Visszavonulót fújt Deutsch Tamás a gestapózás után, igaz, több mint egy hete ennek

Fotó: Philippe Buissin / Európai Parlament
Ahhoz képest napokig bizonygatta, hogy nem enged az álláspontjából.
Deutsch Tamás bocsánatot kért Manfred Webertől, az Európai Néppárt frakcióvezetőjétől, aki ezt tudomásul vette
– derült ki abból a levélből, amelyet a fideszes EP-képviselő küldött szét társainak.
A brüsszeli honatya azután kényszerült magyarázkodásra, hogy petíció indult a kizárása érdekében. Mindezt amiért, mert egy interjúban a Gestapo és az ÁVÓ érveléséhez hasonlította Manfred Weber frakcióvezető egyik megjegyzését.
Deutsch Tamás szerint ezt a megszólalását félreértelmezték és nem állt szándékában megsérteni a néppárti politikust. Azt hangoztatta, az említett interjú senki személye ellen nem irányult, hanem egy olyan eljárás kritikáját adta, amely véleménye szerint semmilyen jogállami garanciával nem rendelkezik, és a jogbiztonságot sem szolgálja. „Arra mutattam rá, hogy nem értek egyet azzal a jogállami feltételrendszerrel, amely azokra az időkre emlékeztet, amikor önkényes politikai döntések alapján bármikor, bárkit, bármiért meg lehetett büntetni” – fogalmazott a levélben. Hangsúlyozta, nem a jogállamiság elve emlékezteti politikai önkényre, hanem az a konkrét mechanizmus, amiről az Európai Parlament és a Tanács előzetes politikai megállapodása rendelkezik. A politikust szomorúsággal tölti el az a gyakorlat, ami az Európai Néppártban szokássá vált, hogy a politikai viták lefolytatása helyett egyesek kizárással fenyegetik az eltérő állásponton lévőket. Véleménykülönbségeket márpedig nem lehet a kommunista állampártéhoz hasonló módszerekkel „kezelni” egy demokratikus politikai közösségen belül – jelentette ki.
Külön érdekesség, de a jelek szerint önmagát buktatta le a politikus amikor azt írta, már az interjú megjelenésének másnapján bocsánatot kért.
Ehhez képest hosszú napokig, éles hangvételben kommunikált arról, hogy kitart véleménye mellett. Mint a Népszava is megírta, az ATV-nek még szerdán is hasonló felütésben nyilatkozott és egy szóval sem említette a bocsánatkérést. Ráadásul ebben az időszakban még egy közleményt is kiadott, amelyben azt írta, „harminc évvel ezelőtt a kommunisták Prágában bezártak, most pedig Brüsszelben egyesek kizárnának. Ilyen, ha az ember kiáll a szabadságért és a hazájáért.”