Alkotmányos vizsgálatra küldte a nagy vitát kiváltó lakástörvényt Áder János köztársasági elnök. A Böröcz László fideszes parlamenti képviselő által benyújtott törvénytervezetet, többszörösen módosított formában a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján, június 15-én szavazta meg a parlament. A maradék önkormányzati lakásvagyon kedvezményes megvásárolhatóságát lehetővé tevő törvény ellen még kormánypárti polgármesterek is élesen tiltakoztak, így az utolsó pillanatban olyan módosító indítványt nyújtott be a Fidesz, amely a budai vár világörökségi területeire korlátozta volna annak hatályát.
Az államfő szerint a világörökségi helyszínen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú lakások vételi joga ellentétes egy korábbi alkotmánybírósági határozattal és magával az alaptörvénnyel is. A műemléki épületekkel kapcsolatos védelmi és karbantartási feladatoknak így nem lehetne eleget tenni, mert nem lehet biztosítani, hogy csak olyanok legyenek tulajdonosok, akik képesek ezt ellátni. Áder János ugyanakkor vitatta a megállapítandó kedvezményes vételárakat is, amelyek szerinte nagy értékaránytalanságot eredményeznének.
A köztársasági elnök álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamint a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes.
- Teljesen korrektek és helytállóak a köztársasági elnök kifogásai, ez alapján szerintem az Alkotmánybíróság simán alaptörvény ellenesnek minősítheti maga is a lakástörvényt – mondta a Népszavának Karsai Dániel ügyvéd. A testületnek most sürgősséggel kell megtárgyalnia a köztársasági elnöki beadványt, ami harminc napos határidőt jelent. Igaz, mint Karsai Dániel is felhívta rá a figyelmet, július 19.-től a nyár végéig ítélkezési szünet van a bíróságokon, így az AB-n is, emiatt valószínű, hogy addig döntés születik majd a lakástörvényről.
Ha az AB is elkaszálja a még ki nem hirdetett jogszabályt, akkor az ismét az Országgyűlés elé kerül. Ebben az esetben módosításokkal újra elfogadhatják azt, vagy akár „ejthetik” is az egészet. Ha viszont az Alkotmánybíróság nem ért egyet köztársasági elnökkel, akkor Áder Jánosnak alá kell majd írnia és kihirdetnie a jogszabályt.
Böröcz László megkeresésünkre írásban úgy nyilatkozott: „Az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, azt tiszteletben fogjuk tartani”.