Hétfőtől már megemelten számlázza az MVM a háztartások átlagon felüli energiafogyasztását. Korábbi tájékoztatások szerint évi – pontosabban az egyedi, éves elszámolási időszakra vetítve – 1729 köbméter gázfogyasztás felett a jelenlegi, mintegy 102 forintos gázdíj mostantól köbméterenként 732, majd októbertől 752 forintra nő, az áramdíj pedig évi 2523 kilowattóra (kWh) fogyasztás felett kWh-nként mintegy 36 forintról 70,1 forintra emelkedik. A közeledő átálláshoz képest nemcsak a részletek, alapvető kérdések is tisztázatlanok.
Míg legutóbb a gázfogyasztás jövőbeni elszámolásának kérdéseire kértünk és kaptunk MVM-közeli forrásoktól többé-kevésbé pontos választ, ezúttal a villamosenergia-felhasználás kapcsán érdeklődtünk: mi történik, ha a háztartás, bár az éves elszámolás szerint augusztus 1-je és a következő év július 31-e között nem lépi túl a 2523 kWh-s határt, ennek egy hónapra eső hányadát igen. (Azért voltunk kénytelenek névtelen szakértőktől tájékoztatást kérni, mert maga az MVM lapunk megkeresésére pusztán honlapjuk követését javasolta.) A gáz esetéhez hasonlóan a bizonytalan tájékoztatásokból itt is kirajzolódott egy fajta értelmezhető kép.
Az állami energiaszolgáltató kérdés-válasz-oldalán úgy fogalmaz: ha „a kedvezményes éves időszakon belül kiállított (jellemzően havi) számlában elszámolt energiamennyiség nem éri el az adott időszakra kiadható kedvezményes szintet, úgy a kedvezmény nem vész el”, illetve havi diktálás esetén, ha egy adott hónapban egyáltalán nincs fogyasztás, azt később, az éves időszakon belül „ki tudja használni”. Ezek a kissé elnagyolt megfogalmazások – információink szerint – a tények nyelvén úgy hangzanak, hogy az MVM hétfőtől a hónap hosszának megfelelő fogyasztási határ felett havi szinten is a megemelt tarifát számlázza. (Ez a szint számításunk szerint 31 napos hónap esetén 214,3, 30 naposnál 207,3, 28 naposnál 193,5, a négy évenkénti, 29 napos februárban pedig 200,4 kWh.) Ha viszont éves fogyasztásunk az éves elszámolás szerint mégis 2523 kWh alatt marad, a havonta többletként kiszámlázott összeget az MVM visszatéríti. Vagyis ha egy adott hónapban a havi határnál kevesebbet fogyasztottunk, a kettő közötti különbség – számlázási módtól függetlenül – valóban nem vész el. A gáztól eltérően viszont ez csak az éves elszámolás után csökkenti a számlát. Az eljárás – az áremeléshez képest – viszonylag kíméletes. Az esetleges határtúllépések többletköltsége így ugyanis az év egészére eloszlik és – ha végül nem sikerül az éves határon belül maradni – nem az éves elszámolószámlában jelenik meg az egy év alatt felhalmozódó, hatalmas tartozás.
A vezérelt (közkeletű nevén éjszakai) mérőn, hasonló számlázási elvek mentén, szintén évi 2523 kWh a határ. Ez tehát voltaképp megkétszerezi a kedvezményesen igénybe vehető mennyiséget. Itt a díj kWh-nként átlag 23,1 forintról mintegy 62,9 forintra ugrik. Az éjszakai árammal fűtők tehát telente jelentős kiadásemelkedésre számíthatnak. Igaz, az év során ennek egy részét a melegebb hónapokban ki nem használt fogyasztás erejéig visszakapják. A korábbi ígéretek ellenére a csak árammal fűtők nem kaptak külön kedvezményeket, bár a – leginkább klímák által igénybe vett – H-tarifa díjrendszere nem módosult.
A gáztól eltérően a villamosenergia-felhasználók az év bármely szakában válthatnak a diktálásos vagy az átalányfizetéses számlázás között, akár módosítva a havi, becsült értékeket is. Ugyanakkor túlságosan nem érdemes lehúzni a határt, mert akkor megint csak az éves elszámolás során szembesül a család akár több százezres közműtartozással.
Otthonfelújítási Alapot javasol az MSZP
Az országgyűlés az úgynevezett Kádár-kockák, panelek, 2000 előtt épült, hőszigeteletlen társas- és családi házak energetikai felújítása céljából Otthonfelújítási Alap létesítésére szólítja fel a magyar kormányt – áll a szocialista Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan társelnökök „országgyűlési határozati javaslatában”. Az ebben a formában nyilván a többségi szavazatra esélytelen politikai irat szerint a kormány által eddig elhanyagolt energiahatékonyság miatt magas az épületek fogyasztása és környezetszennyezése – pedig erre az EU jelentős forrásokat biztosítana -, a kormánypártok döntései miatt, a fizetéseket, nyugdíjakat elértéktelenítve, nőnek az árak, a forintgyengüléstől megbillent költségvetés feljavítása érdekében most többszörös rezsidíjakat szabadítanak a lakosságra – írják az ellenzéki politikusok. A forrásokat a hazai költségvetésből, uniós támogatásokból és az Európai Beruházási Bank hiteleiből állnák. A megvalósítást esco-cégekre bíznák, amelyek a költségeket a felújításon elért rezsimegtakarításból fedezik. Egy Kádár-kocka négyzetméterenként kétszer annyi energiát is elfogyaszt, mint egy panellakás – áll a javaslat indoklásában. Egy átfogó lakásfelújítás akár 50-60 százalékkal is csökkentheti a rezsit. A hazai lakások kétharmada elmúlt 40 éves, jelentős részük elhanyagolt, 60 százalékukhoz megépítésük óta hozzá sem nyúltak. Egyes felmérések szerint a lakástulajdonosok 90 százaléka saját ingatlana energiahatékony felújítását állami feladatnak gondolja – írják a szocialista politikusok.
