hulladék;Áder János;koncesszió;

Áder másodjára már átengedte a kukakoncessziót

A Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent, így törvényerőre emelkedett a sokat vitatott kukakoncessziós elképzeléseket is rögzítő, Áder János és az Alkotmánybíróság aggályai nyomán "javított" jogszabálycsomag.

A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent az utóbbi hónapok során sokat vitatott energetikai és hulladékgazdálkodási jogszabálymódosító-csomag: Áder János második körben tehát aláírta a kukakoncessziós terveket is magába foglaló kormányindítványt.

Mint emlékezetes, a kabinet tavaly év végén, néhány nappal a veszélyhelyzet második kihirdetését követően, egy éjszaka több tucat közműjogszabályt módosító salátatörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé. A több mint százoldalas irat második felében lefektették a régóta rebesgetett kukakoncessziós tervek alapjait. A kapcsolódó, feltűnően zavaros, szakértők szerint egyszersmind számos alapjogot, uniós irányelvet és szabályt sértő elképzelésekből egyetlen világos szándék bontakozott ki: az Orbán-kabinet egy leendő pályázati nyertes céghez kívánja csatornázni a hulladékgazdálkodás összes, nyereséggel kecsegtető tevékenységét. (De az állam ellentételezné a koncesszor esetleges veszteségeit is.) Szakmai pletykák szerint a kabinet a lehetőséget a hulladékgazdálkodással mindeddig csak saját ipari tevékenységéhez kapcsolódóan foglalkozó Molnak szánja. Eszerint számos, az alkotmányosság határát súroló pont épp arra szolgálna, hogy a piacszerzés megkönnyítése érdekében a tulajdonhoz fűződő alapjogok tételes megsértése nélkül valamiképp mégis ellehetetlenítsék vagy alkalmazkodásra kényszerítsék a tevékenységet jelenleg végző – részben önkormányzati - szereplőket. A törvénymódosításból Áder János első körben három pontot talált tételesen alaptörvény-ellenesnek. Ezek közül az Alkotmánybíróság - szokatlan gyorsasággal – egy kapcsán osztotta a köztársasági elnök aggályait. A parlament kormánypárti többsége hétfőn, a kifogásokat látszólag megfogadva, röviden módosította is a szóban forgó pontot. (Eszerint a leendő koncesszor az előzetes tervektől eltérően nem ingyen, hanem - piaci megállapodás híján - a közműhivatal által megállapított áron veszi át az értékes hulladékot annak tulajdonosától.) Bár szakértők szerint ez a megoldás még saját rendszerén belül sem teljesen orvosolja az alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök második nekifutásra már nem gördített akadályt a törvénymódosítások elé. (Az utóbbi napokban egyébként több érintett is látszólag a köztársasági elnöki jóváhagyás biztos tudatában nyilatkozott.)

A Magyar Közlönyben megjelent, 67 oldalas csomag számos más területet is szabályoz. Így új italcsomagolóanyag-visszaváltási rendszert is ígérnek. De egy füst alatt változnak például közlekedési, elektromos töltési, üzemanyag-összetételi, bányászati, távhőszolgáltatási, villamosenergia- és gázipari szabályok is. A módosításokat a kormánykommunikáció természetesen a környezetvédelem, az illegális szemetelés elleni küzdelem, a divatos szóval „körforgásosnak" nevezett hulladékgazdálkodás, valamint a közkiadás-csökkentés nemes szándékával adja el.