A vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, későn tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, gyakran csak akkor, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy súlyos következményekkel járó globális probléma, a vashiány jelentősen aluldiagnosztizált állapot – olvasható a Vashiány Napja kezdeményezés közleményében. A 2015-ben indult akció célja, hogy felhívja a figyelmet a vashiányra, amely világméretű probléma, hangsúlyozza a vas elengedhetetlen szerepét a szervezet egészséges működésében, segítse felismerni a vashiányra utaló jeleket, tüneteket, bemutassa, hogy kiket érint különösen a vashiány, rámutasson a vashiány és vashiányos vérszegénység okozta egészségkárosodásokra, kiemelje a vashiány megelőzésének és kezelésének fontosságát.
Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.
Nélkülözhetetlen
A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szív és izmok megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a fizikális és mentális energiaszint fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.
Nem csak fáradtság jelzi
Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál elsőként említik
a tartós fáradtságot (79%),
a sápadtságot (38%),
a koncentrálóképességük csökkenését (30%),
a nők erős menstruációs vérzésről panaszkodnak (28%).
A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra. Sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót és olyan kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás. Jelentkezhet hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, de jég szopogatása és ehetetlen dolgok iránti sóvárgás is.
Nem csak nők
A vashiány leginkább a nőket érinti, de mindkét nemben, kortól függetlenül kialakulhat, ha
fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt,
nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén,
megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során,
kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében.
Összeomlásához vezethet
A következményei személyenként eltérők, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is. Tartósan kezeletlen vashiányban kiürülnek a vasraktárak, ami vashiányos vérszegénységhez (anémia) vezet, amely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.
Inkább megelőzni, de muszáj kezelni!
Az emberek átlagosan 9 hónapot várnak a vashiányos tünetek jelentkezését követően, mire végül orvoshoz fordulnak. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.
Mint megírtuk, enyhe hiány esetén ételekből pótolhatjuk a vasat: a húsban, a májban, a brokkoliban, a spenótban, a tökmagban, a szezámmagban, a lenmagban, a pisztáciában, a quionában, a hüvelyesekben és a tojássárgájában is sok van. Tabletta mellé sokszor célszerű folsavat és B12-vitamint is szedni. Pintér Zsófia háziorvos arra is felhívta a figyelmet, az is fontos, mikor vesszük be a vaskészítményt, mert bizonyos gyógyszerek és a kávé, a tea, de a rostos ételek is csökkentik a felszívódását.
Vashiány esetén a gyomrot kell megerősítenünk és folsav helyett jobb, ha a B9-vitamin eredeti formáját, a folátot vagy laktoferrint szedünk – mondta korábban a Népszavának Bocsi Viktória életmód tanácsadó. És együnk sok zöldleveles zöldséget, például spenótot. Ahhoz, hogy az állati fehérjékben lévő vastartalom hasznosulni tudjon, a szakember zöldségek, kovászos uborka és a levének, gyomorkeserű, menta- vagy kombucha tea, nyers gyömbér fogyasztását, jó minőségű só szopogatását, citromos víz, hígított almaecet kortyolgatását ajánlotta.
