Pont került hétfőn a hosszas bértárgyalások végére, a Magyar Szakszervezeti Szövetség kivételével a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek délután aláírták az idei legkisebb fizetésekről szóló megállapodást. Ezzel a jelenleg bruttó 161 ezer forintos minimálbér, és a bruttó 210 600 forintos garantált bérminimum összege február 1-jétől 167 400, illetve 219 ezer forintra emelkedik. Mivel a legkisebb bérek így nem 12, csak 11 hónapra vetítve növekednek 4 százalékkal, az emelés éves szinten csak 3,7 százalékkal magasabb fizetést eredményez.
A változás így is csaknem egymillió munkavállaót érint közvetlenül. Az innovációs tárca korábbi háttéranyaga szerint a versenyszférában összesen 855 ezer, a közszférában 137 ezer dolgozó keresete emelkedik. A visegrádi országok többségében ennél ugyanakkor nagyobb emelést kaptak a minimálbéresek: Csehországban hasonlóan 4,1, Szlovákiában viszont 7,4, Lengyelországban pedig 7,7 százalékos emelést hirdettek ki. Pedig a régióban már 2020-ban is sereghajtónak számított a magyar minimálbér: a lengyel 583, a szlovák 580, a cseh 546 eurót tett ki, miközben a magyar – köszönhetően a rendkívül rossz euró-forint árfolyamnak is – mindössze 451 eurót. A februártól életbe lépő emeléssel 469 euróra emelkedik a hazai minimálbér, miközben a szlovák már 623, a lengyel pedig 633 eurónál jár.
A hétfőn aláírt megállapodás értelmében év közben még tovább nőhet a minimálbér, ha a szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken. A munkáltatók által fizetendő járulék csökkentésére azonban nincs biztos kormányzati ígéret. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly év végi éves meghallgatásán beszélt ugyan róla, de konkrétumokat nem említett. Úgy fogalmazott: a kormány eltökélt szándéka, hogy „ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják”, akkor a következő két évben is tovább csökkentik a szochot.
Egy korábbi megállapodás értelmében a 2 százalékos járulékcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha éves szinten megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés, de ez nincs időponthoz kötve. Ennek valószínűsége a közeljövőben nem túl nagy, hiszen a legutolsó adat a tavalyi harmadik negyedévről csak 3,8 százalékos reálbérnövekedést mutatott. A minimálbértárgyalásokon a munkaadók próbáltak konkrét ígéretet kicsikarni a járulékcsökkentésről, ám a kormány jelezte: januártól nem lát lehetőséget ilyen lépésre. Pedig a megegyezést jelentősen könnyítette volna az adóterhek mérséklése, ez esetben mind a szakszervezetek, mint a munkáltatók engedtek volna álláspontjukból.
A munkáltatók végül részben „megelőlegezték” az adócsökkentést, végső ajánlatuk így lett a korábbi 3 helyett 4 százalék. Ennek viszont az lett az ára, hogy amikor majd 2 százalékkal csökken a szocho, akkor nem 2, hanem csak 1 százalékkal emelkedik tovább a minimálbér. A megállapodás szerint ugyanis az adómérsékléssel egyidejűleg, automatikusan 169 ezer, illetve 221 100 forintra nő majd a minimálbér illetve a garantált bérminimum. De hogy ez mikor lesz, arról nincs szó a dokumentumban.
„Most úgy tűnik, hosszú időszakra előlegeztük meg fedezet nélkül az 1 százalékot, mert nem valószínű, hogy a közeljövőben összejön az éves szintű 6 százalékos reálbérnövekedés, ami a szochocsökkentés feltétele” – fogalmazott lapunknak az aláírás után Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Mint mondta: a koronavírusjárvány miatt nagy a bizonytalanság most év elején is a cégeknél, hogy mennyivel emeljék a béreket.
A megállapodásban az aláíró felek azt is rögzítették, hogy az idei év első félévéről szóló releváns statisztikai adatok megjelenése után áttekintik a megelőző másfél év gazdasági fejlődését, illetve a bérek alakulását, és tárgyalnak a jövőbeni további lehetőségekről. A dokumentum szerint Palkovics László innovációs miniszter a fentiek alapján kezdeményezni fogja, hogy a kormány hirdesse ki a fenti minimálbérösszegeket, valamint „minden olyan jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatát, amely a tárgyév január hónapjában a kötelező legkisebb munkabérhez kapcsolódóan rendelkezést vagy felülvizsgálatot ír elő, oly módon, hogy ebben az esetben a jelen megállapodás 1. pontban meghatározott összeg 2021. január 1. napjától legyen alkalmazható.”
A kissé nyakatekertnek tűnő mondat azt jelenti: a kormány jogszabálymódosításokkal fogja megoldani, hogy ne szenvedjek hátrányt azok az emberek – a gyeden lévő szülők, nagyszülők, az álláskeresők, a táppénzen lévők –, akik szociális juttatását a mindenkori minimálbér összegének függvényében állapítják meg. Azzal ugyanis, hogy a tárgyalások elhúzódása miatt az idén rendhagyó módon nem január 1-től, hanem február 1-től emelkednek a legkisebb bérek, az érintettek anyagi veszteséget szenvednének el.
Mint arról többször írtunk: a koronavírus árnyékában különösen nehéznek bizonyult az idei minimálbérről szóló megegyezés. A tavaly novemberben kezdődött egyeztetéseken a szakszervezetek kezdetben 10 százalékos növelést kértek, a munkáltatók viszont egyáltalán nem láttak lehetőséget az emelésre. Később a szakszervezetek 5, a munkáltatók 3 százalékra módosították álláspontjukat. Ezen a ponton azonban decemberben megrekedtek a tárgyalások, ezért a kormány december végén úgy döntött, nem hirdet ki új minimálbér-összeget 2021. január 1-től.
Az idei tárgyalások második fordulója után a munkáltatók kompromisszumos, 4 százalékos ajánlata alapján szövegezte meg az innovációs tárca a megállapodást. Ezt a három munkáltatói szervezet vezetőin kívül a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek elnökei is aláírták, Kordás László, a MASZSZ elnöke viszont nem. A MASZSZ tagszervezetei pénteken elutasították ugyanis a megállapodás tervezetet, mivel 5 százalékos emelést szerettek volna elérni. Érvelésük szerint a legkisebb bérből élők keresetének jelentős része élelmiszerre megy el, amelyek ára több mint 7 százalékkal drágult egy év alatt, így a minimálbér a megajánlott emeléssel nem őrzi meg reálértékét. A szochocsökkentésre, és így az év közbeni további emelésre pedig semmilyen garancia nincsen – fogalmazott lapunknak Kordás László. Hasonló lépésre korábban is volt példa, a MASZSZ 2015-ben és 2018-ban sem írta alá az akkori bérmegállapodást, és Kordás László szerint utólag kiderült, hogy nekik volt igazuk. Ettől viszont még életbe lépett az akkori emelés, hiszen a többség aláírta.
