Előfizetés

Felemás a kukakoncesszió-alkotmányosítás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.02.22. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Szakértők szerint a Fidesz-KDNP a hulladékkoncessziós terveknek még az Alkotmánybíróság által tételesen kifogásolt pontjait is csak részben orvosolná. Bár sokan az egész kormánytervért nem adnának egy lyukas garast se.
Lapunk korábbi értesüléseinek megfelelően a parlament törvényalkotási bizottsága kormánypárti többsége egy fajta "kompenzációs" rendszer kidolgozásával igyekszik elejét venni a hulladékkoncessziós terveiket illető alkotmánybírósági aggályoknak. Csütörtöki javaslatuk szerint a jövőben sikertelen áralku esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal állapítja meg annak az értékes hulladéknak az átadási árát, amit annak tulajdonosa köteles lesz a tervezett új hulladékgazdálkodási rendszer központi szereplőjének, a koncesszornak átadni. Mint emlékezetes, a Fidesz-KDNP tavaly év végén egy salátatörvénybe rejtve fogadta el egy leendő központosított, "koncessziós" hulladékgazdálkodási rendszer alapjait. Számos szakmai szervezet aggályai nyomán Áder János köztársasági elnök a tervet aláírás helyett, három pontot is alaptörvény-ellenesnek ítélve, az Alkotmánybírósághoz továbbította. A testület ebből egyet elfogadva kimondta: az értékes hulladék gazdája nem kötelezhető arra, hogy ingyen - sőt további díj fejében - adja át hulladékát a koncesszornak. Szakértők az ennek megoldásául kiötölt mostani javaslatot foghíjasnak tartják. Az Alkotmánybíróság döntése ugyanis nemcsak a cégeket érti a hulladék jogosult tulajdonosa alatt, hanem mindenkit, így a háztartásokat és a közintézményeket is. Olyannyira, hogy utóbbiak most is gyűjthetik, leválogathatják saját jogon a szemetet, amit a megfelelő gyűjtőponton leadva ellenértékre jogosultak. Erre a legismertebb példa a papírhulladék gyűjtése. Az iskolák akcióira a jelenlegi hulladéktörvény külön is kitér. De érintett a törvényesség határát súroló fém- és egyéb hulladékgyűjtés is. Ehhez képest a mostani módosítás - értelmezésük szerint - az ellenértékre jogosultak körét csak a cégekre szűkíti le. Így a többiekkel szembeni alaptörvény-ellenesség nem szűnik meg. Szakmai szervezetek, a hulladékos eszközök jó részét jelenleg birtokló - zömmel ellenzéki - önkormányzatok ezen túlmenően is élesen bírálják a koncessziós terveket. (De Áder János is több pontot kifogásolt.) Így a kormányelképzelések kapcsán más alapjog-sértések gyanúja is felmerül. Többek között ide tartozik az önkormányzati vagyon elértéktelenítése, "einstandja", illetve a mesterséges monopolhelyzet megteremtésével a hatékony piaci verseny ellehetetlenítése. A kormány ellenben olyan olcsóbb rendszert ígér, ami kevesebb állami támogatást igényel, segíti a szeméthalmok, a környezetszennyezés csökkentését, illetve az érték kinyerését. Bírálóik szerint a koncessziós rendszer pont ezek ellenkezőjével fenyeget. Így, bár az "alkotmányosított" módosítócsomagot a parlament kormánypárti többsége már a hét elején elfogadhatja, az elképzelésekről további, parázs viták várhatók.

Német csapdában a magyar gazdaság

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.02.22. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ezer szállal kötődik a nem túl versenyképes német iparhoz – de az elmúlt években valami megváltozott.
Tavaly és már 2019-ben is, nem a német vállalatok voltak a legnagyobb tőkebefektetők Magyarországon, ezzel úgy látszik megtört a legnagyobb uniós ország hegemóniája, legalábbis ebben a szegmensben. Az elmúlt két évben a legnagyobb magyarországi zöldmezős befektetővé ugyanis Dél-Korea vált, és lehet, hogy ez még idén is így lesz, erre utalnak az újabb akkumulátor-gyár építések - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára február elején a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara évindító konferenciáján. A külügyi államtitkára gyorsan leszögezte, hogy a dél-koreai cégek előzése ellenére továbbra is német befektetők aránya a legnagyobb, mintegy 20 százalékát adják a hazai külföldi tőkebefektetéseknek, vagyis Németország a magyar gazdaság legfontosabb partnere mind a mai napig, és ez nemigen fog megváltozni. De jó-e a magyar gazdaság ilyen mértékű német kitettsége, illetve lehet-e valamit kezdeni ezzel a történelem során kialakult helyzettel – ezt a kérdést már az Eötvös-klub legutóbbi ülésén boncolgatta Jaksity György, a Concorde Értékpapír alapítója és Lakatos Péter, a Videoton Holding társvezérigazgató-tulajdonosa. Jaksity György szerint a német gazdaság Európa beteg embere, ugyanis azzal az általános vélekedéssel szemben, hogy Németország az unió legerősebb, legtakarékosabb, technológiailag legfejlettebb gazdasága, a valóságban – erős leegyszerűsítéssel élve –,  a gyenge eurónak köszönheti nemzetközi versenyképességét. A német cégek, összevetve az amerikai cégekkel, nem elég innovatívak, nem elég digitalizáltak és komoly gondok vannak a környezettudatossággal is. Jaksity szerint elég a BMW és a Tesla autógyárak filozófiáját összevetni: a Tesla példája mutatja, hogy nem elég versenyképesnek lenni a 21. században, ehhez valami plusz is kell, amit éreznek a Szilikon-völgyben, de nem tudnak Németországban. Az egyenrangú, kölcsönös német-magyar függéssel nem lenne semmi baj, de függőségünk egyoldalú, egyfajta csendőrpertu – ezt már Lakatos Péter mondta a helyzetet elemezve. A Videoton társigazgatója szerint a magyar gazdaság nem tudott kellően beágyazódni a nemzetközi folyamatokba, ennek számtalan oka van a rendszerváltás utáni gazdaságpolitika hibáktól kezdve, a piaci megoldások nem kellő tiszteletén át, de az egyik legfőbb korlátunk a korlátozott kommunikáció,  különálló nyelv. Emiatt a magyar cégek csak 10 milliós piacban tudnak gondolkodnak, szemben a környező szláv népekkel, amelyek egy 240 milliós piacra koncentrálnak. Lakatos szerint a magyar gazdaság másik problémája a többszörös megosztottság: törésvonal húzódik a hazai cégek és a multik között, a NER és a többiek között. A magyar gazdaság Európa összeszerelő-üzemévé vált az elmúlt harminc évben, de nem feltétlenül kellene, hogy alacsony hozzáadott értéket termelő üzem is legyünk. Még a cseh-magyar fejlettségi árkot sem tudtuk átugrani, nemhogy az osztrákot. Nem látom annak lehetőségét, hogy a jelenlegi fejlettségünkhöz képest a közeljövőben nagyot tudnánk ugrani, ezt határozza meg a jelenlegi gazdasági kapcsolati rendszerünk – tette hozzá Jaksity György. Lakatos Péter szerint a magyar gazdasága  jelenlegi fejlettségi szintjétől nem tud drasztikusan sem leszakadni, sem felugrani a függőségünk és beágyazottságunk miatt. Jaksity szerint a történelmi, gazdasági függőség mellé az elmúlt években kialakult a magyar kormány politikai függősége is a német kormánytól. Az Európai Unió valós magyar problémák miatt folyamatos nyomás alatt tartja a kormányt, amely felismerte, hogy ennek ellenszere Németország korrumpálása fegyvervárlásokkal és a német autógyárak támogatásával. Ugyan nem mondták ki a kerekasztal szereplői, de amíg marad a jelenlegi függésünk a német gazdaságtól addig marad az ország a közepes fejlettség csapdájában is. A hazai közgazdászok egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy a magyar gazdaság olcsó munkaerőre építő növekedési lehetőségei kimerültek, új, minőségi változásra lenne szükség, hogy Magyarország ne rekedjen meg a közepes fejlettség csapdájában. Ehhez azonban komoly változásra lenne szükség az oktatásban, az innovációban, a vállalkozói készségek és az elmaradt digitalizációs kompetenciák fejlesztésben. Ez utóbbiban már nemcsak a csehek vagy a balti-államok húztak el mellettünk, de Romániát is inkább tekintik a régió digitális országának, mint Magyarországot.         

Elmaradt a fordulat

A modernizációs fordulatnak nyoma sincs Magyarországon a cikk elején említett német-dél-koreai váltás a befektetői tabella élén nem hoz érdemi technológia, tudásbéli változást a gazdaságba. Eddig a magyar munkás német autót szerelt össze, a jövőben német elektromos autókat gyárt Kecskeméten és esetleg Debrecenben, ha megvalósul BMW beruházás, amelyekbe idehaza gyártott (dél-koreai) akkumulátorok kerülnek. Ezen befektetések rövidtávon emelik a magyar gazdaság növekedést, de a nagyon is szükséges gazdaságpolitikai szemléletváltáshoz nem visznek közelebb, sőt még fokozódik is a magyar gazdaság (német) autóipari kitettsége, amely újabb kockázatot jelent hosszútávon.

Mutatjuk az ötös lottó nyerőszámait

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.20. 20:37

Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az 7. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki.
Nyerőszámok: 5 (öt) 50 (ötven) 53 (ötvenhárom) 55 (ötvenöt) 56 (ötvenhat) Nyeremények: 5 találatos szelvény nem volt; 4 találatos szelvény 26 darab, nyereményük egyenként 2.012.470 forint; 3 találatos szelvény 2767 darab, nyereményük egyenként 20.555 forint; 2 találatos szelvény 83.041 darab, nyereményük egyenként 1780 forint; Joker: 697671 Az 1 darab Joker-telitalálatra 153.045.065 forintot fizetnek.