Sokféleképpen „boldogít” a mozgás

Testileg és lelkileg is hozzájárul a fizikai aktivitás a jó közérzet eléréséhez és fenntartásához.

A rendszeres edzés jótékony hatásai hamar jelentkeznek, először testi, aztán pszichés változások formájában is. Ahogy nő az izmok tömege, úgy egyenesedik ki a gerinc, a hátizmok erősödésével javul a testtartás. Átvitt értelemben is, ugyanis, aki tudja, hogy aznap sikerült legyőznie önmagát, a kényelmességét, az időhiányát, és teljesítette a napi edzésadagját, az kihúzza magát, felemelt fejjel, magabiztosabban néz a világba – olvasható a Gerincesblog azon bejegyzésében, amely a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.

Szinte mindenki kifogásol valamit a testén, alkatán, bőrén, testtartásán, jó hír, hogy a rendszeres mozgás szinte minden esztétikai problémán képes valamennyit javítani. A sportolás ugyanis csupa kedvező változást indít el: élénkíti az anyagcserét, az energiaégetést, fokozza a szervezetben zajló méregtelenítő folyamatokat, növeli a légzéskapacitást. A rendszeres edzés előbb-utóbb súlyvesztést is eredményez, igaz, lassabban, viszont jóval tartósabban, mint ahogy azt egy nehezen tartható, radikális diétával el lehetne érni. A siker fokról fokra növeli az önbizalmat, a magabiztosabb ember pedig derűsebb, nyitottabb, egyre inkább készen áll a boldogság befogadására is – írták.

A fizikai aktivitás nyomán kimutathatóan nő az úgynevezett boldogsághormonok: az endorfin, a szerotonin, a dopamin termelődése. Ezek befolyásolják az agyban lévő örömközpontot, boldogság-, elégedettségérzetet váltanak ki, ezenkívül hozzájárulnak az immunrendszer hatékonyabb működéséhez, a testi, lelki egészséghez. Aki hajlamos a szorongásra, sötéten néz a jövőbe, tehetetlennek érzi magát helyzete jobbításához, az különösen jól teszi, ha rendszeres edzésbe fog, mert a mozgás hatására nagy valószínűséggel enyhülni fog a szorongása, a rosszkedve, a kishitűsége is.

A járványhelyzet, de a klímaválság következtében is egyre több szó esik a stresszről, ami a modern ember legnagyobb átka, hiszen folyamatosan nyomás alatt tart. Kevesebben tudják, hogy nemcsak negatív stressz létezik, hanem pozitív is, amellyel tudatosan válthatunk ki olyan élettani hatásokat, például a pulzusszám emelkedését, amelyekkel edzhetjük a testünket a káros stresszhatások elviselésére. Ilyen pozitív, „jófajta” stressz a mozgás is, amely sokféleképpen – nagyobb fizikai álló- és lelki teherbíró képességgel, jobb közérzettel, energiával stb. – segít a stresszkezelésben.

A fizikai aktivitás azzal is javíthatja az életminőséget, hogy enyhíti, akár teljesen megszüntetheti az alvászavarokat. Egy-két órával lefekvés előtt egy kellemes, hosszú séta, vagy még korábban egy kiadós edzés rengeteget segíthet, oldja a napi feszültségeket, segít megszabadulni a napközben bevitt mérgektől, szó szerint és átvitt értelemben is levegőhöz juttat. Egy jóízű, pihentető alvás után pedig a másnap is csak jót hozhat, vagy ha mégsem, újult erővel, energiával nézünk a nehézségek elé – olvasható a blogbejegyzésben.

Mi is írtunk már korábban arról is, hogy nem mindegy azonban, milyen mozgásformát választunk: ha sikerül olyat találni, amely a legjobban illik a lelki alkatunkhoz, a beállítottságunkhoz, a pillanatnyi élethelyzetünkhöz, az még biztosabban hozzájárul az élet szebbé, boldogabbá tételéhez. Az edzőterem és az uszoda jelenleg nem jöhet szóba, de kültéri edzés, séta és futás, kirándulás változatosságot hoz egy munkájába beleszürkült ember életébe is.

A szakemberek tanácsa szerint, amikor elhatározzuk magunkat, fontos, hogy reális célokat tűzzünk magunk elé. Kezdetben megteszi egy rövidebb séta is, aztán fokozatosan növelhetjük a terhelést. Az lebegjen a szemünk előtt, hogy a maratoni futók is rövid kocogással kezdték.