„Az Európai Bizottság 2022. évi jogállamisági jelentésében (...) ezen megállapítások meglátásom szerint nem tükrözik a valóságot”.
Ezt írta a legfőbb ügyész arra az írásbeli kérdésre, melyet a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese tett fel Polt Péternek. Vadai Ágnes hosszasan idézett a brüsszeli testület 2020. szeptember 30. napján kiadott megállapításaiból.
Ebben többek között az szerepel, ha szakértők és a vállalatvezetők úgy vélekednek, hogy továbbra is magas a közszférában tapasztalható korrupció szintje. Továbbra is hiányolják a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, vádemeléseket és jogerős ítéleteket és ugyancsak komoly hiányosságokat észleltek a politikai pártok és kampányok finanszírozásával kapcsolatban. Emellett megjegyzik
nincs megfelelő civil kontroll a korrupciót üldöző hatóságok felett;
gazdasági és politikai elit összefonódása nehezíti a korrupciós ügyek feltárását;
amikor az elit kerül korrupciós gyanúba, akkor az illetékes szervek jellemzően nem lépnek;
a korrupció elleni küzdelem jórészt a hivatalnokok és rendőrök megvesztegetésének üldözésében merül ki.
Az ellenzéki politikus éppen ezért a többi között azt kérdezte, a jogállamsági jelentésben foglaltakra figyelemmel a legfőbb ügyész kíván-e változtatni az ügyészség eddigi jogalkalmazási gyakorlatán. Emellett kíváncsi volt arra is, továbbra is helyesnek, törvényesnek, szakszerűnek és megalapozottnak tartja-e az ügyészségnek a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos jellemző eljárását, vagyis a feljelentéseknek elrendelt nyomozásokban történő alapos, részletes tényfeltáró felderítése helyetti sorozatos elutasítását és az eljárásokat megszüntető döntéseket.
Polt Péter minderre azt írta, a kedvező objektív statisztikai adatokkal szemben az Európai Bizottság visszatérően hivatkozik nem objektív, percepciós felmérések adataira.
„(...) Az Európai Bizottság által magas szintű korrupcióként megnevezett jelenség nem egzakt fogalom, a jelenség pontos körülírásával az Európai Bizottság máig adós maradt. A szubjektív adatok és a fogalmi bizonytalanság lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyészség tevékenységét a jogállamisági jelentésben úgy bírálják, hogy pontosan nem ismert, milyen intézkedéseket tartana elfogadhatónak a Bizottság.”
Ezt követően azzal folytatta, hogy a Legfőbb Ügyészség szakértői minden évben visszatérően tesznek észrevételeket „a percepciós adatok és a magas szintű korrupció bizonytalan fogalmára” vonatkozóan, ám ezeket csak korlátozottan veszi figyelembe a brüsszeli testület. Ennek ellenére mégiscsak sikerült jelezni nyolc olyan büntetőeljárást, melyet a fogalommeghatározás hiánya ellenére magas szintű korrupciós ügyként azonosítottak, és meg is kérdezték az Európai Bizottságot, hogy egyetért-e ezzel, de választ még mindig nem kaptak. A vádhatóság vezetője egyúttal fájlalta, hogy 2021-ben több olyan ügy is indult, amelyben politikusok voltak érintettek, de ezt Brüsszelben még mindig nem tartják elengedőnek.
Répássy Róbert szerint a csatlakozás az Európai Ügyészséghez csak akadályozná a magyarországi korrupció felszámolásátPolt Péter kijelentette, Magyarországon nem egy külső, adott esetben politikai szervezet „mennyiségi és minőségi” elvárásai alapján indít büntetőeljárásokat, hanem csak akkor, ha fennáll a bűncselekmény gyanúja. Jelezte, korábban már cáfolták azt az állítást, miszerint a korrupciós bűncselekmények esetén sorozatban utasítanák el a feljelentéseket. A legfőbb ügyész éppen ezért meg is feddte Vadai Ágnest, mondván,
„hálás lenne, ha Képviselő Úrnő a jövőben kérdései megfogalmazásakor figyelemmel lenne az ügyészség korábbi adatszolgáltatásaira”.
