Orbán-kormány;Európai Bizottság;Brüsszel;Gulyás Gergely;helyreállítási alap;

Az Európai Unió cáfolta Gulyás Gergelyt: Nem igaz, hogy megegyeztek volna az Orbán-kormánnyal a magyar helyreállítási tervről

Ráadásul nem lehet összemosni a jogállamisági eljárással.

A magyar helyreállítási alapról folyó tárgyalások és a jogállamisági eljárás elindítása két különböző dolog - reagált az Európai Bizottság (EB) szóvivője Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek a csütörtöki kormányinfón elhangzott megjegyzéseire. Az előbbiről hónapok óta tartanak a megbeszélések Budapest és Brüsszel között, az utóbbiról szerdán döntött a biztosi kollégium.

A kancelláriminiszter állítása szerint áttanulmányozták az eljárást elindító hivatalos értesítést, és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs akadálya a helyreállítási tervről szóló megállapodás aláírásának. Gulyás Gergely azt mondta, közös megoldást találtak mindenhol, még ott is, ahol a magyar fél nem értett egyet a felvetés jogosságával. Veerle Nuyts szóvivő azonban cáfolta, hogy a helyreállítási terv esetében már mindenben megállapodtak volna:

Az elmúlt hónapokban számos kérdésben haladást értünk el, de számos kérdés még nyitott, ezek közé tartoznak például a korrupcióellenes intézkedések és az oktatással kapcsolatos ügyek.

– mondta. Brüsszel nem csak a járvány utáni gazdaságélénkítésre szánt pénz konkrét feltételekhez kötött odaítélése előtt várja el a korrupcióval szembeni határozott fellépést, hanem például az unió pénzügyi érdekeinek védelmében kezdett jogállamisági eljárásban is, Gulyás Gergely talán ezért próbálta egy kalap alá venni a két folyamatot. Csakhogy a szerdán postázott levél alapján az EB jóval több és jelentősebb változtatást vár el, mint a helyreállítási támogatásért cserébe.

Mint beszámoltunk róla, az elküldött hivatalos értesítésben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon olyan súlyosak és széles körűek az Unió pénzügyi érdekeit érintő általános kockázatok, hogy azokat csak a közösség új jogállamisági eljárásával lehet orvosolni. A levélben az EB többek között nehezményezi, hogy a hatóságok évek óta képtelenek vagy nem hajlandók megelőzni a közbeszerzésekkel kapcsolatos anomáliákat, visszaszorítani a korrupciót és kezelni az összeférhetetlenséget.

A levél lapunk által látott több mint 40 oldalas tervezetében

az EB megemlíti, hogy az egyetlen ajánlattevővel kötött szerződések szokatlanul magas aránya veszélyezteti az átláthatóságot és versenyt, és nem felelnek meg a szabályoknak a közbeszerzési keretmegállapodások sem, például az informatikai szektorban.

A testület aggályosnak tartja, hogy a közalapítványokba szervezett pénzeszközöket kivonták a nemzeti ellenőrzések és auditok, a kuratóriumok tagjait pedig az összeférhetetlenségi szabályok alól. A hatóságok nem kezelik a közigazgatás magas szintjein tapasztalható “cimboraságot”, kivételezést és nepotizmust, valamint a vállalkozások és a politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatokat sem. A testület szerint súlyosbítják a helyzetet az igazságszolgáltatás független működését gátló problémák, beleértve a hatékony nyomozati és büntetőeljárási politikát akadályozó önkényes döntéseket, és a megakadályozásukat szolgáló szabályozás hiányát.

A jogállamisági eljárást elindító levélben az EB a felvetett témákkal kapcsolatban egy sor kérdést is intéz a magyar kormányhoz, amelynek június végéig kell válaszolnia.

Gulyás néhány példát mondott

Az Európai Bizottság döntése, hogy nyilvánosságra hozható-e az uniós testület levele – válaszolta a tegnapi kormányinfón lapunk érdeklődésére a miniszter. Arra a kérdésünkre, hogy Brüsszel milyen problémákat hozott fel, Gulyás Gergely példaként említette, hogy Magyarországon túl sok az egy ajánlattevős közbeszerzések aránya, a konkrét ügyeknél a Bizottság megemlített egy árvízvédelmi projektet, illetve az ózdi csatornahálózatra vonatkozót is. Arra, hogy Elios-ügyet és egyéb kínos kérdéseket is érint-e a levél, a miniszter nem válaszolt egyértelműen, mondván, a konkrét ügyek iktatószámmal szerepelnek a szövegben. B. Z.