Becslések szerint tíz-húszezer munkavállalót érinthet az adószabályok szigorítása csak az egészségügyben. Például a kórházak a műtőkben vagy az egyéb területeken meglévő orvos-, illetve nővérhiányt enyhítették úgy, hogy vállalkozásoktól bérelnek szakembereket. A szolgáltatásközvetítők viszont jellemzően katás alvállalkozókat foglalkoztatnak, akik viszont szeptembertől már nem adhatnak számlát vállalkozásnak, kórháznak. Ez elsősorban olyan területeket érint mint például az ápolás, a radiológiai távleletezés, a szakrendelések, valamint az orvosi ügyeletek ellátása.
Eddig ugyanis élt az a lehetőség, hogy a szolgálati jogviszonyban lévő orvosok, ápolók pihenőidejük terhére katás vállalkozóként egy másik állami kórházban, szakrendelőben is vállaltak munkát. Hogy ezek léte mennyire fontos az egészségügyi működtetésében, jelzi, hogy éppen e hónap elején engedélyezte egy újabb félévre az ilyen közreműködői szerződések fenntartását az Országos Kórházi Főigazgatóság. De nemcsak az állami szférában fontos ez, a nagy magánegészségügyi szolgáltatók is zömében valamilyen vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatják az orvosokat.
Az egészségügy szakemberek hiánya még így is olykor-olykor megakasztotta a rendszert. Bár a nyilvánosság számára az egészségügy humánerőforrás problémáiból csak a jéghegy csúcsa látszik, mind gyakrabban jelennek meg hírek arról, hogy egy-egy kórházi osztályon átmenetileg leállítják a betegfogadást. Ez leggyakrabban éppen nyáron, a szabadságolások idején fordul elő.
Néhány hete az Uzsoki szülészeti ellátást nem tudták néhány napig biztosítani. Június elején leállt a komlói kórház sürgősségi és belgyógyászati osztálya szintén részlegesen szakember hiány miatt. Június közepén a Békés Megyei Központi Kórházban állt le egy hétre a gyermek intenzív osztály. Néhány napja Kunetz Zsombor közösségi oldalán arról írt, hogy augusztusban leáll Jász- Nagykun-Szolnok megyében a Mezőtúri kórház szülészet-nőgyógyászata augusztusban áll le, mert 18 napon keresztül nem lesz ott aneszteziológus szakorvos. Ugyanakkor a Szolnoki Hetényi Géza Kórházban meg most éppen nőgyógyászból van hiány, ezért korlátozták az ellátást.
A Magyar Orvosi Kamara kedden még a parlamenti szavazás előtt közleményben is felhívta a döntéshozók figyelmét, hogy a kata-szabályok módosítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és osztályokon. S mindez veszélyezteti az ellátás biztonságát.
– Ha a kata-szigorítást nem követi érdemi bérrendezés a szakdolgozói körben, akkor még annyian sem fognak betegágy melletti munkát vállalni, mint ma
– közölte lapunkkal Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Ha egy nővérnek a másod-, harmad álláshoz az eddig katás-vállalkozásából ki kell lépnie, akkor a munkaadójának 13,5 százalékkal, azaz a szociális hozzájárulási adóval máris nő a bérköltsége, a dolgozónak pedig 35 százalékkal az adóterhe. Ez önmagában jelentősen drágítja a munkaerőt az intézmények számára. A katával eddig munkát vállalók is mondhatják azt, hogy így már nem éri meg a szabadidejük terhére plusz feladatot vállalni a rendszerben.
Azaz nemcsak hogy drágább lesz a munkaerő, de nem is lesz szabadon elérhető szakember.
– Az állami intézményeknek mindez jelentős költségnövekedést okoz, azaz a 30 napon túli adósságok megindulnak felfelé – magyarázta a következményeket egy kórházi vezető. Erre a változásra ugyanis nem látszik forrás az egészségügyi költségvetésben. Szerinte a másik megoldás, hogy egyszerűen megszűnnek azok az ellátási pontok, ahol nincs a feladathoz elegendő szakember.
Tíz-húsz ezerre becsülte Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke az egészségügyben katázók számát. Mint mondta: a kiskeresetű egzisztenciákat sújtja majd leginkább a változás.
Akiknek a bevétele nem több havi félmilliónál, azoknál 60 százalékos adóemeléssel jár a kata-ból való kényszerű kilépés.
Az adóteher mellett jelentősen drágulhat az adminisztrációs költségük, benne a könyvelők díja. A középkeresetűek, tehát a 6-700 ezer forintos bevételt elérők is majd nagyjából dupla annyit fizetnek, mint a kata alatt. Az ennél is többet keresők mintegy háromszoros tehernövekedésre számíthatnak. Ruszin Zsolt úgy értékelte a változást: minden idők egyik legnagyobb adóemelését láthatjuk.
Megszavazták a kata szigorítását, az Orbán-kormánynak ezzel rengeteg embert sikerült magára haragítania„Én úgy számolom, hogy havonta legalább 100-150 ezer forintot húznak ki majd ezzel a zsebemből”