Az Orbán-kormány kudarcos átszervezései után a Mol lehet a főkukás 35 évig

A Mol végleges ajánlatot nyújtott be a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások koncessziójára – közölte az olajtársaság.

Az állam 2023. július 1-től 35 évig a pályázat majdani nyertesére bízza a hazai háztartások és gazdálkodók évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtését, valamint az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezését.

A cég az első évtizedre legalább 50 milliárd forintos beruházást vállal. A koncessziós szerződés első öt évében új, évi legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladékot hasznosító energetikai létesítményt épít. Emellett felvásárolja a települési hulladékszállítást jelenleg „koordináló”, állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t, valamint az ország számos térségében tényleges hulladékszállítást végző, szintén állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. nagy részét. Világi Oszkár, a Mol vezérigazgató-helyettese szerint a csoport rendelkezik a feladat ellátásához szükséges emberi és tárgyi feltételekkel. Jelenleg évi 100-120 ezer tonna saját hulladékot kezelnek, használt gumiabroncsból gumibitument gyártanak, illetve használt sütőolajat és műanyagot hasznosítanak újra.

Két éve szivárgott ki, hogy a kormány újból átszabná az igencsak sanyarú helyzetű hazai hulladékágazat rendszerét. 2012-ben először megtiltották, hogy magáncégek végezzék a települési kukaürítést, majd befagyasztották az – amúgy igen nagyarányú különbségeket mutató – lakossági tarifákat, 2013-ban „rezsicsökkentés” címén ezekből egységesen 10 százalékot nyestek, majd 2016-tól az akkor alapított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-re (NHKV) bízták a díjak beszedését és „igazságos” leosztását a munkát ténylegesen elvégző, zömmel önkormányzati, kisebb részt pedig állami hulladékcégeknek. Ebből rendkívül éles viták származtak, amelyek nyomán például a Gödöllő és térsége ellátását végző Zöld Híd területén a tevékenységet politikától sem mentes viták után a cég eszközeivel 2018 és 2020 között a katasztrófavédelem végezte. Szakértők mindvégig figyelmeztettek, hogy a rezsicsökkentett szinten befagyasztott tarifák, az NHKV mégoly szigorú pénzosztási elvei ellenére, egyszerűen nem elegendők a hulladékszállítás és -feldolgozás működtetésére.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lapunknak tavalyelőtt elismerte, hogy a központi költségvetés évi 70-80 milliárdos többletforrást biztosít az NHKV-n keresztül a szemét elszállítására. (Arról ugyanakkor nem tettek említést, hogy az épp az ágazat átalakítása címszavával beszedett, hasonló nagyságrendű termékdíj jó része elvész a központi költségvetésben.) Mivel a „rezsicsökkentett” díjak emelése tabu, a kormány azt ötölte ki, hogy a hazai hulladékkezelés csúcsára egyetlen (magán)-céget állít, amely az előkezelésen keresztül részesül a leválogatott, továbbhasznosítható hulladékok hasznából is. Nem csoda, hogy az elképzelés elsősorban az értékes hulladéktípusokat feldolgozó, piaci cégek körében váltott ki berzenkedést. Olyannyira, hogy az – elrejtve beterjesztett – törvény egy pontját Áder János akkori köztársasági elnök vétója nyomán az Alkotmánybíróság a piaci hulladékfeldolgozók érdekében kissé átíratta. De legalábbis hasonló súlyú kérdéseket vetett fel, hogy mi lesz a jelenleg köztulajdonú hulladékszállítók járművei, feldolgozói, tárolói sorsa. Bár korábban számos önkormányzat, illetve helyhatósági társulás határozottan tiltakozott, az utóbbi idők során sokuk részéről már inkább tárgyalási nyitottságot tapasztaltunk.

Tavaly augusztusban aztán a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda, finoman szólva szintén diszkréten, ugyanakkor 12 munkanapos határidővel, előminősítési pályázatot írt ki. A kiírás szerint a leendő koncesszornak évi mintegy 4-4,8 millió tonna hulladékot kell átvenni, gyűjteni, elszállítani, előkezelni, értékesíteni és kezelésre átadni, ideértve a gyűjtő- és visszaváltási pontok, hulladékudvarok, átrakók és válogatók üzemeltetését, a kiterjesztett gyártói felelősségi, illetve a szintén 2023 közepétől tervezett visszaváltási díjas rendszerek működtetését. A jelentkezőktől 10 év alatt 50-300 milliárd forintnyi beruházást, illetve 5 év alatt évi 100-400 ezer tonna kapacitású energetikai hasznosítómű létesítését várják. A pályázónak képesnek kellett lennie legalább évi 500 ezer tonna lakossági vagy évi 20 ezer tonna veszélyes hulladék kezelésére vagy ártalmatlanítására vagy elégetésére. Bár e feltételek rugalmasak, a szakma szerint a – saját hulladékának feldolgozásán kívül eddig a tevékenységgel érdemben nem foglalkozó - Mol ezeket érdemben nem teljesíti.

Mindazonáltal sokan úgy vélik, hogy mind az előzetes, mint a mostani, kötelező érvényű pályáztatáson, egyedül az olajcsoport indult.

Bár a kiírás alapján az várható, hogy a Mol a jelenlegi hulladékszállítókat alvállalkozóként vonja be, az eszközök sorsa még kérdéses. A kiírás a Molnak szabad kezet ad abban, hogy kit és milyen díj ellenében bíz meg a tevékenységgel. A kormány a kiszivárgott elképzelések szerint azt várja az új rendszertől, hogy a hasznos hulladékok bevételei kukadíjemelés nélkül fedezik a lakossági szolgáltatás veszteségeit. Emellett elvárják, hogy tevékenységük nyomán fokozottan javuljon a hulladékfeldolgozás minősége, csökkenjen a szemét mennyisége és a környezetszennyezés. A kiírás szerint az állam a majdani koncesszor esetleges veszteségeit fedezi, esetleges „extraprofitját” viszont csak több éves átfutás után metszené le.