Előfizetés

Továbbra sincs gond az AstraZeneca vakcinájával az EMA szerint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.31. 20:42

Fotó: MTVA - Balázs Attila
A további mellékhatások elemzése azért folytatódik.
A vizsgálatok továbbra sem azonosítottak kockázati tényezőket sem életkorral, sem pedig a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka eseteivel kapcsolatban az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga esetében

- közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán az MTI szerint. Az állami hírügynökség azt írja, az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség közleményében kiemelte: a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga, valamint a nagyon kisszámú, véralvadással kapcsolatos esetek közötti összefüggés továbbra sem bizonyított. Mivel azonban lehetséges, a vakcina esetleges mellékhatásainak elemzése folytatódik. Kiemelték, az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Az ügynökség illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) jövő hétre tervezett havi ülése után naprakész információkat tesz közzé az AstraZeneca oltóanyagának vizsgálatának állásáról - tették hozzá.
A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű emelkedését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében.

Az EMA korábbi tájékoztatása szerint az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 17 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között pár tucat vérrögképződéses esetről számoltak be.
Az uniós gyógyszerügynökség vizsgálatot folytat a vérrögképződéses esetek, illetve az ez idáig uniós használatra engedélyezett valamennyi vakcina, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére.  Korábban lapunk is beszámolt arról, milyen aggályok merültek fel az AstraZeneca oltásával kapcsolatban. Több ország teljesen vagy csak bizonyos korosztályok számára leállította a készítmény alkalmazását, miután ellentétes vélemények láttak napvilágot arról, okoz-e vérrögképződést az oltás. Március elején Ausztriában egy 49 éves nő súlyos véralvadási komplikáció következtében halt meg, míg egy 35 éves nőnél tüdőembólia alakult ki, miután beoltották az AstraZeneca termékével. 

Fekete sztárok népszerűsítik a Covid-védőoltást

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.03.31. 19:42

Fotó: OLI SCARFF / AFP
A feketéknek szóló akció szellemi atyja az egyik legfelkapottabb brit humorista és író, Sir Lenny Henry.
Két platformon, széles körben népszerűsített nyílt levélben és valamennyi nagy nézettségű tévécsatornán sugárzott videón is felemelte hangját az Egyesült Királyság néhány jól ismert fekete személyisége, hogy rávegye közösségét a Covid-védőoltás elfogadására. A hangzatos üzenet arra próbálja rávenni a színesbőrű lakosságot, hogy szakemberektől, például brit, afrikai és karibi orvosoktól, tudósoktól, és ne hozzá nem értőktől szerezzenek be információkat a vakcináról. "Azt szeretnénk, hogy biztonságban legyetek, és ne kerüljetek hátrányba" - szól a figyelmeztetés. A celebek emlékeztetik társaikat: "míg a többi közösség összetöri magát, hogy megkapja az oltást és milliók vannak már túl a vakcináción, közösségünk egyes fekete tagjai óvatosabbak".  Az akció szellemi atyja az egyik legfelkapottabb brit humorista és író, Sir Lenny Henry, részvevői közé pedig olyan hírességek tartoznak, mint   
  • Chiwetel Ejiofor, aki a 12 év rabszolgaság című Oscar-díjas filmben Solomon Northupot alakította,
  • Marolie Blackman írónő, korábbi "koszorús gyermekirodalmár",
  • Adjoa Andoh, a Bridgerton filmsorozat egyik főszereplője,
  • Doreen Lawrence, a felsőház tagja, az 1993-ban egy kelet-londoni buszmegállóban meggyilkolt tinédzser, Stephen Lawrence édesanyja,
  • Denise Lewis sportkommentátor, a sydney-i olimpia aranyérmese hétpróbában,
  • vagy Sir Garth Crooks volt futballista.
Az édesanyáknak, édesapáknak, nagyszülőknek, nagybátyáknak, nagynénéknek, testvéreknek és más rokonoknak címzett levelet az Országos Statisztikai Hivatal nemrégiben nyilvánosságra hozott számai ösztönözték. Ezekből az derült ki, hogy míg a 70 éven felüli fehérbőrű lakosság 91,3 százaléka követte az NHS egészségbiztosító védőoltásra szóló behívóját, addig ugyanebből a korosztályból a fekete afrikaiaknak csak 58,9 százaléka, a Karib-tengeri országokból származó feketéknek pedig 68,7 százaléka élt a lehetőséggel. Hasonlóan alulreprezentált az Egyesült Királyság ázsiai kisebbsége, amely 73-74 százalékban tartotta fontosnak, hogy beoltassa magát. A vakcina iránti bizalmatlanságnak vallási megnyilvánulásai is vannak. A legalacsonyabb arányban, 72,3 százalékban a muzulmánok képviseltetik magukat az oltóközpontok előtt, de 78,1 százalékos arányukkal a buddhisták sem tülekednek a vakcinák nyújtotta védelemért. A The Times napilap a kezdeményezés kapcsán idézi Robert Dingwallt, a Nottingham Trent Egyetemen szociológusprofesszorát, aki szerint több törődést igényel a fekete afrikai gyökerekkel rendelkező lakosság ahhoz, hogy bízni tudjon a kormányban. Példaként említi, hogy e réteg idősebb és mozgássérült tagjai nehezebben jutnak el az oltóközpontokba.  
Véletlen egybeesésként szerdán egy nagyon is optimista jelentést tettek közzé. A 264 oldalas, a Boris Johnson kormányfő által létrehozott Fajok és Etnikai Különbségek Bizottsága által jegyzett dokumentum azt állítja, hogy Nagy-Britannia "példaképként szolgálhat más, fehér többségű országok számára".

Itt "nincs intézményes fajgyűlölet és a brit társadalom legtöbb különbségét olyan tényezőkkel lehet megmagyarázni, mint az osztály és a családi struktúra". Az összeállítás elismeri, "továbbra is érezhetőek a nyílt fajgyűlölet jelei", de azok a "gyakran jóakaratú fiatalok, akik ezt túlhangsúlyozzák, hamis benyomást keltenek az etnikai kisebbségek ellen beoltott társadalomról". Fontos eredmény, hogy szűkül a fehér többség és az etnikai kisebbségek közötti fizetési szakadék, mely mostanra 2,3 százalékra esett vissza. A felmérés huszonnégy ajánlása között említést érdemel, hogy a pandémia által okozott, különösen az eleve hátrányos helyzetűeket érintő oktatási kiesés orvoslására a tanórák számát növelni kell. Már meg is valósult, hogy a jövőben kivonják a forgalomból a sértő BAME (Black, Asian and Minority Ethnic, - fekete, ázsiai és etnikai kisebbségi) szociológiai rövidítést. 

Veszélyes ma Amerikában ázsiainak lenni

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.03.31. 19:01

Fotó: NYPDTIPS
Az Egyesült Államokban több súlyos incidens is történt már, az érintett közösségek tiltakoznak.
„Nem hallgathatunk az ázsiai-amerikaiakkal szemben növekvő erőszak láttán” – mondta Joe Biden elnök a New Yorkban történt legutóbbi incidens után, de a harangokat már hónapok óta verik: az Egyesült Államokban manapság veszélyes dolog ázsiainak – persze leginkább idős, védtelennek látszó ázsiainak – lenni. Manhattanben hétfőn egy férfi fényes nappal rátámadt egy 65 esztendős filippínó nőre, heves rasszista szidalmak közepette leütötte, megrugdosta, majd elégedetten távozott. 
Mindez egy előkelő, drága lakóház előtti járdán játszódott le, a személyzet azonban tétlenül nézte végig a történteket.

Az ázsiaiak elleni utcai támadásoknak már halálos áldozatai is vannak, az érintett közösségek tiltakoznak, civil polgárőrségeket szerveznek és biztonsági tanácsokkal látják el a leginkább fenyegetetteket. A jelenségnek történelmi gyökerei vannak Amerikában – a 70-es években Japán volt a céltábla, az egyik rendezvényen például egy dollárért hármat lehetett ütni nagykalapáccsal egy Toyotára. A koronavírus-járvány kitörése óta Donald Trump folyamatosan a kommunista Kínát okolja, amit hívei automatikusan „a kínaiakra” fordítanak le. Mivel nem tudják megkülönböztetni a kínaiakat a többi ázsiai származású embertől, ezért dühük átterjed a vietnámiakra, thaiföldiekre, filippínókra és bárki másra, aki ázsiainak tűnik. Georgiában két hete egy férfi nyolc embert, köztük hat ázsiai származású nőt lőtt agyon három masszázsszalonban.
Védője vallásos okokra visszavezethető személyiségzavarra hivatkozik, de a vizsgálat még a rasszista indítékot sem vetette el.

Biden most a sajnálkozáson kívül cselekedett is. A Fehér Ház első lépésként csaknem 50 millió dollárt különítettek el az áldozatok megsegítésére, előírták a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos adatszolgáltatás nyilvánosságát és továbbképzésre kötelezték az amúgy helyi irányítás alatt álló rendőrségeket. Merrick Garland igazságügyi miniszter az ilyen események energikusabb kivizsgálását helyezte kilátásba és vádemeléseket ígért. Szakértők szerint ugyanakkor a bíróságok előtt nehéz bizonyítani a rasszista indítékot, ráadásul a járvány egy éve alatt eleve idegesebbek és agresszívebbek lettek az emberek.