Polt Péternek fogalma sincs arról, mit ért magas szintű korrupció alatt az Európai Bizottság

Így azt sem tudja, mit kellene tennie, hogy az a brüsszeli testület számára elfogadható legyen.

„Az Európai Bizottság 2022. évi jogállamisági jelentésében (...) ezen megállapítások meglátásom szerint nem tükrözik a valóságot”.

Ezt írta a legfőbb ügyész arra az írásbeli kérdésre, melyet a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese tett fel Polt Péternek. Vadai Ágnes hosszasan idézett a brüsszeli testület 2020. szeptember 30. napján kiadott megállapításaiból.

Ebben többek között az szerepel, ha szakértők és a vállalatvezetők úgy vélekednek, hogy továbbra is magas a közszférában tapasztalható korrupció szintje. Továbbra is hiányolják a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, vádemeléseket és jogerős ítéleteket és ugyancsak komoly hiányosságokat észleltek a politikai pártok és kampányok finanszírozásával kapcsolatban. Emellett megjegyzik

Az ellenzéki politikus éppen ezért a többi között azt kérdezte, a jogállamsági jelentésben foglaltakra figyelemmel a legfőbb ügyész kíván-e változtatni az ügyészség eddigi jogalkalmazási gyakorlatán. Emellett kíváncsi volt arra is, továbbra is helyesnek, törvényesnek, szakszerűnek és megalapozottnak tartja-e az ügyészségnek a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos jellemző eljárását, vagyis a feljelentéseknek elrendelt nyomozásokban történő alapos, részletes tényfeltáró felderítése helyetti sorozatos elutasítását és az eljárásokat megszüntető döntéseket.

Polt Péter minderre azt írta, a kedvező objektív statisztikai adatokkal szemben az Európai Bizottság visszatérően hivatkozik nem objektív, percepciós felmérések adataira.

Ezt követően azzal folytatta, hogy a Legfőbb Ügyészség szakértői minden évben visszatérően tesznek észrevételeket „a percepciós adatok és a magas szintű korrupció bizonytalan fogalmára” vonatkozóan, ám ezeket csak korlátozottan veszi figyelembe a brüsszeli testület. Ennek ellenére mégiscsak sikerült jelezni nyolc olyan büntetőeljárást, melyet a fogalommeghatározás hiánya ellenére magas szintű korrupciós ügyként azonosítottak, és meg is kérdezték az Európai Bizottságot, hogy egyetért-e ezzel, de választ még mindig nem kaptak. A vádhatóság vezetője egyúttal fájlalta, hogy 2021-ben több olyan ügy is indult, amelyben politikusok voltak érintettek, de ezt Brüsszelben még mindig nem tartják elengedőnek.

Polt Péter kijelentette, Magyarországon nem egy külső, adott esetben politikai szervezet „mennyiségi és minőségi” elvárásai alapján indít büntetőeljárásokat, hanem csak akkor, ha fennáll a bűncselekmény gyanúja. Jelezte, korábban már cáfolták azt az állítást, miszerint a korrupciós bűncselekmények esetén sorozatban utasítanák el a feljelentéseket. A legfőbb ügyész éppen ezért meg is feddte Vadai Ágnest, mondván,