Előfizetés

Karácsony: A kormány a gazdaságvédelemre szánt források háromnegyedét saját klienseinek adta

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.10. 18:12

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A főpolgármester ígérete szerint szombaton délelőtt bemutatja jóvátételi politikájuk alapjait, illetve azt, hogyan vesznek majd vissza a válság nyerészkedőitől, és mit jelent a Tiborcz-adó mellett a Mészáros-adó.
Orbán Viktor … , akarom mondani, Mészáros Lőrinc vagyona 185 milliárd forinttal nőtt a válság alatt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt egy év minden egyes órájában, amíg aludt, akkor is, 20 millió forintot keresett, percenként több mint 300 ezret – írta Karácsony Gergely Facebook-oldalán. A főpolgármester posztjában reagált a csütörtöki Kormányinfóra, illetve arra a hírre, miszerint összesen 669 milliárd forinttal növelte a vagyonát Magyarország 10 leggazdagabb vállalkozója a koronavírus-járvány alatt a 100 leggazdagabb magyart bemutató idei kiadvány alapján. Eszerint a leggazdagabbak között a dobogó felső fokára ezúttal a miniszterelnök felcsúti barátja állhatott, miután Mészáros Lőrinc vagyona az elmúlt egy évben 185 milliárd forinttal gyarapodott.
„Orbán Viktor ma azt mondta, a kormány nem illetékes Mészáros gazdagodásában. De még mennyire, hogy az. Hiszen éppen Orbán Viktor kormánya volt az, amelyik a gazdaságvédelemre szánt források háromnegyedét saját klienseinek adta, köztük a legnagyobb részt éppen Mészáros érdekeltségeinek. Íme, ennek az eredménye ez a brutális gazdagodás, lesz mit tenni abba a páncélszekrénybe… És mindezt azon a napon, amikor kiderült, egész Európában Magyarországra szabták ki a legtöbb bírságot az uniós forrásokkal való visszaélés miatt”

– jegyezte meg Karácsony Gergely.

Közölte, hogy az egyetlen jó hír ebben, hogy lesz miből visszavenni a kormányváltás után. Hozzátette, hogy lesz Tiborcz-adó és lesz Mészáros-adó is. Éppen emiatt kell egyébként bocsánatot kérnie Tiborcz Istvántól egy jogerős ítélőtáblai döntés szerint. A miniszterelnök veje azért indított személyiségi jogi pert Karácsony Gergely ellen, mert a politikus az önkormányzati választási kampányban, az általa bevezetni tervezett, ingatlanokat érintő helyi adónemet Tiborcz-adóként emlegette. A főpolgármester ezután megjegyezte többek között azt, hogy miközben a kormány kegyeltjei dúskálnak a milliárdokban, aközben Magyarországon:
  • már a válság előtt is 20 éves mélyponton volt a szociális kiadások GDP-arányos mértéke;
  • tízből négy magyar a jövedelmének csökkenéséről számol be;
  • a magyarok többsége szerint 2021 tavaszán a megélhetési nehézségek, a túl magas megélhetési költségek jelentik az ország legfontosabb problémáját;
  • áprilisban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció.
A politikus bejegyzését azzal zárta, hogy szombaton délelőtt bemutatja annak a jóvátételi politikának az alapjait, ami az 1 százalék helyett a 99 százalékot támogatja.

Ismét Magyarország fizeti a legtöbb büntetést az uniós támogatásoknál talált csalások miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.10. 15:19
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A korrekció aránya a kifizetések 2,2 százalékát érinti, ami több mint hétszerese az uniós átlagnak.
Továbbra is Magyarország vezeti a pénzügyi korrekciós listát az unió strukturális valamint a mezőgazdasági alapjainak kifizetéseinél – írja a Euronews az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) friss jelentése alapján.
A 2016 és 2020 közötti időszakban a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót.

Ez azt jelenti, hogy az uniós kifizetéseknél ilyen arányban találtak szabálytalanságot, vagy csalást az ellenőrök. A lap megjegyezte, hogy az uniós átlag ebben az időszakban 0,29 százalék volt, vagyis Magyarország esetében a bírság összege több mint hétszerese ennek. Ráadásul ez az arány háromszorosa a második legrosszabb Bulgária 0.69 százalékos indexének.  Ezzel szemben Svédországban, Lettországban, Finnországban és Cipruson nulla százalék a pénzügyi ajánlások aránya, vagyis ott semmilyen korrekciós intézkedést nem szabtak az ellenőrök. Ráadásul az előző évekkel összehasonlítva a magyar adatok így is előrelépést jelentenek, hiszen tavaly még közel négy százalék volt az ajánlások aránya az összes kifizetéshez képest ötéves átlagban, amely az uniós átlag több mint tízszeresét jelentette.   Az elmúlt öt évet tekintve a magyar hatóságok átlagos arányban vették figyelembe az OLAF ajánlásait: 16 ügyben nem volt semmilyen lépés, kilenc esetben vizsgálódtak a magyar hatóságok, ebből hat ügy vádemeléssel zárult. A 67 százalékos vádemelési arány magasnak számít uniós szinten. Rontott viszont az évente indított vizsgálatok száma az országban, ebben a tekintetben 2020-ban a harmadik helyen áll Magyarország: nyolc vizsgálatot indítottak, ebből négy zárult ajánlással a magyar hatóságok felé. A tavalyi jelentésben összesen öt vizsgálat szerepelt és két esetben javasolt lépéseket a hivatal. A részleteket továbbra is csak a tagállamok hatóságai hozhatják nyilvánosságra, így egyelőre nem tudni pontosan, hogy a 2,2 százalékos korrekciós arány minek köszönhető.

Több mint 300-an maradtak ki az írásbeli érettségiből, sokan karanténban voltak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.06.10. 13:02

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Az elmaradt írásbeli vizsgát szóbelivel pótolhatják.
Az írásbeli érettségi vizsgákat önhibájukon kívüli okból - például koronavírus-fertőzés vagy jellemzően karantén miatt - mulasztók száma 359 fő, ők az írásbeli vizsgát szóbelivel pótolhatják - közölte lapunkkal az Oktatási Hivatal (OH). Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 3. és 10. között tartották, míg a középszintű szóbeliket június 14. és 25. között szervezik meg. Az írásbelik májusban zárultak le több mint 110 ezer fő részvételével. A veszélyhelyzet miatt csak kivételes esetekben lehet szóbeli vizsgákat tenni, ezért a szóbelik száma összességében is kevesebb a korábban megszokottnál, az OH tájékoztatása szerint alig 10 ezer szóbeli vizsga lesz. A kivételek között azonban sokáig nem szerepeltek azok, akik önhibájukon kívül nem tudtak megjelenni az írásbeli vizsgán, még áprilisban is úgy tűnt, ők majd csak az őszi vizsgaidőszakban próbálkozhatnak újból. Ezt szakmai szervezetek sem tartották méltányosnak, a kormány végül májusban módosította a szabályokat. Az "önhibán kívüli okot" azonban igazolni kell, a vizsga pótlásáról pedig a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia.