„Politikai döntés született”

Nemzetközi fórumhoz fordulunk jogorvoslatért – jelentette ki az ORÖ elnöke, miután az Alkotmánybíróság eltörölte a roma nemzetiségi listáról tartott választás eredményét.

Valaki mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a romáknak képviselete legyen az Országgyűlésben – mondta Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke a Népszavának. Az ORÖ novemberi közgyűlésén – ahogyan arról beszámoltunk – vereséget szenvedett a kormány emberének tartott Farkas Félix, a Fidesszel szövetséges Lungo Drom jelöltje. Helyette Agócs János lett a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetője. Farkas Félix eddig csak szószóló volt az Országgyűlésben, Agócs János viszont szeretné elnyerni a teljes jogú képviselői mandátumot.

Ehhez több tízezer szavazatra van szükség. Fontos: azok, akik bejelentkeznek a kisebbségi névjegyzékbe és a nemzetiségi listára szavaznak, nem szavazhatnak pártlistára. Úgy látszik, a Fidesznek továbbra sem áll érdekében, hogy a romák voksai nagy számban a nemzetiségi listát erősítsék. A Lungo Drom ugyanis megtámadta a bíróságon az ORÖ közgyűlésén hozott döntéseket, majd – mivel a Fővárosi Törvényszék nem talált szabálytalanságot, és elutasította a beadványt – panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (AB).

A Lungo Dromnak ez a lépése már sikerrel járt. Az AB a minap megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék végzését, ezzel együtt pedig az ORÖ két döntését: az egyik arról szólt, hogy a roma önkormányzat 7 fős nemzetiségi listát állít, a másik pedig magának a közgyűlési választásnak az eredménye volt.

Az AB úgy ítélte meg: alaptörvény-ellenességét okoz, ha a felkészülési idő oly mértékben rövid, hogy a megváltozott szabályozáshoz való alkalmazkodás lehetetlen, vagy felkészülési idő egyáltalán nincs biztosítva. A határozat szerint a legfőbb gond az, hogy az ORÖ a választási eljárást érdemben módosította, majd azt ugyanazon az ülésen alkalmazta: ez olyan körülmény, amely a szavazást és a jelöltállítást érdemben befolyásolta.

Így – érvelt az AB – a romák országos közösségéhez tartozó választópolgároknak sem nyílt lehetőségük arra, hogy a „véleményüket kialakítva tájékoztassák képviselőiket”. Különösen szép az alkotmánybírósági határozatnak az a kitétele, amely szerint a bíróságnak „minden olyan körülményt vizsgálnia kellett volna, amely egy országos jelentőséggel is bíró választás tisztaságát bármilyen módon hátrányosan befolyásolhatta”.

Agócs János nehezen képes értelmezni az AB határozatát, szerinte „politikai döntés született”. Az ORÖ elnöke hangsúlyozta, hogy nemzetközi fórumhoz fordulnak jogorvoslatért.

Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője megerősítette: ő volt az, aki benyújtotta a panaszt a Fővárosi Törvényszékhez, aztán az Alkotmánybírósághoz. Megkérdeztük, hogy a közgyűlésen miért nem javasolta az utólag kifogásolt napirendi pont elhalasztását. Ezt azzal magyarázta, hogy „feszült volt a hangulat”, a képviselők többsége azon a véleményen volt, „essünk már túl rajta”.

Csóka elismerte, hogy a Lungo Drom képviselői hétvégén találkoztak Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztossal, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatójával. Ugyanakkor azt állította, hogy a megbeszélésen nem az ORÖ volt a téma, hanem az úgynevezett Roma Közéleti Akadémia létrehozása, valamint a „jövő évi választások előkészítése”. Csóka János erről csak annyit mondott: nem kérdés, hogy a Lungo Drom elkötelezett a Fidesz mellett.

A Lungo Drom rendkívüli ORÖ-közgyűlés összehívását kezdeményezte. Agócs János elnök lapunkat arról tájékoztatta, hogy összehívja ugyan a közgyűlést, de bíróságra megy majd: közlése szerint törvénytelenségek szerepelnek a Lungo Drom előterjesztésében.