Március utolsó vasárnapján, ahogy 42 éve minden tavasszal, előbbre, éjjel 2-kor 3-ra kell állítanunk az óráinkat. Bár az Európai Bizottság javaslata alapján 2021-ben kellene ezt utoljára megtennünk, úgy tűnik, nem utoljára tekergetünk. Azt, hogy a nyári vagy a téli időszámítás marad-e érvényben, az Európai Parlament 2019-ben kiadott határozata szerint a tagállamok döntik el, de lehetőség szerint egyeztetve egymással, hogy ne legyen összevisszaság. Ennek viszont egyelőre, most éppen a járvány miatt, nyoma sincs.
Téli vagy nyári?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február végi Kormányinfón kérdésre válaszolva azt mondta: annak van értelme, ha az EU hoz, lehetőleg összeurópai döntést. „Ha nem tartják fenn a jelenlegi szabályozást, a nyári időszámítás lenne a jobb.” Mint megírtuk, a felmérések szerint a magyarok 78 százaléka felejtené el az óraátállítást, közülük 62 százalék is a nyári időszámítást tartaná meg. Egyébként az uniós polgárok is hasonló arányban hagynák el az állítgatást, az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés szerint.
Mindkét változatnak, ahogy mindennek, vannak előnyei és hátrányai is. A természetes, vagyis téli időszámítással nyáron már kora hajnalban - a leghosszabb nappalokon fél négy előtt – világosodik, viszont este háromnegyed nyolckor lemegy a nap, a nyári választása esetén pedig télen is egy órával tovább lesz világos, azaz december végén is öt óra körül megy le a nap, de reggel csak nyolc óra után világosodik.
Egy órával korábban kelni nem mindenki számára tűnik erőfeszítésnek, azonban az átállítást követő hétfői napon megszaporodnak a balesetek, a szív-érrendszeri halálozások, és általában 40 perccel kevesebbet alszunk – írta állásfoglalásában a Magyar Alvás Szövetség. „A járvány miatt elnapolt, de a közeljövőben várhatóan döntést igénylő kérdés: a standard (jelenleg téli) vagy a nyári időszámítást állandósítsuk?” Arról, hogy mi jobb az embernek, megoszlanak a vélemények. Az alvás szövetség szerint az életviteltől is függ. Az, aki inkább később szeret lefeküdni, szívesen alszik tovább, de van, akinek a reggel korán kezdődik. A nyári időszámítás mellett szólhat, hogy az emberek vágynak a melegre, a tavaszi, nyári hosszabb nappalokra. „A kormányoknak előbb-utóbb dönteniük kell” - hangsúlyozta G. Németh György, a szervezet elnöke, hozzátéve, ehhez fontos lenne meghallgatni az emberek véleményét és a tudomány álláspontját sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az alváskutatói és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint az emberek számára a téli időszámítás lenne leginkább megfelelő.
Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadiánnak a mesterséges megzavarása az emberi szervezetre negatívan hat. Amíg alkalmazkodik hozzá, a romolhat a – a járvány miatt amúgy sem túl fényes - közérzet, csökkenhet a teljesítményszint, a koncentrálóképesség és a toleranciakészség is, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel – írta korábban a szervezet.
Nagy ugrás helyett kis lépések
Ha vasárnap reggel nem tudnánk, hány óra van, bízzuk magunkat az okostelefonunkra, mert az „magától” átáll, ettől függetlenül nagyon is meg lehetünk zavarodva, hiszen durva beavatkozás éri a szervezetünk belső órája vezérelte életritmusunkat – mondta lapunknak korábban Pintér Ferenc meteogyógyász. Az egyórás hirtelen ugrás, akár előre, akár hátra történik, mindent megzavar a hormonrendszertől a vérnyomáson, vércukorszinten át a lelkünkig. Leginkább általában a gyerekek, az idősek és a krónikus betegséggel élők szenvedik meg. A nem rugalmas szervezettel rendelkezők gyakran egy-egy hétig is szenvedhetnek.
Az időjárás változásaira érzékenyen reagálók szervezetét az óraállítással járó megterhelés fokozottan megterheli. Nagyon gyakoriak az alvászavarok, ingadozó a vérnyomás, fejfájás, keringési panaszok jelentkeznek, ingerültebbek, feszültebbek lehetnek, és erősebben jelentkeznek a frontérzékenységi panaszok is. A szakember azt ajánlja, próbáljuk több lépésben átállítani a belső óránkat. Ha a tekergetés előtti időben naponta 10-15 perccel korábban kezdünk bele a napi teendők elvégzésébe, a vasárnapi visszaállítás akkor sem okoz akkora stresszhatást, ha ráadásul egy órával meg is rövidíti az alvásidőt – olvasható a MeteoKlinika honlapján.
Segíthet, ha vitaminokban gazdag ételeket és sok folyadékot fogyasztunk. A friss levegő és a mozgás szerotonint termel az agyban, ami megkönnyíti az alkalmazkodást. Egy kiadós edzés felpörgeti szervezetünket, stresszoldó hatása pedig nyugodt alvást is garantál. Ha mégsem tudunk elaludni, tudatos ellazulással, nyugtató gyógyteákkal – citromfűvel, levendulával – segíthetünk magunkon. Ezek ráadásul a mostani, igencsak feszült helyzetben is enyhülést hozhatnak.
Az óraátállítást, illetve a nyári időszámítást azért vezették be, Magyarországon véglegesen 1980-ban, hogy az emberek ébrenléti időszaki jobban egybeessen a nappali világosság idejével, ezzel csökkenjen a világításra fordított energia. Mint korábban megírtuk, a megtakarítás összességében nem jelentős, naponta csupán 1-2 százalék.
Ha a 2021-es eltörlési dátum érvényben marad, azok az országok, amelyek a nyári időszámítást választják, utoljára állítanak vasárnap órát, azok pedig, amelyek úgy döntenek, hogy a téli szerint élnek tovább, még október 24-én is tekernek.
