Pápától rég hallhattunk olyan drámai megnyilatkozást, mint amilyen Ferenctől hangzott el. Még szlovákiai látogatása során tette megrendítő kijelentéseit. Megfigyelhettük már, hogy mindig őszintébben beszél jezsuita szerzetestársai körében, ami teljesen érthető, mondhatni, körükben érzi igazán otthon magát. Mint kiderült, pontosan tudja, mi zajlik körülötte, milyen ármánykodás céltáblája, jól tudja, kik állnak a vele szembeni támadások mögött, s bár az egyes audienciái, beszédei alkalmával úgy tesz, mintha leperegnének róla ezek az akciók, a jelek szerint nagyon is érzékenyen érintik őt. Sőt, az ultrakonzervatív amerikai EWTN televíziós hálózat munkatársainak még bagdadi látogatása idején szóvá is tette ezeket a támadásokat. (A magyar EWTN-t, az egykori Bonum TV-t ugyanakkor semmiképpen sem nevezhetjük pápaellenesnek.)
Ferenc Szlovákiában nyilatkozott arról is, hogy a genderelméletet nagyon nem támogatja, de azt sem, hogy ezt a kérdést összekapcsolják a melegek témakörével. Ez a kijelentése alapvetően nem új. Sosem tagadta, mennyire nem szíveli a gender-ideológiát. Tavaly például egy ízben veszélyesnek nevezte, amiért el akarja törölni a férfiak és a nők közötti különbségtételt. Azok, akik nem így gondolkodnak, nyilván nem értenek vele egyet, de azt is figyelembe kell venni, hogy a pápa úgyszólván nem rohanhat ajtóstul a házba. Ha öles léptekkel menne előre, s például már a nők pappá szentelésének gondolatát is felvetné, az egyházszakadással fenyegetne. Erről maga a pápa is beszélt nem egyszer.
Ugyanakkor Ferenc a melegeknek is próbál gesztusokat tenni, de ez esetben újra és újra ugyanaz a probléma kerül elő. Meddig mehet el? Mi az, ami már szintén kiváltaná a konzervatív körök még hevesebb ellenállását, és megkockáztatna egy skizmát? Megfontoltan próbál haladni, de úgy tűnik, egyre gyötrelmesebb az útja.