Előfizetés

Benyújtotta kérelmét a BioNTech és a Pfizer a közös vakcina európai engedélyezésére

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.01. 18:17

Fotó: Nathan Laine / AFP/Hans Lucas
Az Európai Bizottság szóvivője szerint az EB mindent megtesz azért, hogy akár néhány napon belül engedélyezze az oltóanyagok európai forgalomba hozatalát.
A BioNTech és a Pfizer kedden benyújtotta kérelmét a SARS-CoV-2 koronavírus elleni vakcinájuk európai engedélyezésére. Az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tájékoztatása szerint a német biotechnológiai cég és az amerikai gyógyszergyártó óriás gyorsított eljárást kért. A közös fejlesztésű vakcina a klinikai vizsgálatok novemberben ismertetett adatai szerint 95 százalékos hatékonyságú.
Amennyiben az Európai Gyógyszerügynökség megállapítja, hogy az oltóanyag előnyei felülmúlják a koronavírus-fertőzés kockázatait, és ez alapján pozitív ajánlást ad a vakcina európai forgalmazására, még az év vége előtt megkezdődhet Európában a jelenleg BNT162b2 néven ismert oltóanyag gyártása és használata.

Az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség feladata az Európai Unió területén használt vagy alkalmazni kívánt gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezése és ellenőrzése. Ezt követően az Európai Bizottság által adott végleges jóváhagyás teszi lehetővé a laboratóriumok számára, hogy forgalmazzák gyógyszereiket az unió országaiban. Stefan De Keersmaecker, az uniós bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, amennyiben a gyógyszerügynökség pozitív ajánlást ad a jelölt vakcinák biztonságát és hatékonyságát illetően, az Európai Bizottság mindent megtesz, hogy akár néhány napon belül engedélyezze az oltóanyagok európai forgalomba hozatalát. A Pfizer és a BioNTech november első felében jelentette be, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött adatok szerint 90 százalék feletti hatékonyságot értek el. Tájékoztatásuk szerint idén nagyjából ötvenmillió, jövőre 1,3 milliárd adagot tudnak gyártani az egyelőre BNT162b2 néven ismert oltóanyagból. A Moderna amerikai gyógyszergyártó hétfőn nyújtotta be kérelmét a koronavírus elleni vakcinája feltételes engedélyezésére az Európai Unióban és az Egyesült Államokban, illetve az illetékes brit, kanadai, izraeli, svájci és szingapúri hatóságoknál. Az Európai Gyógyszerügynökség bejelentette: 
legkésőbb december 29-én rendkívüli ülést tart a Pfizer és a BioNTech oltóanyagának engedélyezéséről.

 – A Moderna kérelmét várhatóan január 12-én bírálják el - közölték. Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója két hete azt nyilatkozta, hogy a hatósági engedélyezés után néhány órával már meg is kezdhetik a vakcina forgalmazását. A cég által publikált követeztetések az oltóanyagról igen pozitívak: a 44 ezer önkéntes tesztelésekor az esetek 95 százalékában hatékony és az időseknél is 94 százalékban működik a vakcina. A cég szerint nincsenek erős mellékhatásai, valamint az enyhe és az erős tüneteket mutatók esetében is hatékony. 

Dacol a járvánnyal az ortodox érsek

Állandósulni látszik a feszültség a román kormány és az államegyháznak számító ortodox egyház között. Hétfőn a járványügyi szabályozás és a konkrét hatósági tiltás ellenére megtartotta a Szent András-napi zarándoklatot a Konstanca központú tomisi egyházkerület érseke. A hívek ezúttal fegyelmezettebbnek bizonyultak, mint egyházi elöljárójuk, csupán mintegy négyszázan mentek el a hagyományosan több ezer hívőt vonzó zarándoklatra. Szent András Románia védőszentjének számít, 2012 óta hivatalos ünnep november 30-a. Teodosie érsek a koronavírus járvány kitörése óta igen sok bosszúságot okozva a román kormánynak. Kezdettől nyílt háborút indított a járványügyi intézkedések ellen. A márciusban bevezetett járványügyi tilalom dacára továbbra is a szokásos módon végezte el az áldoztatást: a borba mártott, majd arany edénybe helyezett kenyeret, az ortodox oltáriszentséget ugyanazon aranykanállal tette az áldozni kívánó hívek szájába. A hagyományos áldozás betiltása miatt országszerte voltak háborgó egyházi vezetők, de nyílt szembenállásban Teodosie érsek élen járt. Ő a szájmaszk viselésnek is hadat üzent, és koronavírus-űző imamenetet is szervezett. Az országos járványügyi operatív törzs október 5-én hozott tiltó határozatot a három nagy egyházi ünnep miatt: októberben Szent Paraschiva és Szent Demeter, novemberben Szent András napján tartanak hagyományosan zarándoklatot az ortodoxok. A tiltó határozat ellen az elsőszámú egyházi vezető, Dániel pátriárka is szót emelt, aránytalan diszkriminációnak, a vallásszabadság megsértésének minősítette azt, a tomisi érsek pedig bíróságon fellebbezte meg, sikertelenül. Teodosie egyenesen arra buzdította híveit, hogy ne engedelmeskedjenek a hatósági tiltásnak, egyházkerülete papságát is odarendelte Szent András „barlangjához”, a zarándoklatra. A szabadtéri szertartáson részt vevő papok nem viseltek védőmaszkot sem, miközben pillanatnyilag Konstanca megyében legmagasabb a fertőzöttségi mutató Romániában. Nemcsak a román kormánynak gyűlt meg a baja az ortodox egyházzal. A balkáni térség ortodox elöljáróinak többsége lázad a járványügyi intézkedések ellen. A papok jó része nem tartja és nem tartatja be a liturgiák során a járványellenes előírásokat, változatlanul ugyanazzal a kanállal áldoztatnak, és mindenkinek csókra tartják a keresztet. Így nem is véletlen, hogy megfertőződött és elhunyt több ortodox vezető a térségben. Irinej szerb pátriárkát november 22-én temették el, Amfilohije püspököt, a szerb ortodox egyház montenegrói vezetőjét november elsején. A járvány jelentőségét nyíltan lebecsülő püspököt maga Irinej pátriárka búcsúztatta. Amfilohijet nyitott koporsóban temették el, a hívők pedig hagyományos módon, tiszteletük jeléül megcsókolták a halottat és a felállított keresztet is. Irinej pátriárkát már üvegtetejű koporsóban ravatalozták fel. Búcsúztató liturgiáját élőben közvetítették a szerb televíziók. Látható volt, hogy a résztvevők közül nagyon kevesen viseltek maszkot, nem tartották a kötelező távolságot, amellett, hogy legtöbben az üvegkoporsó fedelét és a keresztet is akadály nélkül megcsókolhatták.

Legalább két halálos áldozata van a németországi ámokfutásnak

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.01. 17:25

Fotó: HARALD TITTEL / AFP
Egy férfi emberek közé hajtott Trierben terepjárójával, és válogatás nélkül gázolta el a járókelőket.
Emberek közé hajtott egy autós kedden a németországi Trierben egy sétálóutcában, legalább ketten meghaltak, tizenöten megsérültek. Wolfram Leibe polgármester a helyszínen újságíróknak azt mondta, hogy 
ámokfutás történt a belvárosban.

Karl-Peter Jochem, a trieri rendőrkapitányság szóvivője elmondta, hogy az autó vezetőjét őrizetbe vették, a járművet lefoglalták. Közölte, hogy a gázoló egy 51 éves német férfi Trier-Saarburg járásból.
– Indítéka egyelőre ismeretlen, kihallgatása pedig nagyon nehéz

– mondta a szóvivő.

A férfi nagy sebességgel hajtott keresztül a belváros gyalogos övezetének több utcáján, és válogatás nélkül gázolt el embereket. Autóját rendőrök tartóztatták fel.
Az esetről a német sajtóban megjelent felvételek szerint a gázoló egy ezüst színű városi terepjáróval hajtott a tömegbe, és a sétálóutcáktól nem messze szorította le az út szélére két autós rendőri egység. A civil ruhás rendőrök kirángatták a sofőrt a volán mögül és leteperték. A szövetségi kormány megdöbbenéssel értesült a történtekről.
– Gondolatban a halálos áldozatok hozzátartozóival vagyunk, és a sok sebesülttel és mindazokkal, akik ellátják az érintetteket – közölte Steffen Seibert kormányszóvivő. A Németország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartomány egyik legnagyobb városában történtek miatti megdöbbenését fejezte ki mások mellett Malu Dreyer tartományi miniszterelnök is, aki még kedden felkeresi a helyszínt.