„Most mit mondjak? Hogy a pofám leszakad? Az már évek óta le van szakadva” - mondta a 444-nek egy, a magyar örökségvédelemben dolgozó forrás arról, hogy az Orbán-kormány kezdeményezte a római birodalom határvonala, azaz a limes világörökségi jelölésének visszavonását. És mivel ebben a projektben Németország, Ausztria és Szlovákia is részt vet Magyarországgal együtt, a három partner is bukja a világörökségi címet, amit egyébként pár héten belül megadott volna az UNESCO, az ENSZ oktatási tudományos és kulturális szervezete.
A limes több szakasza szerepel már az UNESCO világörökségi listáján, a magyar szakaszt végül mintegy 18 éves szakmai előkészítőmunka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelölte Magyarország a listára. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam.
A 444 szerint az Orbán-kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a teljes pályázat visszavonását. Mindezt úgy, hogy erről még a hazai örökségvédelmi szakmával, a jelölésen dolgozókkal sem egyeztettek. Márpedig, ha a négy jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést, az egész projekt bukik.
A magyar kabinet egyébként már két éve húzni kezdte a száját a jelölésen, 2019 májusában váratlanul hirtelen úgy döntött, kiveszi a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből. Az Orbán-kormány erről a lépésről sem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával. Azóta egyértelmű, hogy miért döntött így a kabinet: egy gigászi beruházását és kisajátítást készítettek elő, az előkészületekről ebben a cikkben, a pontos projektről pedig ebben az írásban számoltunk be.
Az azóta eltelt két év alatt elkészültek az új szakvélemények a módosított helyszínekkel, így idén nyáron ismét célegyenesbe ért a jelölés, csak aztán az Orbán-kormány megint keresztbe feküdt a pályán. Ennek a miértjére a 444 eddig nem kapott érdemi választ.
Mi az a limes?
A Római Birodalom határa 2009 óta Magyarország legfontosabb világörökségi várományos helyszíne. Tulajdonképpen egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a birodalom határán, ahol a katonai építményeket árkok, sáncok, cölöp- és kőfalak kötötték össze. Magyarországon értelemszerűen ez Pannónia provincia határát, azaz Dunát jelentette,
