történelem;Schmidt Mária;Nyikita Hruscsov;választás 2022;

Hatalmasat tévedett, eligazították Schmidt Máriát

Lecsapott John Cleese-nek a magyar választókhoz intézett üzenetére Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Facebook-oldalán téve helyre a brit színész-humoristát, a húzása azonban nem teljesen úgy sült el, ahogy szerette volna.

Az április 3-i választások kapcsán Cleese rávezető kérdést tett fel a magyar szavazóknak, amely arról szólt, hogy „Kik indították el az 1956-os brutális inváziót?”. „A: az ukránok; B: az oroszok”. Majd hozzátette: „A választ a szavazólapodon add meg.” Cleese nyilván rá akart erősíteni arra a képre, hogy az Orbán Viktor vezette fideszes kormány az elmúlt 12 évben valamiért rendkívül szorosra fűzte a putyini Oroszországhoz fűződő kapcsolatait.

„Miért szól bele egy olyan brit a magyar választásokba, aki csak óberkodni tud, de egyébként teljesen fogalmatlan?” - próbálta gyorsan hitelteleníteni Cleese hozzászólását Schmidt, megjegyezve, hogy: „Az inváziót a szovjet csapatok hajtották végre, benne az ukránokkal. Az ukrán Hruscsov döntése alapján.”

Az okításhoz érkezett, lelkes Fidesz-rajongóktól származó helyeslő kommentek között azonban feltűnt néhány hozzáértőbb történész megszólalása is. Közülük Zsebők Csaba, aki költőként is ismert, így válaszolt Schmidt Mária Facebook-oldalán: „Tisztelt Főigazgató Asszony! Kedves Mária! Hruscsov orosz nemzetiségű volt. Örülök, hogy segíthettem. Üdvözlettel:Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület).”

A különböző Twitter- és Facebook-posztok alatt nagy vita kerekedett a különböző szovjet pártfőtitkárok származásáról is, s a józanabb hozzászólások oda futottak ki, hogy származásuk semmilyen szerepet nem játszott a politikájukban.

A 24.hu felidézi, hogy az egykori szovjet kommunista pártfőtitkár Hruscsov egy ma Oroszországhoz tartozó cári főkormányzóságban (a kurszkiban, a mai Ukrajnától nem messze) született, orosz nyelvű családban. Roj Medvegyev a Hruscsov című könyvében azt írja: „1908-ban, 14 éves korában, családja átköltözött a Juzovka környékén fekvő Uszpenszkij Rudnyikba. Juzovka az akkori idők tipikus munkástelepülése volt 40 ezer lakossal”, ma pedig Donyeck néven az egyik kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” központja.

Hruscsov a többi között Ukrajnában is volt pártvezető, s az ő idején csatolták a Krím-félszigetet Ukrajnához, amikor az még a Szovjetunió része volt. Ettől függetlenül Ukrajnában oroszosító politikát végzett, és ukránok elleni terrort is felrónak neki.

De bármilyen származású is volt Hruscsov, származása nem játszott szerepet az 56-os magyar forradalom elleni szovjet támadás elrendelésekor. Ráadásul a Kremlben megszületett döntést a szovjet állampárt, az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége határozatban hagyta jóvá 1956. november 2-án, s két nappal később, november 4-én kezdődött meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése a Vörös Hadsereg által.

Indulat, kötelesség, félelem, remény – más-más okból, de sokan szavaztak Berlinben is. Helyszíni riportunk a fővárosból, ahol 2700 magyar voksolót vártak.