Előfizetés

„Ezt válságkezelésnek hívni aljas cinizmus” – Ultimátumot adott a Magyar Önkormányzatok Szövetsége

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.20. 12:40

Fotó: JOHANNA GERON / AFP
„Amennyiben a kormány továbbra is a magyar települések és az önkormányzatok kivéreztetésére használja a járvány okozta súlyos egészségügyi és gazdasági helyzetet, úgy a tiltakozás bármely törvényes formája indokolt és szükségszerű a magyar önkormányzatok és a településeinken élő polgárok számára” – hangsúlyozták.
A magyar önkormányzatiság kivégzését, számos magyar település elkerülhetetlen csődjét eredményezheti Orbán Viktor mindenféle érdemi egyeztetés nélkül tett bejelentése az iparűzési adó megfelezéséről – közölte a Magyar Önkormányzatok Szövetsége a Facebook-oldalán. Hozzátették, hogy ennek a bejelentésnek vajmi kevés köze a gazdasági válsághoz, sokkal több köze lehet a kormány hatalmi érdekeihez. „Ez nem felelős kormányzás, ez vagdalkozás. Mérhetetlenül visszataszítónak tartjuk, hogy a magyarok ezreinek halálát okozó koronavírus-járványt használja ki a miniszterelnök arra, hogy leszámoljon a nem fideszes vezetésű önkormányzatokkal. A hibás válságkezelés és az önkormányzatok ellehetetlenítése elleni tiltakozás a településeinken élő polgároktól kapott közvetlen felhatalmazásból fakadó kötelessége a polgármestereknek” – írták. Kiemelték, hogy az iparűzési adó adja az önkormányzatok saját bevételeinek túlnyomó részét, ebből a bevételből működtetik a települések a közszolgáltatásokat, a közvilágítástól a hulladékkezelésen át az utak karbantartásán keresztül a nagyvárosi tömegközlekedésig, ebből biztosítanak szociális, gyermekjóléti és egészségügyi ellátást. A miniszterelnök statáriális bejelentése tehát a nekik járó szolgáltatásoktól foszthat meg több millió magyart, függetlenül attól, kire szavazott az önkormányzati választáson – tették hozzá.
„Ezt válságkezelésnek hívni aljas cinizmus. A bajba jutott vállalkozásoknak szinte semmilyen segítséget nem jelent, a nekik is szolgáltató, rajtuk célzottan segíteni képes önkormányzatokat viszont ellehetetleníti”

– közölték.

Azt írták, az Orbán-kormány eddigi gyakorlata alapján okkal feltételezhetjük, hogy a miniszterelnök a kilátástalan helyzetbe sodort önkormányzatokat politikai alapon akarja „kompenzálni”.
Ezzel kivégzi az önkormányzatiságot, a rendszerváltozás egyik legfontosabb értékét és értelmét, megcsúfolja a választói akaratot, elveszi a magyar települések autonómiáját”

– fűzték hozzá.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége követeli, hogy
  • a kormány az önkormányzati szövetségekkel való megállapodás nélkül semmiféle, az önkormányzatok bevételeit érintő döntést ne hozzon.
  • a január 15-ére kitűzött önkormányzati egyeztetésig az iparűzési adóról szóló döntést függessze fel.
  • a kormány az önkormányzatok támogatására és kompenzálására dolgozzon ki átlátható, tiszta, politikai szempontól mentes rendszert.
  • a kormány érdemben tárgyaljon az önkormányzati szövetségekkel az önkormányzatok által az államnak fizetett adók csökkentéséről a gazdasági válság kezelése érdekében.
  • és a kormány az Európai Unió által Magyarországnak adott válságkezelő támogatások elosztásába vonja be az önkormányzatokat.
„Amennyiben a kormány továbbra is a magyar települések és az önkormányzatok kivéreztetésére használja a járvány okozta súlyos egészségügyi és gazdasági helyzetet, úgy a tiltakozás bármely törvényes formája indokolt és szükségszerű a magyar önkormányzatok és a településeinken élő polgárok számára”

– fogalmaztak a bejegyzésben.

Mint lapunk is megírta, több ellenzéki polgármester is tiltakozik a helyhatóságok bevételeit megkurtító döntés ellen. Tóth Bertalan szerint Orbán a saját önkényuralmi rendszerét akarja megerősíteni, Karácsony Gergely az önkormányzatok kivégzéséről írt, Pikó András úgy véli, a tanácsrendszert állítják vissza, Pécs polgármestere pedig hiába érvelt személyesen a miniszterelnöknél a döntés ellen, lesöpörték javaslatait. Székesfehérvár fideszes polgármestere ugyanakkor látványosan visszavett eddigi harcias hangvételéből és már a kormánnyal való megegyezés lehetőségét domborította ki a bejelentés után.

Kásler szerint száz év múlva majd úgy fogalmaznak, hogy új jövő nyílt a magyar egészségügy előtt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.20. 12:15

Fotó: Népszava
Évértékelő interjút adott az emberi erőforrások minisztere.
Száz év múlva úgy fognak fogalmazni, hogy a magyar egészségügy előtt új jövő, új perspektíva nyílt ki – mondta Kásler Miklós az Életközelben legújabb adásában.

„Történelmi győzelem” és „korszakalkotó” eredmény

Az Emmi közleménye szerint a miniszter elmondta: a tárca vezetőjeként nehéz esztendőnek élte meg az idei évet. Szerinte a kormány indulásakor nagyon szép célokat fogalmazott meg, melyek közül egyetlen egyet sem tettek félre, és számos eredmény született. Erre példának Orbán Viktor miniszterelnök „brüsszeli győzelmét” említette, melyet a rendkívül nehéz helyzet ellenére is „történelmi győzelemnek” nevezett. Kásler Miklós azt mondta, a kormány évtizedes adósságokat pótol, utalva itt az egészségügy 70 éves elmaradására. Ide sorolta az új egészségügyi törvény megszületését, amivel kapcsolatban elmondása szerint „száz év múlva úgy fognak fogalmazni, hogy a magyar egészségügy előtt új jövő, új perspektíva nyílt ki”. Úgy véli, a Nemzeti Kulturális Tanács létrejöttével a kormány megfogalmazta az esélyegyenlőséget, a nagy nemzeti intézmények körüli hálózatok megerősítésével pedig egy új szemlélet meghonosítására törekedtek. A Magyar Nemzeti Alaptanterv létrehozását pedig „korszakalkotó” eredménynek nevezte, ide sorolva a Magyarságkutató Intézet létrejöttét is. Azt mondta, a magyar sportélet a járvány után is biztosított, hiszen „a sport identitásunk része”.

„Ez egy jogi és etikai kérdés”

A járványok emberekre gyakorolt hatásáról elmondta: a nagy pestisjárvány átalakította az emberi szemléletmódot, a járvány morális kérdéseket vetett fel, befolyással volt az egyházra, az iskolákra, a tanításra, a szolidaritásra. Leszögezte: a világjárványoknak mindig következményei voltak, és most is következményei lesznek. Az embereknek egy része viszont megpróbálja elvontabb módon megítélni a járvány kitörését, és számot vet életmódjával, életszemléletével, szokásaival. Erkölcsi kérdésként a járványügyi szabályok betartását említette, hogy ki mennyire tartja be a maszkviselést, hiszen a maszk hordása köztudottan a járvány terjedésének egyik alapkérdése. Az emberek fegyelmezettségét rapszodikusnak nevezve kifejtette: a járvány első fázisában a lakosság fegyelmezetten viselkedett, majd a hazai kedvező adatok fényében lazult a szabálykövetés.
Az emberek nem tartották veszélyesnek a járványt az alacsony halálozás miatt. Most viszont, amikor a járvány az egész világban tombol, amikor nem lehet az országot izolálni, ilyenkor látjuk ennek a következményét – jelentette ki. Sajnálatosnak nevezte, hogy még mindig vannak vírustagadók, akik még mindig a gondolkodás szabadságára, a vélemény szabadságára hivatkoznak. Szerinte ideológiai kérdés, hogy az ember szabadsága meddig terjed ki: „az én megközelítésemben addig terjed, amíg a többi ember szabadságát, ne adj Isten az egészségét vagy az életét veszélyezteti. Ez egy jogi és etikai kérdés” – szögezte le.

„Ne testileg öleljük meg egymást, hanem lelkileg”

A hit erejéről elmondta: a járvány alatt az emberek egy része egészen biztosan Istenhez fordulva keres válaszokat. A hit, a remény és a szeretet nyilvánvalóan nagyon sok ember viselkedését befolyásolja. A hit és a betegség kapcsolatáról elmondta: halálos betegséggel foglalkozott negyven évig, és ha nagyon röviden kellene összefoglalnia a tapasztalatait, akkor így értékelné: Isten nélkül lehet élni, de meghalni nagyon nehéz. Karácsony közeledtével, a szentestére vonatkozó szabályok kihirdetésével kapcsolatban leszögezte: a szeretet megszületését ünnepeljük, ami nem függ össze az ajándékokkal. A szeretet önzetlen, „az idei karácsony alkalmával ne testileg öleljük meg egymást, hanem lelkileg” – hangsúlyozta.

A hazatérő vendégmunkások és a szigorítások miatt hatalmas a torlódás a határokon

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.20. 10:38

Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
A szlovén-horvát határon szombaton 7-8 órát, de a horvát-szerb, a horvát-boszniai és a magyar-szerb határon is órákat kellett várni a határátlépésre.
Dacára a szigorú intézkedéseknek és a figyelmeztetéseknek, amelyekkel a hazautazástól próbálták meg eltanácsolni a Nyugat-Európában dolgozó nyugat-balkáni vendégmunkásokat az ünnepekre, megindult az áradat és hatalmas torlódások alakultak ki a határokon a hétvégén – közölte az RTS szerb közszolgálati televízió vasárnap. A szlovén-horvát határon szombaton 7-8 órát, de a horvát-szerb, a horvát-boszniai és a magyar-szerb határon is órákat kellett várni a határátlépésre. Sok török, észak-macedón, szerb és boszniai állampolgár, mint mindig, gépkocsival indult haza pihenni és ünnepelni a karácsonyt és az újévet. Ilyenkor két-három hetet vagy akár egy hónapot is otthon töltenek.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma vasárnapra Szerbiában 3888-cal, 296 ezer 528-ra, Koszovóban 345-tel, 48 ezer 682-re, Észak-Macedóniában 815-tel, 77 ezer 949-re, Montenegróban 319-cel, 43 ezer 709-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 643-mal, 105 ezer 520-ra növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 52-vel 2632-re, Koszovóban nyolccal 1248-ra, Észak-Macedóniában hússzal 2274-re, Montenegróban néggyel 624-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 42-vel 3549-re nőtt.