Feljelentésként értékelte Polt Péter legfőbb ügyész a DK parlamenti képviselője, Vadai Ágnes az állami divatügynökségről írt cikkünk nyomán beadott kérdéseit, és a II. kerületi rendőrkapitányságnak továbbította a levelet.
Mint arról korábban beszámoltunk, az állami tulajdonban lévő Magyar Divat és Design Ügynökség Nonprofit Zrt. tavalyi évre vonatkozó, idén leadott mérlegéből kiderül: a húsz főt foglalkoztató cég 2019-ben – a járulékokkal együtt – közel félmilliárd forintot, 445 milliót fordított bérköltségekre. A mérlegből az is kiderült, hogy vezetői fizetésekre havonta átlagban 2,6 millió forintot költöttek fejenként.
Emellett igencsak zsíros tanácsadói szerződéseket köttethettek az ügynökségnél, mivel a mérleg szerint tavaly összesen 146 millió forintot fizettek ki tanácsadásért, illetve 73 milliót különféle szakértői díjakra. Lapunk közérdekű betekintést kért az állami tulajdonú cégnél, hogy kiderítsük, pontosan milyen szerződésekre mentek el az adófizetői százmilliók.
A cég tulajdonosa a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Magyar Turisztikai ügynökség, a vállalat élén Orbán Ráhel barátnőjeként számon tartott Bata-Jakab Zsófia áll. A cég javarészt állami támogatásból él, így tavaly 1,8 milliárd működési és 26 milliós beruházási támogatást kaptak. Ugyanakkor a 2018-ban alapított társaság árbevétele mindösszesen 78 millió forint volt.
Vadai Ágnes cikkünk nyomán azt kérdezte Polt Pétertől: hogyan lehet egy költségvetési támogatásból élő cégnél ötször akkora a személyi jellegű kifizetés, mint az árbevétel? Vadai arra keresi a választ, hogy „túlfizetnek-e” valakit a társaságnál, illetve „lehetséges-e, hogy a Magyar Divat & Design Ügynökség esetében egyesek színlelt szerződésekkel hatalmas vagyonokra tesznek szert?”
Cikkünk megjelenése után helyreigazítási kérelemmel jelentkezett a Magyar Divat & Design Ügynökség, mert az állami cég szerint tévedtünk, hibás adatokat közöltünk velük kapcsolatban és ezért „azonnali hatállyal” kérték írásunk javítását. Megjegyzendő: a helyreigazítási kérelem egy jogi aktus, melynek keretében – ha a lap nem reagál –, az érintett fél bíróságon keresheti az igazát.
Ehhez képest a közleményből nem az derül ki, hogy mi hibáztunk, amikor a társaság által a cégbíróságra leadott mérlegek adatait – pontosan – idéztük, hanem az államtól tavaly 1,8 milliárd működési és 26 milliós beruházási támogatást kapó ügynökség nyújthatott be hibás mérleget. Fenti cikkünkben az szerepel – a cégbírósági adatok alapján –, hogy 10-en dolgoznak az ügynökségnél. Az ügynökség szerint ez az adat „adminisztratív hiba” miatt került be a 2019-es mérlegükbe – az ügynökség hangsúlyozta, azóta javították a beszámolót –, valójában 22-en dolgoznak a cégnél, továbbá rajtuk kívül 11 fő külsős szakértőt foglalkoztatnak a 445 millió forintból.
Ezen felül a cég szerint nem igaz a mérleg alapján tett állításunk, hogy nőttek volna a vezetői fizetések. A társaság jelenleg látható mérlege szerint az alapítás évében, 2018-ban 10,9 millió ment el vezető tisztségviselői fizetésekre, míg tavaly összesen 29,2 millió. Cégbírósági bejegyzés szerint egyetlen vezető tisztségviselője van a cégnek, a vezérigazgató Bata-Jakab Zsófia. Ez alapján írtuk, hogy 2018-ban havi 1,36 milliós fizetés esett a vezetőre, s ezt úgy számoltuk ki, hogy figyelembe vettük: 2018 áprilisában alapították a céget, azaz csak hat hónapig működött az adott esztendőben. (Érdekes, hogy a társaság a közleményében valamiért öt hónappal számol, holott a cégnyilvántartás mást mutat.) Mivel a cégregiszter szerint a vezető tisztségviselők száma azóta sem változott, így a tavalyi 29,2 milliós összesített vezetői fizetés alapján jön ki a 2,4 milliós összeg, ami a cikkünkben havi juttatásként szerepel.
A cég állításai mögött – miszerint téves számokat közöltünk – az is állhat, hogy az ügynökség a mérlegében pontatlanul használta a „vezető tisztségviselő” kifejezést, azaz ide értették a különféle menedzsmenti tagokat is: belőlük a honlapjuk szerint Bata-Jakabon kívül jelenleg három van. Így számolva valóban kisebb, fejenként „csak” hatszázezres átlagos havi fizetés jön ki.
Hogy értsük, mi alapján követel „haladéktalan” helyreigazítást az állami cég, megkérdeztük, pontosan kiket tekintenek vezető tisztségviselőnek, illetve mennyi volt belőlük 2018-ban és mennyi most. Amint megérkezik a válaszuk, frissítjük cikkünket.
