A svájci köztévé szerint a magyar kormány visszaél hatalmával, amikor milliárdos nagyságrendben viszi ki az állami vagyont olyan magánalapítványokba, amelyek vezetői többnyire a kormányfő politikai csókosai. Az ellenzék szerint a Fidesz ily módon igyekszik felkészülni arra az esetre, ha vereséget szenved a jövő tavaszi választáson. A felvezetés kiemeli, hogy Magyarország ránézésre demokrácia, a jogállamon azonban egyre több repedés mutatkozik, mivel a Fidesz folyamatosan növelni kívánja hatalmát.
A riportfilm azzal indít, hogy gazdát cserél a többi közt a Gödöllői kastély, az Óbudai sziget, miután egyre-másra születnek a kormányhatározatok az állami vagyon kihelyezéséről. Két nap múlva lesz meg az a parlamenti határozat, amely szentesíti az átszámítva 3 milliárd svájci frank értékű tulajdon elajándékozását.
Az ellenzék fel van háborodva. Az MSZP-s Szakács László szerint Orbán Viktor a vagyon kimentését életbiztosításnak tekinti arra az esetre, ha alulmarad az urnáknál. Hanák Gábor az LMP-től arról beszélt, hogy továbbra is a miniszterelnök akar rendelkezni ezzel a tulajdonnal. Gergely Márton, a HVG főszerkesztő-helyettese példátlannak minősítette az eljárást, kiemelve, hogy a kormányfő párhuzamos államot próbál létrehozni, mert ki óhajtja küszöbölni, hogy az esetleges hatalomváltás bármi kockázatot jelentsen számára.
Több új alap is az egyetemek privatizálására szolgál, miután elűzték a CEU-t. A többi felsőoktatási intézménynél a döntőt szót a hatalom barátai kapták, kapják meg. Az anyagi alapot MOL- és Richter-részvények adják hozzá.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós teljesen értelmetlennek, ugyanakkor törvénytelennek minősíti a folyamatot. De a lényeg, hogy győzelme esetén az ellenzék ne tudja visszaszerezni az elidegenített állami vagyont. Hiszen a kuratóriumok tagjait nem lehet leváltani, kinevezésük életük végéig szól.
A vádakra sem a kormány, sem a Fidesz nem kívánt válaszolni. De már arról az oldalról is mind többen kifogásolják ezt a megoldást. Gergely Márton úgy értékelte, hogy az ország fordulóponthoz érkezett, mert Orbán minden eszközzel igyekszik döntéseit visszafordíthatatlanná tenni. Amihez a svájci tévé azt teszi hozzá, hogy ha mindezt látná, alighanem forogna a sírjában Sissi, aki egykor igen sokszor megfordult a Gödöllői kastélyban.
A német védelmi miniszter kijelentette, hogy Oroszország konkrétan és közvetlenül fenyegeti Európát. Kramp-Karrenbauer a kormányzó CDU-hoz kapcsolódó Adenauer-alapítvány hagyományos Königsbronni fórumán, on-line fejtette ki véleményét. Mint mondta, a csapatátcsoportosítások, a gyilkos merényletek, a számítógépes támadások az orosz hadviselés részét képezik és mindez biztonsági aggályokat kelt a földrészen, így Németországban is.
Azzal vádolta meg Moszkvát, hogy az titokban olyan rakétákat helyezett el a kalinyingrádi exklávéban, amelyek 500 kilométeres hatótávolságuk révén minden további nélkül el tudják érni a német területeket. Egyébként a Kreml 3 éve, hosszas titkolózás után el is ismerte a Iszkander-rakéták rendszerbe állítását.
A német miniszter provokációnak nevezte, hogy Moszkva csapatokat küldött az ukrán határra. Egyben dicsérte, hogy Kijev higgadtan reagált a kihívásra. Azzal érvelt, hogy nem szabad felülni az orosz húzásnak, amely mindenre alkalmas, csak bizalomteremtésre nem. Egyben azzal vádolta Oroszországot, hogy az mind inkább a Nyugat illiberális, antidemokratikus ellenpólusakét határozza meg magát. Ennek a felfogásnak rendeli alá a politika más területeit is. Eszközei közé tartozik a burkolt és nyílt politikai befolyásolás, valamint a közvetett és közvetlen katonai szerepvállalás is.
A cseh ipari miniszter azt közölte: egyáltalán nem kizárt, hogy Oroszország nem pályázhat a Dukovany atomerőmű új reaktorának megépítésére, miután a Babis-kormány kiutasította a prágai orosz nagykövetség 18 munkatársát. Azért kellett távozniuk, mert a vizsgálat szerint Moszkva állt annak a robbantásnak a hátterében, amely hét éve, egy cseh lőszerraktárban pusztított. Havlicek szerint ha helytállóak a megállapítások, akkor ez nem maradhat következmények nélkül. Idáig egyébként azt mondta, hogy a verseny érdekében minél több jelentkezőt meg kell hívni.
A versenytárgyalás várhatóan az év végén, az októberi választások után nyílik meg, eddig az amerikai Westinghouse, a francia EdF és egy dél-koreai cég jelezte, hogy indulni kíván. A beruházás értéke legalább 6 milliárd euro. A cseh elhárítás egyébként évek óta figyelmeztet arra a veszélyre, amit Oroszország és Kína jelent. Az ellenzék egyetért az értékeléssel.
Az osztrák külügyminiszter védelmébe vette, hogy kancellárja egymillió Szputnyik V megvásárlásáról tárgyal Oroszországgal. Schallenberg helyesnek nevezte, hogy az EU a vakcinák közös beszerzését irányozta elő, ám a politikus emellett lát módot arra, hogy a kormányok külön is felvegyék a kapcsolatot olyan gyártókkal, amelyek nem részesei a közös stratégiának.
Jelezte ugyanakkor, hogy Ausztria fontos tartja az európai engedélyt az ilyen készítmények esetében, de a polgárok egészségénél nem játszhatnak szerepet geopolitikai megfontolások. Az antitestek ugyanis nem igazodnak ilyen szempontokhoz. Kurz nemrégiben arról beszélt, hogy nagy lökést adna az osztrák oltási kampánynak az orosz szállítmány.
Ám mivel Schallenberg most kifejtette, hogy nem elegendő, ha az oltóanyag hatékony és biztonságos, hanem a forgalmazására rá kell bólintania az EU gyógyszerfelügyeletének is, inkább az látszik valószínűnek, hogy Bécs – Magyarországtól eltérően – nem vállalkozik nemzeti külön útra, bár ezzel együtt nem kizárt a lehetőség.
Bulgária ugyan négy másik országgal együtt kiharcolta, hogy az eredetileg tervezettnél több oltóanyagot kapjon az uniótól, csakhogy a szert egyelőre nem a nyugdíjasoknak, krónikus betegeknek és más rizikócsoportok tagjainak adja be, hanem politikusoknak, bankároknak, vállalati vezetőknek és fiatal számítógépes szakembereknek. Pedig a miniszterelnök, aki a balul sikeredett választások után immár csupán ügyvezetőként látja el hivatalát, annak idején nagyon fel volt háborodva, amikor úgy ítélte meg, hogy Szófia a rövidebbet húzza a szerek elosztásánál.
Sűrűn emlegette a szolidaritást, ám éppen ezt a szolidaritást nem tapasztalni, amikor arról van szó, hogy kik kapják meg először a védelmet jelentő készítményeket. Az oltási stratégia első helyre tette az orvosokat, ápolókat, de a nyugdíjasok és az egyéb, igencsak rászorultak már akkor is csupán a 4. csoportban szerepeltek. Nem beszélve a romákról, akikről köztudott, milyen körülmények között élnek.
Majd visszaütött, hogy a bolgár vezetés az olcsó AstraZeneca mellett kardoskodott, viszont lemondott a neki járó Pfizer-kontingensről. Ám hamar kiderült, hogy a svéd-brit cég nem tud eleget szállítani. Ezt a helyzetet még csak-csak áthidalta az uniós partnerek pótlólagos felajánlása, de az oltást rosszul és átláthatatlanul szervezték meg a bolgár hatóságok. Úgy hogy csupán a lakosság 7 százaléka van túl legalább az első adagon, miközben az uniós átlag 16,6 százalék.
Lemondott az auschwitzi emlékmúzeum tanácsadó bizottságának három tagja, mivel a kulturális miniszter a testület tagjává nevezte ki Beata Szydlo volt kormányfőt, EP-képviselőt, a hatalmon lévő Jog és Igazságosság prominens tagját. A vihar láttán a tárcavezető azzal érvelt, hogy nem szabad politikát belevinni a kérdésbe, illetve hogy az új tisztségviselő néprajzot és történelmet végzett, azon kívül családja jó ideje azon a környéken él.
Az egyik tiltakozó, Stanislaw Krajewski filozófus ezzel szemben rámutatott, hogy a PiS avatkozik bele egy olyan ügybe, amelyben a politikának nem volna keresnivalója. Hiszen a szakértői tanácsban még soha egyetlen politikus sem kapott helyet. Azon kívül – tette hozzá – az is a távozásra ösztönzi, hogy látja, mit művel a populista-nacionalista kormány, és ő azzal semmilyen formában nem kíván közösséget vállalni.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Kaczynski minden lehetséges módon igyekszik népszerűsíteni a történelem hazafias olvasatát. Így Krajewski attól tart, hogy ennek a törekvésnek áldozatul esik az Auschwitzi emlékmúzeum felfogása is.
