Előfizetés

Vége a papírgyűjtésnek

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.03.04. 08:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Azzal, hogy a kormánypártok csak részben tettek eleget a kukakoncessziót érintő alkotmánybírósági kifogásoknak, ellehetetlenítették a lakosság és a közintézmények térítés ellenében végzett hulladékgyűjtését - véli egy érdekvédelmi szervezet.
A hulladékkoncessziós tervek februári módosítása nem felel meg az Alkotmánybíróság határozatának – véli tegnapi közleményében a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ). A parlamenti döntés ugyanis az értékes (leválogatott) hulladék tulajdonosai közül csak a gazdálkodó szervezeteket jogosítja fel arra, hogy terméke fejében – áralku híján - a leendő koncesszortól származó, a köműhatóság által megállapított díjra. Pedig a hulladéktörvény szerint jelenleg minden ingatlanhasználó, így a természetes személyek és a költségvetési intézmények is jogosultak az elkülönített települési hulladékot piaci szolgáltató meghatározott telepére szállítani, és ott át- vagy eladni. Sokan ma is értékesítik a magántulajdonukban álló, értékes, elkülönített települési hulladékot, vagyis a kidobott papírt, műanyagot, fémet, elektronikai alkatrészeket vagy akkumulátort. A mostani módosítás alapján viszont a lakosság és a költségvetési intézmények az értékkel bíró hulladékaikért már nem kapnának ellentételezést. Bár azt a gazdálkodó szervezetekkel együtt kötelezően át kellene adniuk a leendő koncesszornak, előbbiekkel ellentétben semmiféle ellentételezésre nem válnának jogosulttá – hangsúlyozza a HOSZ-közlemény. Az érdekvédelmi szervezet szerint amúgy az érintett „anyagáramok” sokfélesége, eltérő mennyisége, minősége, tőzsdei árjegyzése - vagy épp annak hiánya - miatt a „kompenzációs” rendszer amúgy sem lesz működésképes. A közszolgáltatás, a körforgásos gazdaság színvonalát nem a piaci területek - uniószerte példátlan - államosítása és a mesterséges monopólium kialakítása, hanem a közszolgáltatás pénzügyi helyzetének helyreállítása emelné. Idézik az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium tavalyi kormányelőterjesztés-tervezetét, amely szerint "a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakítása nem járt pozitív eredménnyel”: míg 2018-ban „18,9 milliárd forint veszteség keletkezett a közszolgáltatásban, addig 2015-ben, az állami koordináció bevezetése előtti utolsó évben a közszolgáltatók vesztesége alig haladta meg az egymilliárd forintot”. Az irat szerint a közszolgáltatás jelenleg évi 54 milliárdos költségvetési támogatásból tartható fenn. Ráadásul a kormánytervek szerinti leendő központi szereplő, a koncesszor feladatai az illegális hulladéktelepekre ki se terjednének: az továbbra is önkormányzati hatáskör marad. A HOSZ bírálja a környezetvédelmi termékdíjas rendszer 2011-es központosítását is. Az állami közvetítő még csak meg sem közelítette a piaci elosztás korábbi eredményességét. Míg 2011-ben 60, addig 2018-ban 46,1 százalékos hasznosítási arányt értek el. A jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula szintén romló állapotokat tapasztalt. Pedig a gazdálkodók - áttételesen a fogyasztók - terhei ennél jóval kedvezőbb teljesítményt tennének lehetővé. Ehhez képest most a gyűjtést és az előkezelést is „államosítanák” - panaszolja a HOSZ. Mi több, a koncesszor üzleti kockázat nélkül működhetne, hisz veszteség esetén állami támogatást kapna. Ráadásul egy egész iparág kerülne ki a piacgazdaság alól úgy, hogy egy szereplő óriási gazdasági erőfölényre és versenyelőnyre tenne szert. Ezzel a piaci cégek – a leendő alvállalkozókhoz hasonlóan – teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének. Korábbi indítványukhoz hasonlóan már csak azért is szükségtelennek ítélik az újabb központosítást, mert szerintük az ágazat több száz, egymással versengő, több tízezer embernek munkát adó szereplője hatékonyan működik. Bár a módosítások meghirdetett célja a közszolgáltatás anyagi helyzetének rendezése, a környezetvédelem és a közérdek, a szabályok valójában a leendő egyedüli koncesszor gazdasági céljait, terjeszkedését, piacszerzését támogatják - véli a HOSZ. A jogalkotó által választott megoldás a piacgazdaságnak, a tisztességes gazdasági versenynek, a vállalkozás szabadságának, a vállalkozáshoz, valamint a tulajdonhoz való jognak, a tőke és a szolgáltatás szabad áramlásának, az áruk mozgásának, illetve a letelepedés szabadságának szükségtelen és aránytalan korlátozásával jár, így a HOSZ szerint alapvetően jogellenes.

A NER-úthengeren nincs fék

A kormány tavaly a második veszélyhelyzet kihirdetése után nem sokkal egy éjjel benyújtott, több tucat törvényt módosító csomag második felébe fűzve nyújtotta be a hulladékkoncessziós elképzeléseit. Miközben a kabinet elképzeléseit a "rezsicsökkentett" közszolgáltatás állami költségeinek csökkentésével, a hatékonyság növelésével, a környezetvédelemmel és az uniós szigorításokkal magyarázta, a kárt szenvedő felek - így a piaci szolgáltatók és az önkormányzatok - szerint a zavaros pontok lényegében minden, haszonnal kecsegtető hulladékgazdálkodási tevékenységet egy leendő koncesszorhoz csatornáznának. E szerepet piaci pletykák szerint a kormány a Molra szabta. Bár a kormánypártok mindent megszavaztak, Áder János köztársasági elnök három pontot is alaptörvény-ellenesnek tartva az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület ezek közül egynek adott helyt. Határozatuk szerint ugyanis a hasznos hulladék tulajdonosa nem kötelezhető arra, hogy termékét a jövőben ingyen - sőt további költségek fejében - adja át a koncesszornak. A parlament ennek szerzett nemrég - a HOSZ szerint legalábbis részben - érvényt. Áder János a múlt héten ezt már aláírta.

A Humusz szerint bűzlik az egész

Bár a konkrét alkotmányossági vitát nem kívánta véleményezni, az egész hazai hulladékhelyzetet a részletes értékelésre is méltatlannak ítélte lapunk megkeresésére Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke. Ahhoz képest, hogy a folyamatoknak a hulladék-keletkezés megelőzése, a körforgásos szemlélet meghonosítása irányába kellene mutatniuk, az intézkedések valójában az illegális hulladéklerakást ösztönzik, még ha a kormány ennek ellenkezőjét hirdeti is. A HOSZ felvetéséhez annyit fűzött hozzá, hogy - hasonlóképp a támogató háttér hiánya miatt - az utóbbi idők során az oktatási intézmények egyre kevésbé szerveztek papírgyűjtést. Ritkán jön létre ugyanis sikeres áralku az iskola és a piaci hulladékhasznosítók között. Igaz - tette hozzá - ez térségenként, a helyi cégtől és működési keretektől függően eltérő.

Bajban vannak a budapesti taxisok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.04. 08:21

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Egyharmaddal csökkent az engedélyek száma, és több mint felével a fuvarok iránti kereslet.
Nagy pofont kaptak a taxisok a vírustól, és messze még a kilábalás: a budapesti sofőrök közel harmada adta fel hivatását a koronavírus-járvány tavaly tavaszi kitörése óta – írja a Napi.hu. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke szerint egyre kevesebben bíznak abban, hogy egyhamar újraindul az élet a fővárosban. A lapnak azt mondta: 
2020-hoz képest több mint 30 százalékkal csökkent a fővárosi taxi-engedélyek száma, már 5000 taxis sincs Budapesten. Mindeközben a fuvarok iránti kereslet 50-60 százalékkal esett vissza, de Budapesten kívül, olyan régiókban, ahol főként a turisták hívtak taxit, 90-95 százalékos csökkenés is előfordul, ami lényegében lenullázódást jelent.

A szakmai szervezet szerint, ha a fuvarigény egyszer visszatér, akkor a vállalkozások természetesen meg fogják oldani, hogy legyen elegendő számú autó, de a szolgáltatás elindítása jelentős tőkeberuházást igényel, miközben az üzemanyag, a biztosítás és a szervizköltségek is egyre drágábbak. A legnagyobb budapesti cégnél, a Főtaxinál a franchise partnerek száma 35 százalékkal csökkent, és amint a jogszabályok lehetővé tették, csomagküldési szolgáltatást is indítottak. A Bolt (korábban Taxify) sofőrjeinek csak 15 százaléka távozott az elmúlt egy évben. A taxiscég alternatív pénzkereseti lehetőségként tavaly áprilisban elindította étel házhozszállító szolgáltatását, amelyhez több sofőrük is csatlakozott, mára már külön futárbázissal dolgoznak.

364,37 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.04. 08:18
Népszava fotó
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök reggel.
Az euró 364,37 forinton forgott hét órakor, 19 fillérrel emelkedett az árfolyama a szerda esti 364,18 forinthoz képest. A dollár árfolyama 301,61 forintról 302,26 forintra, a svájci franké pedig 328,38 forintról 328,69 forintra kúszott fel. Az euró 1,2056 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,05 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz 0,07 százalékot veszített értékéből az euró, 1,1086 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9193 frankot adtak, 0,04 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,08 százalékkal erősödött a dollár, 107,08 jenen jegyezték csütörtök reggel.