Előfizetés

Aláírták a megállapodást a minimálbérről: 167 400 forintra nő a legkisebb fizetés

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.25. 16:26
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csaknem egymillió munkavállaló fizetése nő februártól 4 százalékkal. További egy százalékos növekedés is jöhet év közben, de ennek feltételei most elérhetetlennek látszanak.
Pont került hétfőn a hosszas bértárgyalások végére, a Magyar Szakszervezeti Szövetség kivételével a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek délután aláírták az idei legkisebb fizetésekről szóló megállapodást. Ezzel a jelenleg bruttó 161 ezer forintos minimálbér, és a bruttó 210 600 forintos garantált bérminimum összege február 1-jétől 167 400, illetve 219 ezer forintra emelkedik. Mivel a legkisebb bérek így nem 12, csak 11 hónapra vetítve növekednek 4 százalékkal, az emelés éves szinten csak 3,7 százalékkal magasabb fizetést eredményez. A változás így is csaknem egymillió munkavállaót érint közvetlenül. Az innovációs tárca korábbi háttéranyaga szerint a versenyszférában összesen 855 ezer, a közszférában 137 ezer dolgozó keresete emelkedik. A visegrádi országok többségében ennél ugyanakkor nagyobb emelést kaptak a minimálbéresek: Csehországban hasonlóan 4,1, Szlovákiában viszont 7,4, Lengyelországban pedig 7,7 százalékos emelést hirdettek ki. Pedig a régióban már 2020-ban is sereghajtónak számított a magyar minimálbér: a lengyel 583, a szlovák 580, a cseh 546 eurót tett ki, miközben a magyar – köszönhetően a rendkívül rossz euró-forint árfolyamnak is – mindössze 451 eurót. A februártól életbe lépő emeléssel 469 euróra emelkedik a hazai minimálbér, miközben a szlovák már 623, a lengyel pedig 633 eurónál jár.    A hétfőn aláírt megállapodás értelmében év közben még tovább nőhet a minimálbér, ha a szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken. A munkáltatók által fizetendő járulék csökkentésére azonban nincs biztos kormányzati ígéret. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly év végi éves meghallgatásán beszélt ugyan róla, de konkrétumokat nem említett. Úgy fogalmazott: a kormány eltökélt szándéka, hogy „ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják”, akkor a következő két évben is tovább csökkentik a szochot. Egy korábbi megállapodás értelmében a 2 százalékos járulékcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha éves szinten megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés, de ez nincs időponthoz kötve. Ennek valószínűsége a közeljövőben nem túl nagy, hiszen a legutolsó adat a tavalyi harmadik negyedévről csak 3,8 százalékos reálbérnövekedést mutatott. A minimálbértárgyalásokon a munkaadók próbáltak konkrét ígéretet kicsikarni a járulékcsökkentésről, ám a kormány jelezte: januártól nem lát lehetőséget ilyen lépésre. Pedig a megegyezést jelentősen könnyítette volna az adóterhek mérséklése, ez esetben mind a szakszervezetek, mint a munkáltatók engedtek volna álláspontjukból. A munkáltatók végül részben „megelőlegezték” az adócsökkentést, végső ajánlatuk így lett a korábbi 3 helyett 4 százalék. Ennek viszont az lett az ára, hogy amikor majd 2 százalékkal csökken a szocho, akkor nem 2, hanem csak 1 százalékkal emelkedik tovább a minimálbér. A megállapodás szerint ugyanis az adómérsékléssel egyidejűleg, automatikusan 169 ezer, illetve 221 100 forintra nő majd a minimálbér illetve a garantált bérminimum. De hogy ez mikor lesz, arról nincs szó a dokumentumban. „Most úgy tűnik, hosszú időszakra előlegeztük meg fedezet nélkül az 1 százalékot, mert nem valószínű, hogy a közeljövőben összejön az éves szintű 6 százalékos reálbérnövekedés, ami a szochocsökkentés feltétele” – fogalmazott lapunknak az aláírás után Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Mint mondta: a koronavírusjárvány miatt nagy a bizonytalanság most év elején is a cégeknél, hogy mennyivel emeljék a béreket. A megállapodásban az aláíró felek azt is rögzítették, hogy az idei év első félévéről szóló releváns statisztikai adatok megjelenése után áttekintik a megelőző másfél év gazdasági fejlődését, illetve a bérek alakulását, és tárgyalnak a jövőbeni további lehetőségekről. A dokumentum szerint Palkovics László innovációs miniszter a fentiek alapján kezdeményezni fogja, hogy a kormány hirdesse ki a fenti minimálbérösszegeket, valamint „minden olyan jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatát, amely a tárgyév január hónapjában a kötelező legkisebb munkabérhez kapcsolódóan rendelkezést vagy felülvizsgálatot ír elő, oly módon, hogy ebben az esetben a jelen megállapodás 1. pontban meghatározott összeg 2021. január 1. napjától legyen alkalmazható.” A kissé nyakatekertnek tűnő mondat azt jelenti: a kormány jogszabálymódosításokkal fogja megoldani, hogy ne szenvedjek hátrányt azok az emberek – a gyeden lévő szülők, nagyszülők, az álláskeresők, a táppénzen lévők –, akik szociális juttatását a mindenkori minimálbér összegének függvényében állapítják meg. Azzal ugyanis, hogy a tárgyalások elhúzódása miatt az idén rendhagyó módon nem január 1-től, hanem február 1-től emelkednek a legkisebb bérek, az érintettek anyagi veszteséget szenvednének el.  Mint arról többször írtunk: a koronavírus árnyékában különösen nehéznek bizonyult az idei minimálbérről szóló megegyezés. A tavaly novemberben kezdődött egyeztetéseken a szakszervezetek kezdetben 10 százalékos növelést kértek, a munkáltatók viszont egyáltalán nem láttak lehetőséget az emelésre. Később a szakszervezetek 5, a munkáltatók 3 százalékra módosították álláspontjukat. Ezen a ponton azonban decemberben megrekedtek a tárgyalások, ezért a kormány december végén úgy döntött, nem hirdet ki új minimálbér-összeget 2021. január 1-től. Az idei tárgyalások második fordulója után a munkáltatók kompromisszumos, 4 százalékos ajánlata alapján szövegezte meg az innovációs tárca a megállapodást. Ezt a három munkáltatói szervezet vezetőin kívül a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek elnökei is aláírták, Kordás László, a MASZSZ elnöke viszont nem. A MASZSZ tagszervezetei pénteken elutasították ugyanis a megállapodás tervezetet, mivel 5 százalékos emelést szerettek volna elérni. Érvelésük szerint a legkisebb bérből élők keresetének jelentős része élelmiszerre megy el, amelyek ára több mint 7 százalékkal drágult egy év alatt, így a minimálbér a megajánlott emeléssel nem őrzi meg reálértékét. A szochocsökkentésre, és így az év közbeni további emelésre pedig semmilyen garancia nincsen – fogalmazott lapunknak Kordás László. Hasonló lépésre korábban is volt példa, a MASZSZ 2015-ben és 2018-ban sem írta alá az akkori bérmegállapodást, és Kordás László szerint utólag kiderült, hogy nekik volt igazuk. Ettől viszont még életbe lépett az akkori emelés, hiszen a többség aláírta.   

Matolcsy György szerint több állami beruházással sikeresebb lett volna a válságkezelés Magyarországon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.25. 16:14

Fotó: Illyés Tibor / MTI
A jegybankelnök úgy értékeli, hogy elérhettünk volna jobb teljesítményt is 2020-ban.
A járvány elleni harc sikeres volt 2020-ban, mert a két hullám ellenére nem tört át a vírus. A társadalom, az egészségügy és a kormány jól állta a sarat. A magyar járványkezelés a nyugati országok élvonalában volt tavaly – állapította meg Matolcsy György a növekedés.hu-n közzétett írásában. A Magyar Nemzeti Bank elnöke értékelőjében úgy fogalmazott, hogy a magyarországi gazdasági hadviselés vegyes eredményt hozott: kitűnően vizsgázott a munkahelyek védelmében, jól teljesített a fogyasztási szint fenntartásában és megbízhatóan működött a pénzügyi rendszer működtetésében. Úgy látja azonban, hogy a beruházások, ezen belül az állami beruházások bővítése terén azonban inkább kudarc, mint siker a válságkezelés.
„Elmaradt a bravúr, nem tudtunk kanyarban előzni a múlt évben. A magyar gazdaság visszaesése az európai középmezőnyben lesz a végleges adatok szerint. Igaz, a hazai második hullám miatt végül nálunk sem volt lehetséges a 2019-es GDP szint megőrzése. Mások azonban – németek, lengyelek, románok – jobbak voltak a beruházások, az építés, a közösségi fogyasztás fenntartása terén”

– összegezte a jegybankelnök.

Matolcsy úgy véli, hogy elérhettünk volna jobb teljesítményt, ha képesek lettünk volna ötödével emelni az állami beruházások szintjét, valamint az építőipari és különösen a lakásépítési teljesítményt.
„A versenynek azonban nincs vége, sőt a java még hátravan. A kanyar hosszabb és a terep nehezebb, mint elsőre tűnt. Látható, hogy – az 1918-1920 között tomboló három éves spanyolnátha járványhoz hasonlóan – még évekig tarthat a kanyar”

– jegyezte meg.

Matolcsy György szerint azonban az is kiderült, hogy igen jelentős tartalékokat halmoztunk fel 2010-2019 között, emellett a kormány, a jegybank és a pénzügyi rendszer szövetsége kiállta az újabb próbát. Optimistának tűnő értékelése végén pedig kijelentette azt is, hogy „még tart a kanyar, még nyitva az előzés időablaka”.

Az osztrák harmadáig érnek a magyar bérek

Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.25. 09:00

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Jelentősen nőttek a magyar dolgozók bérei az elmúlt tíz évben, ám a jól keresőké, az adórendszernek köszönhetően, még jobban - vonja le a következtetést a GKI Gazdaságkutató Zrt. a hazai és az uniós statisztikai hivatalok adataiból.
Az Eurostat összegzése szerint Európai Unió 27 tagállamából 25-nek vannak 2010-től nettó kereseti adatai. Ez alapján a magyar nettó keresetek értéke 9097 euró volt 2019-ben, ami 2010-hez képest 45 százalékos gyarapodás. Ennél gyorsabban 6 tagállamban nőttek a nettó keresetek (például Romániában 96, Bulgáriában 88, Lettországban és Észtországban 83 illetve 84, míg Lengyelországban is 50 százalékkal). A hazai nettó átlagkereset az osztrák 28 százalékát érte el, ugyanakkor ez is csak arra volt elegendő, hogy a 25 tagállamból a 22. helyre kerüljünk 2019-re. Előttünk Litvánia, Lettország, Horvátország, Szlovákia, míg mögöttünk Románia és Bulgária áll - sorolta a GKI. A KSH adatai szerint az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a költségvetési szférában, valamint a nagy nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak (kedvezmények nélküli) átlagkeresete 2010 és 2019 között 132,6 ezer forintról 244,6 ezer forintra, 84,5 százalékkal nőtt. Az impozáns növekedés viszonylag egységesen, minden ágazatra kiterjedt. A 20 megfigyelt ágazatból 12-ben átlag felett, 8-ban átlag alatt nőttek a keresetek (ide tartozik egyebek mellett az oktatás és a szociális ellátás területe).   Az Eurostat adatbázisából az egyes kereseti sávokban lévők nettó kereseteinek alakulása is kigyűjthető. Ez alapján látható, hogy a hazai átlagos (euróban mért) nettó keresetemelkedés (45 százalék) mögött jelentős egyenlőtlenség húzódik meg a kiskeresetűek kárára. Az átlagkereset felét elérők esetében a növekedési ütem 2010-hez képest csak 31,6 százalék volt, az átlagkereset 2/3-át keresők esetében 38,2 százalék, míg az átlagkereset 1,67-szeresét elérőknél 65,6 százalék volt a növekedés 2010 és 2019 között. Vagyis az adórendszer változásai a magasabb jövedelműeket hozta igen kedvező helyzetbe.   Népszava