Előfizetés

Nem a tüntetők, hanem szélütések okozták a Capitoliumot védő rendőr halálát

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.20. 19:16

Fotó: ERIN SCHAFF / AFP
Brian Sicknick boncolásakor nem találtak bizonyítékot arra, hogy az ostromlók által ráfújt vegyszerek váltottak volna ki nála végzetes reakciót.
Nem tüntetők, hanem szélütések okozták Brian Sicknick rendőrtiszt halálát, amikor az amerikai törvényhozás épületét védte januárban az erőszakos tüntetőktől – jelentette be a washingtoni orvosszakértői hivatal hétfőn este. Sicknick a január 6-i zavargások másnapján vesztette életét, és a capitoliumi rendőrség által akkor kiadott jelentések szerint tüntetők vegyszerrel fújták le, mire a 42 éves rendőrtiszt összeesett és másnap elhunyt. A hónapokig tartó részletes nyomozás nem igazolta ezt a feltételezést. A washingtoni orvosszakértői hivatal munkatársa, Francisco Diaz igazságügyi orvosszakértő – a The Washington Post című lapnak nyilatkozva – közölte, hogy a rendőrtiszt halálát nem külső beavatkozás okozta, hanem két, egymást követő szélütés (sztrók). Hozzátette: a rendőrtiszt boncolása során nem találtak bizonyítékot arra, hogy vegyszerek váltottak volna ki nála végzetes reakciót. Diaz ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy
a január 6-i események „szerepet játszottak (Sicknick) állapotának alakulásában”.

Az adatvédelmi jogszabályok miatt azonban arról nem adhatott tájékoztatást, hogy a rendőrnek voltak-e már korábban is egészségi problémái. Brian Sicknick egyike volt annak az öt embernek, akik életüket vesztették, amikor Donald Trump volt amerikai elnök szimpatizánsai január 6-án megrohamozták a Capitoliumot, azt követően, hogy Trump nagygyűlést tartott a közelben. A törvényhozásban a novemberi elnökválasztás eredményét készültek hitelesíteni. A volt elnök ellen a demokrata többségű képviselőház lázadás szítása miatt alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított, a Capitolium megtámadása előtti nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszédére hivatkozva. Trumpot végül – az eljárás végén – a szenátus felmentette. A múlt hónapban két férfit tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy ők támadták meg Sicknick rendőrtisztet és ártalmas vegyszerrel fújták le. Az ügyészek és az igazságügyi orvosszakértő azonban nem bizonyította az összefüggést a rendőr halála és a ráfújt szer között. Ennek megfelelően a 32 éves Julian Elie Khatert és a 39 éves George Pierre Taniost a rendőrtiszt halálával nem vádolják, de más vádpontokban (például szövetségi tisztségviselő megtámadásában, fizikai erőszakban, majd a nyomozás akadályozásában) továbbra is büntető eljárás folyik ellenük. A Capitolium elleni támadás miatt egyébként eddig több mint 400 ember ellen emeltek vádat. A The New York Times című amerikai napilap az egyik februári riportjában – a bűnüldöző szervek jelentésére hivatkozva – még arról számolt be, hogy Sicknicket leütötték tűzoltó készülékkel, de ezt a cikket később javították. A capitoliumi rendőrség később azt közölte, hogy kollégájuk az épület védelmezése közben összeesett a sérülései következtében. Az igazságügyi orvosszakértői jelentés nyilvánosságra hozatala után a Capitolium rendőrsége nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta: elfogadják az orvosszakértői megállapításokat, de ez nem változtat azon a tényen, hogy Sicknick kötelessége teljesítése közben hunyt el, amikor bátran védte a Kongresszust és a Capitoliumot. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) belföldi terrorcselekménynek minősítette a január 6-ai támadást. Christopher Wray, az FBI igazgatója, az amerikai törvényhozás felsőházának igazságügyi bizottsága előtt azt mondta, hogy az ostrom bűnözői magatartás volt.

Az EMA nem javasolja a Johnson&Johnson vakcinájának felfüggesztését

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.20. 18:53

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A cég a múlt héten felfüggesztette európai szállításait, miután az amerikai hatóságok vizsgálatot kezdtek annak megállapítására, hogy van-e kapcsolat a gyár oltóanyaga és a vérrögképződés között.
Lehetséges az összefüggés a vérrögképződéssel járó rendellenességek rendkívül ritka esetei és a Johnson&Johnson koronavírus elleni oltóanyaga között. Ugyanakkor a vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait - állapította meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kockázatértékelő bizottsága. A testület kedden közzétett véleménye szerint a megbetegedés veszélyét fel kell tüntetni a készítmény használati útmutatóján, mint nagyon ritka mellékhatást. A Johnson&Johnson a múlt héten felfüggesztette európai szállításait, miután az amerikai hatóságok vizsgálatot kezdtek annak megállapítására, hogy van-e kapcsolat a gyár oltóanyaga és a vérrögképződés között. 2021. április 13-ig 7 millió embert oltottak be a vakcinával az Egyesült Államokban, ebből nyolc esetben alakult ki trombózisos megbetegedés. A rendellenesség 60 év alatti, főként nőbetegekben fordult elő, átlagosan az oltás után három héttel. Mint az EMA sajtótájékoztatóján elhangzott, a Johnson&Johnson oltóanyagának ritka mellékhatása nagyon hasonló az AstraZenecáéhoz, de a kevés esetszámból egyelőre korai következtetéseket levonni. Emer Cooke az európai hatóság vezetője kérdésre válaszolva kifejtette: a hasonló, adenovírus technológián alapuló Szputnyik V esetében az EMA még nem tart abban a vizsgálati fázisban, amikor ismereteket szerezhetne a lehetséges előnyök és kockázatok arányáról. Megerősítette, hogy az EMA-nak nincs tudomása az orosz vakcina okozta trombózisos megbetegedésekről, hozzátéve, hogy ha ilyen történik, akkor a gyártónak kötelessége erről tájékoztatást adni. 

Meghalt Csád elnöke, katonai tanács irányítja az országot

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.20. 18:19

Fotó: THOMAS COEX / AFP
Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta pontosan a 68 éves Idriss Déby halálát.
Katonai tanács veszi át Csád vezetését Idriss Déby csádi elnök halálát követően, miután a kormányt és a parlamentet feloszlatták – jelentette be a hadsereg kedden. A közép-afrikai országban egyúttal lezárták a szárazföldi és a légi határokat, és kijárási tilalmat rendeltek el. Azem Bermandoa Agouna, a hadsereg szóvivője elmondta:
másfél évig tartó átmeneti időszakot hirdetnek, amelynek során egy katonai tanács fogja vezetni az országot, élén az elhunyt államfő fiával, Mahamat Idriss Débyvel.

A 37 éves négycsillagos tábornok eddig az elnöki gárda parancsnoka volt.  – A katonai tanács feladata lesz a nemzet függetlenségének, területi integritásának és egységének biztosítása, valamint a nemzetközi szerződések betartásának garantálása – húzta alá Azem Bermandoa Agouna. A katonaság az átmeneti időszak végén szabad és demokratikus választásokat helyezett kilátásba. „Franciaország egy bátor barátot veszített el Déby személyében” – írta keddi közleményében a francia elnöki hivatal, hangsúlyozva a békés átmenet és a társadalmi párbeszéd fontosságát. „Párizs határozottan elkötelezett szövetségese stabilitása és területi integritása mellett” – állt a dokumentumban. Franciaország egyúttal együttérzéséről biztosította az elhunyt elnök családját és Csád lakosságát.  „Csád egy nagyszerű katonát veszített el, és egy olyan elnököt, aki három évtizeden át fáradhatatlanul dolgozott az ország biztonságáért és a régió stabilitásáért” – írta a párizsi elnöki hivatal. Egyelőre nem tudni, mi okozta pontosan a 68 éves Déby halálát, aki hétfőn indult el, hogy felkeresse a kormány által terroristának tartott lázadók ellen harcoló csapatokat azt követően, hogy a líbiai határ mentén tevékenykedő lázadók több száz kilométerre nyomultak előre a főváros felé. Csádot olyan államok veszik körül, mint Líbia, Szudán és a Közép-afrikai Köztársaság. Az ország történelme során többször fordultak elő fegyveres felkelések, amelyek bázisa Csád északi részén, Líbiában vagy Szudánban volt. Idriss Déby jómaga is egy sikeres lázadás vezetőjeként került az elnöki székbe 1990-ben.
Egyike volt Afrika leghosszabb ideig hivatalban lévő államfőinek.

Idriss Déby és François Mitterrand 1991-ben
Fotó: DANIEL JANIN / AFP
A csádi választási bizottság alig egy nappal korábban jelentette be, hogy az előzetes eredmények szerint Déby földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az április 11-i elnökválasztáson, amelyet az ellenzék bojkottált. A vezető a voksok 79 százalékát szerezte meg, és ez lett volna a hatodik mandátuma. Fő kihívója, Albert Pahimi Padacké a szavazatok 10 százalékát kapta. Débyt korábban több bírálat érte az ellenzékkel való bánásmódja, valamint az afrikai ország olajkészletének kezelése miatt. Csádban és szomszédságában több fegyveres csoport is aktív, egyebek közt az Iszlám Állam terrorszervezettel vagy az al-Kaidával kapcsolatban álló milíciák is, az ellenük folytatott harcokban pedig az elhunyt elnök a nyugati kormányok fontos térségbeli szövetségese volt.