Megszületett a döntés, Svédország már hétfőn benyújthatja a NATO-csatlakozási kérelmét

Támogatja a NATO-csatlakozás ötletlét a Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és pártja. A svéd szociáldemokraták (S/SAP) ezt közleményben jelentették be a május 15-i elnökségi ülésük után, így a skandináv ország – írja a Politico – akár már hétfőn benyújthatja a tagfelvételi kérelmet az észak-atlanti szervezetbe.

A döntés azét a Finnországét követi, amelynek nevében Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin miniszterelnök hivatalos bejelentést tett arról, hogy benyújtják a NATO-csatlakozási kérelmet, amelyet puszta formalitásként még a helsinki parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A két országot Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja késztette a semleges volta újragondolására, a svédek helyzete azonban kissé árnyaltabb a finnekénél, az Andersson-kormány 200 év semleges politikáját fogja feladni a NATO-csatlakozással úgy, hogy korábban maga a miniszterelnök is ellenezte a NATO-csatlakozás ötletét. Hivatali elődje, Stefan Löfven exkormányfő meg is jegyezte, jó lett volna időt nyerni, mert hatalmas horderejű döntésről van szó, de az ember nem mindig kapja meg,. amit akar. Fanyalgott egy kicsit Margot Wallström volt külügyminiszter is, aki szerint Finnország várhatott volna a maga NATO-csatlakozási kérelmével. Ő azt mondta, „nem ideális” ilyen jelentőségű lépést tennie egy háború lángjai közepette.

Az S/SAP közléménye a NATO-csatlakozási szándék támogatása ellenére hangsúlyozza, hogy sem nukleáris fegyvereket, sem állandó NATO-támaszpontot nem akar látni az ország területén. Jellemző is, hogy amíg a finnek 76 százaléka támogatja a NATO-csatlakozás ötletét, a közelmúltbeli felmérések szerint a svédeknél ez az arány csak 50 és 60 százalék között mozog.

A stockholmi döntés súlyára jellemző, hogy Svédország hivatalosan a második világháború alatt is végig semleges maradt, csak 1994-ben írt alá együttműködési szerződést a NATO-val, és 2016-ig kellett várni, amíg szignálta a következőt arról, hogy átmenetileg hajlandó NATO-egységeket fogadni a területén.

Azóta egyébként, hogy felröppent a svéd és a finn NATO-csatlakozás lehetőségének az ötlete, Oroszország kétszer is megsértette Svédország légterét. Április 29-én egy An-30 típusú orosz felderítő repülőgép hatolt be, március 2-án két Szuhoj 24-es szuperszonikus vadászbombázó és két Szuhoj 27-es nehéz elfogó vadászrepülőgép kíséretében szállt fel a kalinyingrádi légibázisról, és repült be Gotland szigeténél a svéd légtérbe. Nyilvánvalóan megfélemlítés volt a céljuk, a szuperszonikus vadászbombázó fedélzetén ugyanis nukleáris fegyverek voltak, amiket az orosz pilóták egyértelműen megmutattak.

Svédország és Finnország a NATO 31., illetve 32. tagországa lehet. Csatlakozásukra az észak-atlanti szervezet mindegyik tagországának rá kell bólintania, a törökök pedig nincsenek elragadtatva, Recep Tayyip Erdoğan elnök jelezte is, hogy nem tetszik neki az egész.