A gender kifejezés miatt pattant ki vita az uniós csúcstalálkozón

Orbán Viktor vétóval fenyegetett egy Afrikával kötendő megállapodást, egyetlen szó miatt.

Orbán Viktor miniszterelnök volt az október 16-i EU-csúcson a vita egyik főszereplője – számolt be róla a 444 a birtokába került részletes beszámoló alapján.

A pénteki tárgyalások elsősorban külpolitikáról szóltak. Az állam- és kormányfők a három legkeményebb témát követően (a Brexit, a klímaváltozás elleni küzdelem 2030-as vállalásai, és a járványhelyzet) a decemberre tervezett Európai Unió - Afrikai Unió csúcstalálkozó előkészítését tárgyalták.

Két szó miatt viszont komoly vita tört ki. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte, hogy neki nem tetszik, hogy a „tanácsi következtetések” nevű, a csúcs eredményeit összefoglaló dokumentumban „férfiak és nők egyenjogúságáról” van szó, amikor rögzítik, hogy milyen értékek fejlesztésében akar az EU együttműködni Afrikával. Bettel azt mondta, hogy jobb lenne, ha „gender equality”, azaz „nemek közti egyenlőség” volna ott.

A csúcsot előkészítő nagyköveti tárgyalásokon addigra már szokás szerint rögzítették előre a tanácsi következtetések nagy részét. A dokumentumban eredetileg a genderes változat szerepelt volna, de a lengyel és a magyar nagykövet egy október 12-i ülésen ragaszkodott ahhoz, hogy átírják a „nemeket” arra, hogy „férfiak és nők”. Ez utóbbi változat került a tanács elé.

Az október 16-i vitában Bettel mellé állt Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki figyelmeztette a kollégáit, hogy a „nemek közti egyenlőség”, azaz a „gender” változat a bevett forma manapság a nemzetközi megállapodásokban, az ENSZ és az EU is ezt használja a dokumentumaiban.

Ekkor szólt közbe Orbán Viktor:

Sok tagállami vezető szállt be ekkor a vitába, és egymás után szólaltak fel a „gender” kifejezés védelmében. Egyetlen résztvevő támogatta egyértelműen Orbánt ebben a vitában: Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki azonban nem csak a saját nevében beszélt, hanem a lengyel kormányfő helyett is, ugyanis Mateusz Morawiecki karanténban volt otthon, és Babist bízta meg, hogy képviselje.

A „gender” szóról szóló vita több mint 40 percig tartott, és a két fő ellenfél Frederiksen és Orbán voltak. Angela Merkel német kancellár egy ponton azt javasolta, hogy egyik változat se legyen a szövegben, hanem csak hivatkozzanak egy egyenlőségről szóló korábbi EU-s dokumentumra. Végül ez lett a megoldás.

A szövegbe végül ez került bele:

Tehát a „gender” kimaradt, de az a bizonyos 2020. június 30-i EU-s dokumentum, amire hivatkoznak, már használja a „gender equality” kifejezést, amikor a szöveg azt sorolja, hogy az EU milyen dolgok fejlesztésében kíván együttműködni Afrikával.

A következő körben arról volt szó, hogy bele kellene venni a szövegbe azt is, hogy az EU elvárja az afrikai országoktól, hogy fogadják vissza azokat az embereket, akik nem kaptak menedékjogot Európában. A miniszterelnökök előtt lévő javaslatban a „visszafogadás” (readmission) kifejezés eredetileg nem szerepelt, de Frederiksen és Orbán is jelezték, hogy bele kellene tenni. Azon viszont vitatkoztak, hogy mennyire keményen kellene fogalmazni.

Frederiksen azt akarta, hogy úgy legyen benne, hogy az Afrikai Unió „tiszteletben tartja” az EU igényét a visszafogadásokban való közreműködésben, míg Orbán azt javasolta, hogy tegyék bele, hogy „az afrikaiak jövője Afrikában van”. Angela Merkel azt mondta, hogy szerinte ne kerüljön bele a „visszafogadás” szó, mert rosszul vennék az afrikaiak, és csak nehezítené az egyezkedéseket. Ezután azt mondta Orbánnak, hogy nem lehet ilyen paternalista hangot megütni az afrikaiakkal, és Afrikát egyébként sem kezelheti egy egységes tárgyként.

A végén Charles Michel tanácsi elnök javaslatára bekerült a szövegbe a „visszafogadás”, de csak mint olyan téma, amiről az EU párbeszédet kezdeményez.

Ezután már érdemi vita nélkül átvették a Belarussziáról, Törökországról és a maláj gép oroszok általi lelövéséről szóló pontokat.