Támadják az Alaptörvényt, puccs megtervezése folyik, s mivel a társadalmi béke és közrend alapja az alkotmány, az ellene indított támadások a társadalmi rendet, a polgárok életét, testi épségét és vagyonbiztonságát fenyegetik – erről beszélt Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke az Értékek és intézmények a tízéves alaptörvényben című múlt heti konferencián. Hogy pontosan mi ez a támadást, nem fejtették ki, ám nem nehéz kitalálni mire és kikre utaltak. A magukat liberálisnak vagy baloldalinak valló, illetve a Fideszből kiábrándult értelmiségiek – köztük alkotmányjogászok, szociológusok, politológusok – közel egy éve azt elemzik írásaikban, mit tehet az ellenzék a Fidesz kialakította jogi keretek között, a hosszú évekre bebetonozott, kormánypárthoz húzó közjogi méltóságok, intézményvezetők tevékenységével szemben, ha nem szerez majd ezen szabályok átírásához szükséges kétharmados többséget.
Márpedig úgy vélik, ez nem sikerülhet, mert a kormánypártok által kidolgozta "igazságtalan" választási rendszer nem teszi lehetővé. Ugyanakkor a többségük úgy véli, a Fidesz 2010 óta az ellenzék felvetéseit semmibe véve fokozatosan felszámolta a jogállamot, autoriter berendezkedést hozott létre, mellyel szemben a demokratikus ellenzéknek már csak azért is fel kell lépnie, mert ezt még a kizárólagos közhatalom-birtoklás tilalmát tartalmazó jelenlegi Alaptörvény is előírja. Bárándy Péter, Lengyel László, Vörös Imre és Fleck Zoltán Demokráciát és jogállami alkotmányosságot címmel a Népszavában május közepén arról írt, hogy a parlament a választás révén kapott felhatalmazása alapján, egyszerű többséggel kimondhatja az Alaptörvény semmisségét. Vörös Imre egy másik cikkében arra utalt, hogy jogállamban nem lehetne kétharmados szavazattöbbséget igénylő törvényeket egyszerű többséggel hatályon kívül helyezni, azonban a mai alkotmányellenes közjogi rendszerben ez az egyetlen módja az autoriter rendszer lebontásának. Minden jel szerint ezekre az írásokra reagált a Kúria és az AB elnöke.
– Finoman szólva is különös, hogy olyan ember beszél a jogállam ellen tervezett puccsról – itt Varga Zs. Andrásra gondolok –, aki ha Magyarország valóban jogállam lenne, eleve nem ülhetne a Kúria elnöki székében. Az ugyanis csak egy „nem jogállamban” fordulhat elő, hogy az ország legfőbb bírósági szervét egy olyan ember vezeti, aki egész életében egyetlen ítéletet sem hozott – mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politológus, alkotmányjogász. Szerinte a mostani Alaptörvény megszületésének körülményei nem tekinthetők jogszerűnek, így joggal vetődik fel, hogy ellene akár jogszerűtlen eszközökkel is fel lehet lépni. Emlékeztetett: amikor 2007-ben a Fidesz, élén Orbán Viktorral kordont bontott a Parlament előtt, akkor ezzel az érvvel állt elő Gulyás Gergely is.
– Politikai, jogi és etikai értelemben is tévedés puccsot emlegetni, azt a fogalmat ugyanis akkor használjuk, ha egy szűk csoport erőszakosan megszerzi a hatalmat, és lerombolja a demokratikus intézményrendszert. Akkor azonban, amikor az Alaptörvényben meghatározott hatalommegosztás alapelvei már régen nem működnek, az, aki ezen változtatni szeretne, éppenséggel nem puccsista, hanem demokrata – mondta a Népszavának Fleck Zoltán szociológus, jogász. Lattman Tamás jogász pedig nemrég úgy érvelt, a Kúria elnökének már rég feljelentést kellett volna tennie, ha puccsról van tudomása, hiszen a hatályos Büntető törvénykönyv szerint az ilyen bűncselekmény esetében köteles így eljárni.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a nem kormánypárti véleményformálók közül sem ért mindenki egyet Vörös Imréék minden felvetésével. Kis János filozófus – az 1989-es rendszerváltás egyik meghatározó alakja – a hvg.hu-n megjelent írásában úgy érvelt: a magyar társadalom jelenleg mélyen megosztott, ezért „különlegesen fontos, hogy senki ne próbálja feles törvénnyel ráerőltetni a saját alkotmányát az ország másik felére. Ez nemcsak elvi okokból volna kifogásolható: az alkotmány tartósságát is kétségessé tehetné”. De maga is úgy véli, a semmisségi törvény feles törvényként való elfogadása nem elvetendő, mindössze az alkotmányozást nem lehet így letudni. Jakab András alkotmányjogász pedig a Jelen hetilapnak nemrég ezt mondta: szerinte a Fidesz alkotmányozása jogszerű volt, ám mivel kihagyták a társadalom ellenzék által képviselt részét, legitimitása kétséges. Hozzátette, ha mégis áterőltetik az új alkotmányt feles többséggel 2022-ben, akkor „örökké az „adok-kapok ciklusban” maradunk, ami ráadásul könnyen eszkalálódhat”.
