett kiegyensúlyozottan értékelte az unió helyzetét.
Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő úgy látja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sok kérdésben szakít azzal a gyakorlattal, amelyet Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök képviselt - írja az MTI. A képviselő csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, hogy Ursula von der Leyen szerdai, az unió helyzetét értékelő beszéde a "harcos, brüsszeli liberális, mainstream mantra helyett centralista és kiegyensúlyozottabb" volt. Nyilatkozata nem meglepő, hiszen Deutsch 2019 júliusában az elsők között gratulált von der Leyen EB-elnöki kinevezéséhez, és vélhetően a Fidesz képviselői is támogatták a képviselő asszony korábbi jelölését.

Méltat és szomorkodik

Azt viszont Deutsch szomorúnak nevezte, hogy az EB elnöke kizárólag nyugat-európai kérdésekkel, a nyugat-európai polgárokat érintő témákkal foglalkozott, "mintha elfeledkezett volna arról", hogy az Európai Unió 27 tagot számlál, és tagjai között "szép számban" vannak közép-, kelet- és dél-európai országok sajátos regionális problémákkal és azokra várt megoldásokkal. Deutsch, elmondása szerint az EB-elnök beszéde után javaslatot tett arra, hogy az unióra jellemző belső megosztottság felszámolásáért az EB és az EP szakítson azzal, hogy kettős mércét alkalmazva "politikai és ideológiai hidegháborút" folytat a tagállamok ellen. A fideszes képviselő itt a 7-es cikkely szerinti eljárásokra gondolhatott, amit a jogállami normák. köztük a kisebbségi jogok megsértése miatt indítottak el Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ursula von der Leyen a fentiekkel kapcsolatban mindenesetre eléggé egyértelműen nyilatkozott szerdán:   határozott szavakkal ítélte el az LMBTI közösség elleni fellépéseket, a “melegmentes” zónák létrehozását Lengyelországban, és jelezte, hogy olyan jogszabályt fognak az asztalra tenni, amely a családi kapcsolatok kölcsönös elismerésére kötelezné a tagországokat. Kitért arra is, hogy az unió forrásait  meg fogják óvni "a csalások, az összeférhetetlenség és a korrupció ellen". Utóbbiban a magyar kormány is magára ismerhetett, hiszen az OLAF jelentése szerint Magyarországon  2015-2019 között a korrupciógyanús uniós forrásfelhasználás mértéke tízszerese  volt az EU-s átlagnak, ami a vizsgált időszakban 0,36 százalék volt. 

Azonnal vegyenek be három országot a schengeni övezetbe

A politikus Javasolta azt is, hogy valamennyi uniós állampolgár egyformán hozzáférhessen a szabad munkavállalás lehetőségéhez más tagországokban, hogy a kelet- és közép-európai kis- és közepes vállalkozásokat ne érje versenyhátrány, valamint hogy azonnal szülessen döntés Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról - mondta. A képviselő Ursula von der Leyen klímavédelmi bejelentéseivel kapcsolatban arról beszélt: ő is támogatja, hogy a célkitűzések ambiciózusak legyenek, de ezek mellett világméretű közös lépésekre kell elszánnia magát az EU-nak, a világ üvegházhatású gázkibocsátásának ugyanis csak 9 százaléka kapcsolódik az Európai Unióhoz, a 91 százalék, amely a globális problémák okozza, EU-n kívüli.