Előfizetés

Huszonhárom rendőr lépett be idén valamelyik pártba, hogy leszerelhessen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.22. 19:47

Fotó: Béres Márton / Népszava
A független Bencsik János közérdekű adatigénylést nyújtott be, hogy megtudja a pontos számokat.
Az ügy fejleményeiről beszámoló országgyűlési képviselő közleményében emlékeztetett, a veszélyhelyzet ideje alatt az egyenruhások sem mondhattak fel, "hiába kellett ugyanazért a felháborítóan alacsony bérért sokkal többet teljesíteniük." Emiatt pedig elterjedt a trükk, hogy belépnek egy pártba, amivel így megszűnik szolgálati jogviszonyuk. A politikus emlékeztetett, a kormány nem közölte, hány rendőr távozott ilyen módon az állományból, ezért az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordult közérdekű adatigényléssel. 
Eszerint 2021-ben országosan 23 hivatásos jogviszony szűnt meg párttagság létesítése miatt.

Ami területi bontásban a következőképp néz ki:   
  • Készenléti Rendőrség 11 fő,
  • Budapesti Rendőr-főkapitányság 2 fő,
  • Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 1 fő,
  • Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 2 fő
  • Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 1 fő,
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 1 fő
  • Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2 fő.
Ugyanakkor az is kiderült, hogy 2020-ban egy ilyen eset sem fordult elő.   Mint lapunk is megírta, a rendőrségen belül évek óta feszült a hangulat: hiányzik a megbecsülés, elégtelen a létszám, sok a túlmunka. Éppen emiatt egy Facebook-csoportban már tavaly december óta téma, hogy a párttagság jelenthet menekülőutat a leszerelni kívánó egyenruhásoknak.  Persze nem csak ez az egy módszer van: az állományból sokan tanfolyamokra járnak, hogy otthagyhassák a rendőrséget.

Visszatérhetnek Kabulba a magyar katonák

Batka Zoltán Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.06.22. 19:00
Magyar katonák Kabulban 2005-ben
Fotó: SHAH MARAI / AFP
Bár döntés még nincs, nem kizárt, hogy ismét jelentősebb magyar kontingens szolgálhat majd Afganisztánban a NATO-kivonulás után.
Nem cáfolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunk érdeklődésére, hogy nemrég felmerült: magyar katonák mehetnek Afganisztánba a kabuli repteret őrizni azt követően, hogy az amerikai csapatok kivonulnak az országból. Hétfőn a Közel-Kelettel foglalkozó, londoni székhelyű Middle East Eye arról írt, hogy Recep Tayyip Erdogan nemrég meglebegtette: Magyarországgal és Pakisztánnal karöltve Törökország szerepet vállalna a reptér védelmében. A portál megjegyezte, erre nagy szükség lenne, hiszen a NATO-csapatok távozása után a repülőtér kulcsfontosságú az afgán főváros stabilitása szempontjából, melynek szolgáltatásait nemcsak a Kabulban található követségek, de a civil szervezetek is igénybe veszik. Mint ismert, a magyar miniszterelnök a június 13-i NATO-csúcs előtt külön egyeztetett Erdogannal, a távirati iroda beszámolója szerint az egyik fő téma a katonai együttműködés volt. A Middle East Eye egyenesen úgy tudja, hogy Orbán itt vetette fel, hogy magyar katonákat is bevethetnének. „A NATO csapatok kivonulása több súlyos kérdést is felvet Afganisztán és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából is. Ezek közül legsúlyosabb a terrorizmus térnyerése miatti újabb migrációs hullámok veszélye. A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni” – válaszolta a külügy, amikor arról kérdeztük, igazak-e a hírportál értesülései. Hozzátették: már zajlanak az egyeztetések, „a döntés azonban nem született még meg”. A Middle East Eye szerint a török fél számára hazánk azért lehetne jó stratégiai partner, mert 2010 és 2013 között magyar katonák már részt vettek a reptér őrzésében, így jó terepismerettel rendelkeznek. Orbán számára pedig azért lenne előnyös a misszió, mivel a magyar kormányfőt egyre több bírálat éri az autoriter kormányzása miatt és emiatt nemzetközi mozgástere beszűkült, ám a kabuli részvétellel ezen javíthatna. A kormány nem reagált arra a kérdésünkre, hogy mekkora kontingens jönne szóba. Korábban Magyarország 150 katonával vett részt az afgán misszióban, június 8-án az utolsó magyar katona is hazatért.     A török fél vállalása újabb gesztus a Nyugat fel, ezért Joe Biden amerikai elnök európai turnéja alkalmával Erdogan bedobta: országa vezető szerepet vállal a kabuli repülőtér biztosításában. A török elnök ugyanakkor azt is közölte, ő sem hagyhatja figyelmen kívül a tálib fenyegetést, így további „diplomáciai, logisztikai és pénzügyi segítséget” remél a manőverhez az Egyesült Államoktól. A Biden-kormányzat ugyanakkor még nem döntött arról, miként támogassa a tálibokkal szembeni műveleteket a csapatkivonás után. A NATO-misszióban résztvevő 36 ország 7000 katonája, illetve 2500 amerikai rendfenntartó már elhagyta Afganisztánt. A kabuli küldetés rendkívüli veszélyeket rejt magában. Mivel a tálibok legyőzésére irányuló, 20 éve tartó amerikai vezetésű misszió nem járt sikerrel, Afganisztánt ismét polgárháború fenyegeti. A tálibok több tartományban nyomulnak előre és szállnak szembe az afgán erőkkel, amelyek attól tartanak, hogy az amerikai kivonulás után drámai változások lesznek az országban, mivel nagymértékben támaszkodtak a NATO hírszerzési és logisztikai erejére. A kivonulás nyomán máris biztonsági űr keletkezett, és fokozódtak a harcok a kormánycsapatok és az iszlám fundamentalisták között. A tálibok az elmúlt hónapban az ország 387 körzetéből mintegy 40-et foglaltak el, 116-ban folynak a harcok. Ugyanakkor egy magyar kontingens bevetésével Orbán Viktor nemcsak a magyar kormányfővel egyébként is jó viszonyt ápoló Erdogannak tenne gesztust, de reménykedhet abban, hogy a török elnökhöz hasonlóan jó pontokat szerezhetne a politikájával szemben igencsak kritikus Biden-kormányzatnál. 

Bányai Gábornak kétszer is leállt a szíve, ameddig koronavírussal kezelték a kórházban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.22. 15:47

Fotó: Facebook/Bányai Gábor
Orbán Viktor is felhívta, ám a fideszes politikus azt hitte, csak viccel valaki vele, mert nem ismerte meg a miniszterelnök hangját.
"Nagyon örülök az életemnek, még akkor is, ha járókeretre szorulok és a lábaim alig bírom mozgatni. Gyakorlatilag az izmaim elsorvadtak, közel 30 kilót fogytam, tele van a testem szúrások helyével és sajnos felfekvések is keletkeztek rajtam. Sok-sok segítségre szorulok a napi teendőim elvégzésében, amelyben a felállás is nehézség, de élek"

- nyilatkozta a Halasmédiának a Fidesz országgyűlési képviselője, aki 111 napot töltött kórházban a koronavírus fertőzés miatt.

Korábban mélyaltatásban tartották és előfordult, hogy öt géppel segítették életben maradását.  Bányai Gábor azt mondta, büszke családjára és azoknak is köszönettel tartozik, akik a távolból imáikkal vagy az életemért való aggódással kifejezték törődésüket. A halasi járványkórházba kerüléséig minden tiszta, ám az összes többire már nem emlékszik. "Hosszú út vezetett odáig. A szívem kétszer megállt, a klinikai halál állapotába kerültem, újra kellett éleszteni. Hála Istennek az agyam nem sérült, ami hetekkel a Szegedre kerülésem után derült csak ki. Többször felmerült a tüdő transzplantáció, amire végül nem került sor. Ebbe a programba azért kerültem be, mert az orvosaim folyamatosan keresték a megoldásokat, hiszen ők a CT vizsgálatok által azt látták, hogy a tüdőm elkocsonyásodott, alkalmatlan önálló lélegzetvételre, alig 10 százaléknyi légzőfelületem maradt." Végül a fordulópont május közepén következett be, amikor le kellett kerülnie a műtüdőről, amire a szervezete jól reagált. Ezt követően gyorsan javult az állapota, ma pedig a tüdeje is olyan egészséges, mint korábban.  Arról is beszámolt, hogy átélt olyan pillanatokat is, amikor "lekapcsolódtam a testi életről." Szerinte ekkor Istennel került kapcsolatba, aki választást adott neki: "előkészített mindent, megvan a helyem az örökkévalóságban, találkozhatom például apámmal, de választást is hagyott. Azt mondta, ha úgy érzem, hogy van még dolgom, maradhatok. Bármilyen furcsán is hangzik, döntési helyzetbe hozott" - mondta Bányai Gábor.   
A politikus megemlítette, Orbán Viktor is felhívta telefonon, de azt hitte, valaki viccel a nevével. Ám kiderült, valóban a miniszterelnök volt a vonal végén.