Előfizetés

Kanadában is engedélyezték a Pfizer és BioNTech vakcináját

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.09. 19:16
Mind többen kaphatják meg az oltóanyagot
Fotó: JOEL SAGET / AFP
Amerikai-német előny a koronavírus-járvány keltette nagy vakcinaversenyben.
Engedélyezte a Pfizer és a BioNTech vállalatok közösen kifejlesztett koronavírus-vakcinájának forgalmazását szerdán a kanadai gyógyszerfelügyeleti hatóság. Az amerikai Pfizer és a német BioNtech november elején bejelentette, hogy oltóanyaguk hatékonysága az addigi klinikai próbák és vizsgálatok eredményei alapján 90 százalék körüli. Nem sokkal később közölték, hogy a végleges hatékonysági mutató ennél is jobb, eléri a 95 százalékot. A kanadai hivatal tájékoztatása szerint decemberben 249 ezer adagot, jövő márciusig pedig újabb négymillió adagot fog kapni az ország a vakcinából.  Mint megírtuk, a 90 éves Margaret Keenan az Egyesült Királyságban és a világon is elsőként kapta meg szerdán a Pfizer/BioNTech-oltást. Az Egyesült Királyság a világ első olyan országa, amely hatósági jóváhagyást adott egy koronavírus-vakcina alkalmazására. London az oltóanyagból eddig 40 millió dózist rendelt. Mivel a vakcinából kettőt kell beadni, ez húszmillió brit állampolgár beoltásához elég, az ország teljes lakossága 67 millió fő. 

Tőzsdére kerül az ivóvíz, ami aszályt, migrációt, háborúkat vetít előre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.09. 19:01
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Világszerte vízbankok alakulnak, apadnak a nagy folyók.
Ezen a héten az ivóvíz csatlakozni fog a kőolajhoz, a rézhez, a szójához és egyéb nyersanyagokhoz az amerikai árutőzsdéken, ami félreérthetetlen jelzés arra vonatkozóan, hogy ivóvíz-szűkösségi problémák küszöbére érünk – írja a Privátbankár.hu. Világszerte vízbankok alakulnak, és a lap felidézi, hogy idén szeptemberben az Egyesült Államokban már bejelentették a víz első határidős ügyleteit, a hatalmas ország nyugati partján pusztító tűzvészek, az aszály miatt. A határidős ügyletek lényege, hogy a nagy vízfogyasztók, például a mandulatermelők és az elektromos közművek számára fedezetként szolgáljanak a vízár-ingadozásokkal szemben, emellett a szűkösség mérése szempontjából is fontosak.
Az ENSZ alig két hete figyelmeztetett arra, hogy az ivóvízhiány már napjainkban 3 milliárd embert érint, s az elmúlt két évtizedben az egy főre jutó elérhető ivóvíz mennyisége ötödével zuhant.

Nagy bajban van az egyiptomi Nílus is
Fotó: Shutterstock
Drasztikus víztartalék-csökkenésről érkezett jelentés a hetekben Törökországból, Délkelet-Ázsiából arról, hogy a 4 ezer kilométeres Mekong folyam haldoklik.  Kínában él a világ lakosságának 20 százaléka, de az édesvizeinek csupán 7 százalékával rendelkezik. Peking felszíni vizeinek 40 százaléka eközben már olyannyira elszennyeződött, hogy még mezőgazdasági vagy ipari használatra sem alkalmas.  Tovább tetézi a problémát, hogy a világ ivóvíz-készletének 60 százaléka kilenc, ritkán lakott ország területén található. Kanada például a Föld teljes édesvíz-készletének 25 százalékát birtokolja. Egyiptomban a Nílus biztosítja az ország édesvíz-felhasználásának 97 százalékát. De a folyót egyre inkább elszennyezik a kezeletlen mezőgazdasági és települési szennyvizek, és ez kimagasló számú ember halálát okozzák. Az ENSZ már 2025-re kritikus vízhiányt jelez előre. A portál szakértők nyomán megjegyzi: 
„A túlnépesedett emberiség által előidézett ökológiai pusztítás és klímaváltozás hozzájárul a sivatagosodás terjedéséhez és az egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási eseményekhez. Az ezekkel járó édesvíz- és élelmiszerhiány elvezet a népesség elvándorlásához, illetve a szűkös erőforrásokért vívott egyre hevesebb küzdelmekhez.”

Uniós cselekvési terv készült a terrorizmus ellen

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.09. 17:27
A november 2-i bécsi terrortámadást sem tudták megakadályozni a hatóságok
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Azokat a területeket erősítenék, ahol gyengébb a tagállami kapacitás.
Új terrorizmusellenes cselekvési tervet fogadott el az Európai Bizottság szerdán. A brüsszeli testület stratégiájának célja, hogy támogassa az uniós tagállamokat az esetleges terrorfenyegetések hatékonyabb megelőzésében és az azokra való regálásban. Ylva Johansson belügyekért felelős biztos szerint az EU öt olyan területen tudja megerősíteni a terrorizmus elleni védekezést, ahol a tagállami kapacitás gyengébbnek bizonyulna:
„a terrorista tartalommal bíró online felületek ellenőrzésében, a nagy méretű, összetett adatállományok hatékony szakértői elemzésben, a rendvédelmi szervek közötti nagyobb mértékű információcserében, a kutatás és innováció területen, valamint az Európai Unió külső határainak védelmében”.

Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: az unió területére belépőket, megfelelő adatbázis segítségével rendszeresen ellenőrizni kell. Felhívta a figyelmet viszont, hogy a menedékkérők illegális visszatérítését a tagállamokban szigorúan ki fogják vizsgálni. Johansson arra is kitért, hogy a terrorizmus elleni fellépés titkosított információkat tartalmazó online felületeken történő nyomozást is igénybe vehet, az EU-nak a tagállamokkal együtt kell kialakítania a titkosított üzenetekhez való hozzáférés jogalapjait.  Margarítisz Szkínász az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos a cselekvési tervet bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: az uniónak meg kell védeni az európai értékeket. Mint mondta, az európai életmód nem lehet választás kérdése. 
„Nyitott társadalomként befogadunk mindenkit, aki elfogadja társadalmunk értekéit, viszont fel kell lépnünk azok ellen, akik ezeket fenyegetik”

– fogalmazott Szkínász.

Véleménye szerint, a terrorizmus elleni többdimenziós harcban a sérülékeny emberek radikalizálódását kell elősorban megakadályozni, integrációs programok segítségével.
Az uniós biztosok a stratégia egyik legfontosabb elemeként minősítették az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködés intézménye, az Europol mandátumának megerősítését.