Előfizetés

Nem árulja el Pintér Sándor tárcája, hogy ellenőrizték-e rendőrök a karanténba kerülő kormánytagokat

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.23. 07:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Az egyértelmű kérdésre hatósági blabával válaszolt a belügyi államtitkár.
Sorra kerültek karanténba koronavírus-fertőzés gyanújával a kormány tagjai, miután az Alapjogokért Központ magánrendezvényén találkoztak az igazoltan fertőzött Hollik Istvánnal, vagy valakivel aki kontaktszemélyként érintkezett Hollikkal – írta meg a Népszava is augusztus végén. A személyes találkozók miatt kényszerszünetet tartott Varga Judit igazságügyi miniszter, és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is, ám ők gyorsan „szabadultak” két negatív PCR-teszt felmutatásával.
A jobbikos Stummer Jánosnak ugyanakkor szöget ütött a fejébe, hogy hivatalosan ki tartotta számon a kormánytagok elvonulását. Pintér Sándor belügyminiszternek írt levelében arról érdeklődött
„Ellenőrizték-e a hatóságok, s ha igen, mely' kormánytagoknál és hány alkalommal a hatósági házi karantén szabályainak betartását?”

A kérdés nem tűnik éppen bonyolultnak, a Pintér helyett válaszoló Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár azonban mégsem tudott vagy akart egyértelmű választ adni rá.
Ehelyett arról értekezett, hogy „a járványügyi hatóság az – általa kijelölt karanténba vagy hatósági házi karanténba történő helyezésről szóló határozatot a kijelölés szerint – illetékes helyi rendőri szervhez továbbítja, és az ellenőrzést a helyi rendőri szerv hajtja végre. A hatósági házi karantén szabályok betartására vonatkozó ellenőrzések kellő gyakorisággal, a szolgálati feladatok rangsorolásával, szigorú rend szerint valósulnak meg.”
Ebből aztán egyetlen kormánytag karanténjáról sem tudhattunk meg semmit. Pedig a kérdés igenis fontos, hiszen éppen azok ellenőrzéséről lenne szó, akik elvileg egy ország számára mutatnak példát viselkedésükkel: és fontos a rendőrség számára is, hiszen az operatív törzs hétfői ülésén elbüszkélkedtek vele, hogy több mint egymillió személyes ellenőrzést hajtottak végre a karanténba kerülők otthonánál. Persze, csak ahhoz mehetnek ki, akiről tudják, hogy beteg. A járványügyi adminisztráció a jelek szerint döcögve halad, a fertőzést szintén elkapó kollégánk több napig eredménytelenül próbálta megtudni, hogy egyáltalán mikor kerül hivatalosan is házi karanténba, ha már az önkéntes izolációt választotta.

Kockázatosnak minősítették a fogmosást a pécsi óvodákban

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.23. 06:40

Fotó: LITHIUM
A szülők nem találják a koronavírus miatt bevezetett szigorítások okát: a jelek szerint ugyanis az új szabályokat nem a logika, hanem valamiféle megfelelési kényszer diktálta.
Szeptembertől felfüggesztették a fogmosást a pécsi óvodákban. Az óvodai vezetők közösen döntöttek így, azt gondolván, hogy az egymás mellett fogat mosó gyerekek fröcskölése, a fogkefék és poharak esetleges egymáshoz érése a csoportba bejutó koronavírus terjedését megkönnyítené. A tiltásról értesülő fogorvosok elhibázottnak tartják a döntést, erről beszéltek is a helyi lapokban. Elmondták, hogy az ovisok 90 százalékának van már rossz foga, és ennek megakadályozására ebben a korban kell kialakuljon a fogmosás rutinja, ezért volt hiba megszüntetni a fogak óvodai ápolását. Ám hiába a szakmai kritika, a pécsi óvodákban továbbra sincs fogmosás. A szülők egyébként azért érzik elhibázottnak a fogmosás elhagyását, mert az óvodában a távolságtartás betarthatatlan, életidegen. Az ovisok állandóan egymás közelében vannak, összedugják fejüket, a kicsik lehelete összekeveredik, ezért, ha bekerül közéjük a vírus, akkor az úgyis megállíthatatlan lesz. Így a fogmosásnak már nem igen jut szerep a vírus terjesztésében. Ám a szülők nemcsak emiatt vakarják a fejüket értetlenül. Szeptember óta a gyerekek kéztörlőjét nem hetente, hanem három naponta kell kimosni. Az ágyneműt meg nem két hetente, hanem hetente.
– Ennek mi értelme? – kérdezte az egyik szülő. – Attól félnek talán, hogy miután pénteken hazaviszem a lányomat az oviból, szombaton egy vírus bemászik az ágyneműs szekrénybe, és aztán hétfő délután, alváskor ráugrik a gyerekre? Ha az egyik gyerek ágyneműje és a törölközője vírusos, akkor a gyerek is az, és attól a gyerektől a többi is az lesz. Ha sűrűbben mossuk a lepedőt, semmi sem változik. Megkérdeztem az óvónőket a rendeletekről: nevetés és legyintés volt a válasz, meg az, hogy tudják, semmi értelme az egésznek. Kérdeztem a döntést meghozó óvodai vezetők egyikét, s ő is elismerte, hogy „nincs eleje” az említett szigorításoknak, hisz, ha náluk egy gyerek vírushordozó lesz, akkor mindenki elkapja, akkor is, ha nem mosnak fogat és akkor is, ha fél óránként mossák ki a törölközőket meg a lepedőket. De akkor miért hozták az említett szabályokat, faggattam tovább. Mert az operatív törzs azt kérte, hogy saját hatáskörben tegyünk meg mindent a megelőzésért, mondta az óvodavezető, és azt ajánlották, cseréljük sűrűbben a törölközőt meg az ágyneműt. Ha ez kell, hát legyen! Nem akartuk, hogy azt mondják, tétlenek vagyunk. De jobbat, megfelelő szakmai tanácsok nélkül nem tudtunk kitalálni. Amúgy a szülőknek nem jelent különösebb terhet, hogy gyakrabban kell mosniuk az ágyneműt meg a törölközőt, megtesznek ők ennél többet is, inkább a szigorítások logikátlanságán akadnak fenn. – Az értelmetlen szabályok azért rosszak – vélte az egyik apuka -, mert ha azokat nevetségesnek tartjuk, akkor az összes többi szabály, az értelmes is veszít a súlyából.

Jobb félni?

„Elég, ha a gyereknek kicsit folyik az orra, máris arra kérik a szülőt, hogy ne vigye be napokig az óvodába” – mesélte hogyan kezelik a járványhelyzetet az egyik nagyszámú agglomerációs óvodában az egyik olvasónk. Az apa szerint a korábban bölcsődébe járó lánya immunrendszere már elég fejlett ahhoz, hogy az óvodába csak most beszokó gyerekekkel ellentétben ne essen ágynak, ha valamilyen bacilust vagy vírust összeszed. Ami elég gyakori ilyenkor ősszel. A lánya is így járt, ám nem lázasodott be, jókedélyű, otthon nem lehet bírni vele. „Tavaly előfordult ilyen a bölcsődében is, de akkor még a gyerekorvos is azt mondta, ezért kár kivenni, és azonnal kiadta a papírt, amely szerint mehet közösségbe. Most is ezt mondta a doki a telefonban, de az óvodában nem tágítanak, mert felülről az az utasítás jött, hogy elég egy tünet, máris COVID-ot kell gyanítani" – mondta a szülő. Ugyanakkor jövő hétfőn már viheti is vissza, fel sem merült a tesztelés, azaz ha tényleg koronavírusos lenne, az egész csoportot megfertőzhetné – közismert, hogy a kór hetekig tart. M. L. F.

Okkal „libernyákozik” Orbán: aktivizálnia kell a táborát

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.09.23. 06:20

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI
Az ellenzéki szavazók egységét és aktivitását mutatja a Publicus Intézet augusztus végi reprezentatív közvélemény-kutatása.
A felmérés szerint a megkérdezett, magukat ellenzékinek valló válaszadók kétharmada (66 százaléka) azt mondta, a nyári szünet ellenére is értesült az ellenzéki együttműködésről, ami arra utal, hogy figyelemmel követik a formálódó szövetséget, politikailag aktívak. Ezzel szemben a fideszesek bő harmadának (38 százalék) van tudomása a másik táborról. Mint ismeretes, az öt párt (DK, MSZP-P, Jobbik, Momentum, LMP) augusztusban közölte: a 106 egyéni választókerületben nem indítanak egymással szemben jelölteket 2022-ben, azóta pedig elindultak a tárgyalások a miniszterelnök-jelölt kiválasztásáról és a választási névsorok összeállításának módjáról. A választók relatív többsége (49 százalék) úgy vélekedik, hogy ezzel a választási együttműködéssel az ellenzéknek lesz esélye legyőzni a Fideszt 2022-ben. Ezen belül az ellenzéki választók háromnegyede (76 százalék) támogatja ezt az irányt. Egyelőre nyitott kérdés, hogy egy vagy több lista lesz – igaz, az MSZP-P és a DK vezetése már hivatalosan is letette a voksát a közös lista mellett. Az ellenzéki szavazók nagy többsége (64 százalék) a felmérés szerint azt képviseli, mint az említett két párt. Érdekes, miközben a Momentum politikusai időnként a külön listák mellett érvelnek, szavazóik 75 százaléka úgy véli: nagyobb esélye lenne az ellenzéknek egy névsorral. Még a közös lista mellett elkötelezett DK szavazóinál is kisebb ez az arány (72 százalék). Figyelemre méltó, hogy a közös lista mellett a leghamarabb kiálló MSZP-P hívei „csak” 51 százalékban támogatják ezt, 28 százalékuk két listát szeretne, 14 százalékuk a teljes különindulás mellett van.  
A felmérés szerint az ellenzéki szavazók 72 százaléka úgy látja, hogy az előválasztás útján kiválasztott közös miniszterelnök-jelölttel nagyobb esélye lenne az ellenzéknek, 82 százalékuk pedig úgy véli, ez a helyes módja a nominált megtalálásának. Ám a kormánypárt választói egyelőre nem érzékelik a veszélyt: a felmérés szerint csak minden ötödik fideszes látja az ellenzéki esélyek növekedését, 47 százalék szerint inkább a Fidesz-KDNP-nek kedvez ez az összefogás, illetve a kormánypárti szavazók 15 százaléka szerint semmin nem változtat az új helyzet. Így már érthető, miért fókuszál Orbán Viktor annyira az általa korábban lesajnált ellenzékre. Mivel a járvány miatt nem tudta megtartani szokásos nyári programadó beszédét, ezért a Magyar Nemzetben publikált egy szezonnyitó, iránymutató írást, amiben „libernyákozott”, és azt üzente híveinek, hogy fel kell készülni a harcra a „ledarált” és kolbász módjára „összetöltött” ellenzékkel 2022-re, ami mögött ott áll Soros György. A Fideszben bevett mondás, hogy külső ellenség kell ahhoz, hogy heterogén szavazótáboruk félni kezdjen és ennek hatására összezárjon a párt elnöke mögött: csak így lehet hatékonyan aktivizálni őket.