Olyan dolgok készülődnek, amelyek a legfelkészültebb közgazdászok tudását is próbára teszik - közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Matthias Corvinus Collegium által szervezett csütörtök esti előadásán, amelyről a Portfolio számolt be.
A miniszter közölte, magas inflációs környezetben vagyunk, ami megélhetési válságot okoz. Szerinte az infláció jelentős mértékben globális eredetű, leginkább az élelmiszer és az energiaárak emelkedése hajtja. Kertelés nélkül elmondta azt is, hogy szinte minden a fogyasztói árak emelkedésének irányába hat, az élelmiszer, az energia, nyersanyag, szállítás, kamatok, költségek. A dollár erősödik, a paritás egyre közelebb van az euróval szemben. Mint mondta, húsz évet töltött a jegybankban és sok válságot látott, de a mostani szerinte semelyikhez sem fogható, az infláció elszállása miatt súlyos megélhetési válság fenyegeti a világot. Az infláció kezelésére a különböző kormányok más-más módszert alkalmaznak, a magyar kormány szerinte az inflációt fékezi, más országok pedig inkább az infláció hatását kezelik.
A fejlett gazdaságokban Nagy Márton szerint recesszióra kell felkészülni, amely akár 2024 első félévéig is eltarthat. Mint közölte, létezik a tudatos recesszió módszere is, az az infláció stabilizálásának az ára. Ha le akarjuk hozni az inflációt, recessziót kell okozni. No pain, no gain - summázott. Megjegyezte továbbá, hogy szerinte az uniós szankciós politika is a mesterséges recesszió felé terel.
A miniszter előrejelzése szerint a pénzügyi, gazdasági, és politikai válság kockázata is növekedni fog, ez a szakasz is beköszönthet már 2023-ban. Növekedhet az államadósság, romolhatnak a finanszírozási lehetőségek. A mediterrán adósságválság hatásai Magyarországra is eljöhetnek - vélekedett. Szerinte ugyanakkor idehaza várhatóan nem lesz recesszió.
Nagy Márton fontosnak nevezte az Európai Unióval történő megegyezést, legalábbis abból a szempontból mindenképp, hogy „az EU forrásokat be kell húzni”. Állítása szerint az elmúlt időszakban sok pontatlan tudósítás jelent meg az uniós forrásokról. Szerinte ugyanakkor nem kérdés, hogy a kohéziós forrásokról meglesz a megállapodás, ami 22 milliárd eurót tesz ki, arra számít, hogy a partnerségi megállapodást legkésőbb ősz elején alá fogják írni. A helyreállítási alap forrásai azonban kérdésesek, megjegyezte, a hitel 9,6 milliárd eurót tesz ki, a támogatás része pedig 5,8 milliárd euró. Mindazonáltal az RRF-ről is úgy vélekedett, hogy év végéig az erről szóló megállapodás is meglesz, vagy legalábbis ami a kormányt illeti, „rajtuk nem fog múlni”. Konkrétumokat ugyanakkor ezúttal sem említett arra vonatkozóan, hogy mégis milyen lépéseket, kompromisszumokat tervez tenni a kormány az ügy érdekében.
A munkanélküliséget szándékosan nem szeretnék növelni, a kormány nem hisz a mesterségesen alkalmazott recessziós politikában. Ugyanakkor Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének kérdésére válaszolva közölte:
„Az árstop nem jó dolog. Ezekből ki kell jönni. Ezzel szemben a rezsicsökkentést tartósan meg kell védeni.”
Az árstopok most október elsejéig tartanak, addigra az infláció remélhetőleg enyhülni fog - mondta. Hozzátette, a beruházások elhalasztásának lesz hatása a magyar gazdaságra, butaság lenne azt mondani, hogy nem lesz.
Nagy Márton szerint az inflációs nyomás a háború végével csökkenne, az energiaárak és az élelmiszer-gabonaárak is mérséklődnének, de a szankciók miatt nem csökkennének a háború előtt látott szintekre. A miniszter azt is közölte, ne várjuk el azt, hogy a jövőbeli béremelés fedezi a múltbeli inflációs számokat.
Az euró bevezetésével kapcsolatban a gazdaságfejlesztési miniszter meglehetősen elzárkózónak bizonyult, szerinte ilyen fejlettségi fokon azt nem lehet bevezetni. „Szerintem ehhez az eurózónához csatlakozni... hajjaj” - sóhajtott.
Nehéz év vár a magyarokra, akár 16 százalékkal is emelkedhetnek az árakÁtmenetileg csökkenhet az élelmiszerek ára, de ősztől ismét egyre többet kell majd fizetni a boltokban Kevesebbet tankolhatunk, forró lesz a nyár az üzemanyagpiacon